• Magyar
  • Román

UTÓHANGOK - Ars HUNGARICA 2011

2011-12-06 23:15
Cikkek, TV műsorok, vélemények, elemzések, magyarul, románul, németül...

Az Ars HUNGARICA magyar kulturális fesztivál elérte meghirdetett céljait: az erdélyi, és a Kárpát-medencei magyar események fontos színfoltjává vált, de a helyi más nemzetiségű lakosok is elismerően vélekednek a rendezvénysorozatról, és részt is vesznek a különböző programokon.

Zseda_03_b

Különösen sikeres volt a 2011-es Ars HUNGARICA magyar kulturális fesztivál, hiszen a helyi magyar közösség nagyra értékelte az eseménysorozatot, és a vendégek is nagyon jól érezték magukat Nagyszebenben.

Ugyanakkor az erdélyi, és a Kárpát-medencei magyar események között kiemelkedő színfoltot jelent és a helyi lakosok is szépen vélekednek a rendezvénysorozatról, szép számban vesznek részt a különböző programokon.

Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint a sajtóban megjelent anyagok, amelyek a nagyszebeni Ars HUNGARICA fesztiválról számolnak be. Ezek közül lehet alább megtalálni egy pár fontosabb utalást, a Magyar Televízió egyik összefoglaló műsorát és három cikket teljes mértékben (magyarul, románul és németül):

 

MTV, ÁTJÁRÓ - 2011. december 2.

http://videotar.mtv.hu/Kategoriak/Atjaro.aspx , (8:36 perctől, 13:42-ig)


SZABADSÁG - 2011. november 08.

Élő kulturális „hidakat” épített az Ars Hungarica Nagyszebenben

 

Nagyszebeni reformátusság – Múlt, jelen, jövő címmel nyílt kiállítás vasárnap délelőtt a helyi református templom galériájában az Ars Hungarica Magyar Kulturális Fesztivál zárónapján. Varró Sándor református lelkipásztor beszédében elmondta: a kiállítás lényegében gyökérkeresés, a 225 éves templomról és térségéről készült fényképeket, tervrajzokat mutatja be. – A képeken nem csak a református templom látható, hanem sok más nagyszebeni hajlék és épület is, amely azt bizonyítja, hogy a különböző gyülekezetek egymás mellett imádkoztak, küzdöttek az adott korszak csapásai ellen – részletezte a lelkész. – A református közösség tagjai az idők során beépültek a nagyszebeni magyar közösségbe, hozzájárultak a kulturális értékek gyarapításához, ez a kiállítás is része ennek értékteremtő folyamatnak – hangsúlyozta.

Serfőző Levente fesztiváligazgató kiemelte: céljuk a fesztivállal közösségi értékeket teremteni, ugyanakkor egyaránt fontosnak tartják a lelki értékeket is.

Megnyito_SL_b

Liszt Ferenc életét és munkásságát ismertette a helyi Orth Enikő zongoratanárnő a zeneszerző születésének 200. évfordulója alkalmából szervezett Liszt-év rendezvénysorozataihoz kapcsolódva. A Liszt zenetörténeti jelentőségét részletező előadást a tanárnő végzős diákjainak zongorajátéka színesítette. A tanárnő a helyi magyar közösség büszkesége, hiszen egykori tanítványai ma több európai filharmónia művészei.

Takács Gyöngyi, a Magyar Kulturális Központ és a helyi EMNT – Demokrácia Központ irodavezetője a HÍD – Szebeni Magyarok Egyesülete és a Hargita Megyei Kulturális Központ közös fotótáborának résztvevőjeként köszöntötte a közönséget a Tanácstoronyban helyet kapott tárlatmegnyitón, amely az áprilisi táborban készült képekből kínált ízelítőt. Elmondta: nagy élmény volt a tíz profi fotóssal együtt a térségben kirándulni és lencsevégre kapni a magyar közösségek hétköznapjainak egy-egy mozzanatát.

Serfőző Levente a kiállításmegnyitón megjegyezte: öröm ilyen értéket a fesztivál programjai közé illeszteni, de még nagyobb öröm lesz számára, ha a fotótábor fényképeit albumban is kiadják.

Dunai Péter, Magyarország kolozsvári konzulja Románia legszebb városának nevezte Nagyszebent, amely szerinte követendő példaként kellene szolgáljon minden hazai önkormányzat számára, legyen szó politikáról vagy nemzeti értékek megőrzéséről. Elmondta: erős, megmaradni akaró magyar közösséggel találkozott, amelynek tevékenysége szintén példaértékű. – A jelent láttatják a képek a modern művész saját szemszögéből, amely provokál, gondolkodásra késztet – jegyezte meg beszédében.

fotokiallitas_1_b

Ferencz Angéla, a Hargita Megyei Kulturális Központ igazgatója a legfontosabbnak a HÍD – Szebeni Magyarok Egyesületével kialakult kapcsolatot tartja, amelyet eredményes együttműködés és a magyar kultúra szeretete jellemez. Az igazgató beszélt még a nemrég 25. kiadásához érkezett fotótáborsorozatról, amelynek célja a dokumentáláson, archiváláson túl a magyar közösségek mindennapjainak megörökítése. – A fotókkal való találkozás és a jelentésük olvasata mindenkiben külön-külön fogalmazódik majd meg – mondta.

Ádám Gyula, a fotótábor művészeti vezetője, a fotóiskola atyja elmondta: csodálatos hetet töltöttek áprilisban Nagyszebenben és környékén. – Az egyetlen nehézséget az okozta, hogy minden nap más helyszínre kellett látogatnunk, de a tábor résztvevői ezt is megoldották, könnyen kapcsolatot tudtak teremteni a helyi közösségekkel – mondta a táborvezető, majd bemutatta a jelenlevő fotósokat.

Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, művelődési miniszter üzenetének tolmácsolásával, Guttmann Szabolcs, a HÍD – Szebeni Magyarok Egyesületének tiszteletbeli elnökének, a fesztivál fővédnökének beszédével, és Zséda-koncerttel zárul az idén hatodik alkalommal megszervezett rendezvénysorozat, amely öt napon keresztül változatos kulturális programokat kínált a nagyszebeni magyar közösség számára.

Magyari Tivadar, az RMDSZ oktatási főtitkár-helyettese először saját nevében üdvözölte a helyi közösséget és a fesztiválszervezőket, majd felolvasta Kelemen Hunor üzenetét. Az RMDSZ-elnök úgy véli: az Ars Hungarica fesztivál kiemelkedő a térség és Erdély magyar lakossága számára. – A rendezvény a kulturális sokszínűségről, egymás hagyományainak elfogadásáról szól, ugyanakkor az interetnikus közegben élő nemzettársaink azon törekvéséről is, hogy többségi környzetben is meg kell tartanunk kultúránk, anyanyelvünk, nemzetiségünk sajátosságait, ezeket pedig értékként kell felmutatni, megismertetni – állt a levélben. Kelemen őszinte elismerését fejezte ki a szervezőknek, amiért bizonyították, hogy kitartó munkával lehet olyan rendezvénysorozatot szervezni, amelynek híre hat év után bejárja Erdélyt és eljut a határokon túlra is.

Guttmann Szabolcs beszédében elmondta: nemrég Kolozsváron gyűléseztek az épített örökség problematikájában, és arra a következtetésre jutottak, hogy Nagyszeben különleges kivételnek számít ebből a szempontból. – Ez a kivételes helyzet újabb szellemiséggel gyarapodott, amikor a Magyar Kulturális Központ elkezdte mágnesként vonzani a városhoz kötődő személyiségeket, tartalmas programsorozatokat szervezni a helyi magyar közösség számára. A HÍD – Szebeni Magyarok Egyesülete az élő kapcsolat az épített és a szellemi örökség között – hangsúlyozta Guttmann.

zarobeszed_1_b

A záróünnepség fénypontja a magyarországi popdíva, Zsédenyi Adrienn koncertje volt, aki első alkalommal látogatott Erdélybe. Ismert világsikerek és jazz klasszikusok csendültek fel Rakonczai Viktor, Kuzbelt Péter, Hárs Viktor és Gyenge Lajos kíséretével. A közönség meghallgathatta Zséda pályafutásának legkiemelkedőbb dalait, de jónéhány feldolgozás is felcsendült a másfélórás produkció során. Az énekesnő végül a közönségre bízta a koncert utolsó dalainak kiválasztását, és az elhangzott kéréseknek kivétel nélkül eleget tett. A kiváló zenészekkel előadott produkció igazi kikapcsolódást és élményt jelentett minden korosztály számára.

Dézsi Ildikó

http://www.szabadsag.ro/szabadsag/servlet/szabadsag/template/article%2CPArticleScreen.vm/id/65610

 

Zile şi Nopţi

Ars Hungarica, despre farmecul unei culturi

Ars Hungarica, festivalul culturii maghiare, a însemnat un amplu şi interesant program, derulat pe parcursul a cinci zile (2-6 noiembrie) la Sibiu. Concerte, expoziţii, întâlniri sub diferite forme cu cultura maghiară – un program din care orice doritor şi-a putut alege ceva, după preferinţe, mai ales că majoritatea evenimentelor s-au bucurat de traducere. „Din start, festivalul s-a adresat comunităţii maghiare din Sibiu şi împrejurimi, sibienilor dornici să cunoască diverse zone ale culturii maghiare, precum şi tuturor persoanelor care doresc să vină la Sibiu, la festival sau doar la vreunul dintre evenimente”, spunea Levente Serfőző, preşedintele Asociaţiei Maghiarilor din Sibiu, despre ediţia din acest an a Ars Hungarica, a şasea la număr.

Operă, concerte, film

Deschiderea festivalului a avut loc la Sala Thalia, cu un program de melodii şi operete maghiare interpretate de artişii Operei Maghiare de Stat Cluj-Napoca. Ariile cântate în maghiară au alternat cu cele în română şi germană, evenimentul fiind deschis tuturor etniilor, reprezentând tocmai o ilustrare a diversităţii culturale locale, a deschiderii unor culturi către celelalte.

Magyar nota es Operett_04_b

Tot la Sala Thalia a avut loc un concert de pian la patru mâini, susţinut vineri de Fancsali János şi Fancsali Emese, precum şi concertul Cornelio Tutu Band de sâmbătă, după întâlnirea cu un artist emerit al culturii maghiare, născut la Sibiu şi invitat de onoare al festivalului, Ferenc Bács, într-un spectacol intitulat „Momente de viaţă”. În a doua zi de festival, rulase filmul „Emigrantul”, cu traducere în limba engleză, în care Ferenc Bács interpretează rolul principal. Seara de la Thalia, a interviului spectacol cu acest invitat special, a fost considerată de majoritatea invitaţilor momentul cel mai emoţionant al festivalului. Spectacole au fost găzduite şi de Atrium Classic Caffe, unde spectatorii s-au putut bucura seara de concerte de jazz sau folk şi de one man show-uri.

Expoziţii diverse

Vernisajele au fost numeroase, prilej de întâlnire cu artişti din diferite zone ale artei şi de facturi diferite. Galeria Habitus, de exemplu, a găzduit expoziţia „Vitralii”, a lui Morvay Antal şi Morvay Krisztina – Komárno, tată şi fiică din Slovacia, prilej de încântare pentru mulţi. Şi mai interesantă ni s-a părut expoziţia „Projekt 4”, din acelaşi spaţiu, „Expoziţia Tinerelor Talente din Transilvania”. Tema expoziţiei de grup este natura moartă, interpretările din cele mai variate ilustrând atitudinea artiştilor din ziua de azi faţă de o temă veche de când lumea. Am admirat astfel „Poveşti de toamnă” de András Benkő Eszter, „Obiect întunecat” de Andrea Căbuz, „Mână bolnavă” de Fazakas János Lászlo sau „Pălăria de alamă” alui Makkau István.

Dacă expoziţia de vitralii nu mai poate fi vizitată odată cu încheierea festivalului, expoziţia foto din Turnul Sfatului, „Sibiu şi împrejurimi”, sau cea de la subsolul Sălii Thalia, în memoria lui Franz Liszt, mai rămân o vreme aici.

Fermecătoarea Zséda

Seara de închidere a avut loc la Sala Thalia, cu alocuţiunile invitaţilor şi un concert Zséda. Organizatorii şi-au exprimat mulţumirea de a fi putut celebra împreună identitatea etnică maghiară şi onoarea de a fi primit invitaţi speciali. Ministrul Culturii, Kelemen Hunor, a transmis un mesaj prin care a felicitat organizatorii Ars Hungarica pentru faptul că festivalul se bucură deja de un renume nu doar dincolo de zona Transilvaniei, dar şi peste hotare. Szabolcs Guttman, preşedinte de onoare al Biroului Cultural Maghiar din Sibiu, fost arhitect şef al Sibiului, a vorbit despre minunea care s-a întâmplat în Sibiu, odată cu anul 2007, atât în plan cultural, cât şi al protejării patrimoniului construit, şi a punctat faptul că Sibiul este un caz minunat unde spiritul şi valorile locului se împletesc fericit.

Zseda_04_b

Festivalul s-a încheiat cu un recital susţinut de Zséda, cântăreaţa din Ungaria concertând pentru prima oară pe o scenă din ţara noastră. „Divă a muzicii pop ungureşti, Zséda a acceptat invitaţia noastră şi este pentru prima dată în România. Faptul că o face la Sibiu este cu atât mai onorant pentru noi”, a spus Levente Serfőző. Fermecătoare, vădit încântată de căldura publicului de la Sala Thalia, Zséda şi-a cucerit auditoriul cu piese proprii cântate în maghiară alternând cu ever-green-uri în limba engleză, din zona pop şi jazz, cântece din cele foarte cunoscute tuturor, indiferent de vârstă, naţie sau preferinţe muzicale. O încheiere simbolică pentru un festival care îşi doreşte să deschidă larg ferestrele dintre diferite culturi.

de Veronica D. Niculescu, categoria recenzii

http://sibiu.zilesinopti.ro/pagini/ars-hungarica-despre-farmecul-unei-culturi.html


Hermannstaedter Zeitung

„Eine Brücke zwischen Nationen“

Zur sechsten Auflage des „Ars Hungarica“-Festivals in Hermannstadt

„Die europäische Integration hätte man nicht mit der Wirtschaft, sondern mit der Kultur beginnen müssen“, sagte Serfözö Levente, Hauptveranstalter des Festivals und Leiter des Ungarischen Kulturbüros in Hermannstadt, der in seiner Eröffnungsrede auf ein Zitat, das Jean Monnet, dem „Vater Europas“, zugeschrieben wird, zurückgriff. Vergangenen Mittwoch begann nämlich im Thaliasaal das sechste „Ars Hungarica“-Festival.

Das „Ars Hungarica“ Festival bot nun auch in diesem Jahr eine Vielfalt von kulturellen Ereignissen: Malerei, Glaskunst, Fotografie, Film, klassische Musik, Jazz- und Popmusik. Serfözo unterstrich in seiner Eröffnungsrede vor allem die Wichtigkeit der kulturellen Vielfalt, die die Quelle der Identität einer ethnischen Gemeinschaft sei und in deren Geist auch der Verein der Ungarn in Hermannstadt „HID“, der das Kulturbüro betreibt, funktioniere. Helmut Lerner, begrüßte als Vertreter der Stadtverwaltung die Anwesenden auf Rumänisch, Deutsch und Ungarisch. Eine Ansprache hielt auch Szilágyi Mátyás, ungarischer Generalkonsul in Klausenburg, der anlässlich des 200. Geburtstages des Pianisten und Komponisten Franz Liszt eine Ausstellung mitgebracht hatte. Liszt selber sei ein gutes Beispiel für Multikulturalität gewesen. Obwohl Liszt Schwierigkeiten mit der ungarischen Sprache hatte, soll er gern in ungarischen Städten konzertiert haben. Zum Schluss stellte der Konsul fest, dass solche Momente „eine Brücke zwischen den Nationen“ seien. Szép Gyula, Direktor der Ungarischen Oper Klausenburg erinnerte daran, dass Liszt bei seinem Konzert am 20. November 1846, also vor knapp 165 Jahren, in Hermannstadt regelrecht ausgepfiffen wurde. Liszt soll nämlich nicht, nach Wunsch der Sachsen den „Erlkönig“ gespielt haben, sondern nach Wunsch der Ungarn den „Rákoczy“-Marsch.

Nach den Ansprachen folgte der ungarische Lieder- und Operettenabend, eine Darbietung von Künstlern der Ungarischen Oper Klausenburg. Außer bekannten Liedern oder Arien wie „Szép város Kolozsvár“ („Schöne Stadt Klausenburg“) sangen diese auch je ein Stück in deutscher und rumänischer Sprache.

Zum 200. Geburtstag von Liszt gab es im Rahmen des Festivals zwei Klavierkonzerte.

Das vierhändige Klavierkonzert am vergangenen Donnerstag Nachmittag war eine Darbietung des „Duo Fresco“ aus Budapest. Ehemaliger Klausenburger Klavierlehrer Fancsali János und seine Tochter Emese spielten Werke von Liszts Lehringen und Personen die Kontakt zu ihm hatten. Darunter befand sich auch der Liszt-Marsch von Zichy Géza und bearbeitet von Kecskés Balázs. Fancsali stellte auch sein Buch „Liszts Siebenbürgische Lehrlinge“ vor.

Das zweite Konzert war eine Darbietung von Schülern der Hermannstädter Klavierlehrerin Enikö Orth. Orth hielt einen Vortrag über das Leben und Werk von Liszt. Gespielt wurde unter anderem die zweite, die sechste aber auch die achte Ungarische Rhapsodie. Die achte soll Liszts Lieblings-Rhapsodie gewesen sein.

glassic_3_b

Der Ehrengast der diesjährigen Ars Hungarica war der in Hermannstadt geborene und heute in Ungarn lebende Schauspieler Bács Ferenc. Dieser verbrachte seine ersten vier Lebensjahre in Hermannstadt und schien nun sehr glücklich zu sein, nach 71 Jahren wieder seinen Geburtsort besichtigen zu können. Als kleiner Junge soll er übrigens gut sächsisch gesprochen haben. Sein erster Film in dem er spielte, war der rumänische Kult-Western „Profetul, Aurul si Ardelenii“ (1978). Während seiner Laufbahn als Schauspieler lernte er auch rumänische Schauspieler wie Victor Rebengiuc oder Florin Piersic kennen. Die Hermannstädter hatten nun die Möglichkeit, Bács bei einem Live-Interview besser kennen zu lernen. Außerdem wurde auch der Film „Emigrans“ (Emigrant) im Rahmen des Festivals gezeigt, in dem er den Schriftsteller Márai Sándor darstellt. In insgesamt 26 Spielfilmen trat er auf und wurde mit dem „Jászai Mari“-Preis preisgekrönt.

Die Bleiglasausstellung von Morvai Antal und seiner Tochter Krisztina aus Komárno (Slowakei) wurde in der Habitus Kunstgalerie gezeigt. Etwa zwei Wochen soll es dauern bis eine Nachtlampe, deren mehrere ausgestellt waren, fertig wird und kann auch bis zu 300 Euro kosten. Die Ausstellung kann zwar nicht mehr besichtigt werden, interessierte Personen können unter www.glassic.hu weitere Informationen über diese Produkte finden. Noch einen Monat lang kann die Ausstellung „Projekt 4“ in der Habitusgalerie besichtigt werden. Die Werke zum Thema „Stillleben“ sind Schöpfungen junger Künstler im Alter zwischen 18 und 35 Jahren aus Siebenbürgen. Die Werke wurden von einer Jury bewertet. In der Ausstellung ist auch der „Messinghut“ von Makkai Istvan aus Neumarkt zu sehen, dem der erste Preis verliehen wurde. Die Künstler durften übrigens die Techniken und das Material frei wählen.

Im Rahmen des Festivals wurde auch die Fotoausstellung im Ratturm eröffnet die ebenfalls noch einen Monat lang besichtigt werden kann. Die Ausstellung ist das Ergebnis eines Fotoworkshops, den der Hermannstädter Ungarnverein HID und das Kulturzentrum des Kreises Harghita organisiert hatte. Zu sehen ist Hermannstadt und Umgebung im April 2011. Auf einem Foto sind Mädchen in Tracht aus S„c„date zu sehen. Die Tracht scheint der siebenbürgisch-sächsischen Tracht sehr ähnlich zu sein.

Cornelio Tutu_01_b

Interessant war auch das Konzert der Cornelio Tutu Band die bereits 2007 in Hermannstadt konzertierten, damals allerdings ohne Gesang. Abgeschlossen wurde das Festival mit dem Konzert der jungen Sängerin „Zséda“ (Zsedényi Adrienn) aus Ungarn die sich nun zum ersten Mal auf einer Konzertreise in Siebenbürgen befand. Am Schluss wollte sie auch Lieblingslieder der Zuschauer singen. Auf Wunsch sang sie unter anderem ihr „Es megindul a föld“ aber auch das bekannte „Con te partiró“, da einer der Zuschauer ein italienisches Lied gewünscht hatte.

Werner Fink

http://www.hermannstaedter.ro/stire.php?id=1628&dom=&ed=1539

 

Kapcsolódó cikkek

Hírlevél feliratkozás

 
 
 
Oldal teteje