• Magyar
  • Román

Ars Hungarica és Szebeni Magyar Napok: kettő az egyben?

2012-11-12 15:24
Magyar kulturális programok sokaságának örvendhetnek Szeben megyében

Szokatlanul mozgalmas és eseménydús időszaknak örvendhet Szeben megye magyar lakossága: néhány napot átfedve, de egészében csaknem két héten át tartó programmal kedveskedett nekik két rendezvény is. A 7. Ars Hungarica Fesztivál és a 14. Szeben Megyei Magyar Napok november 7-től 18-ig változatos kulturális programokat kínálnak kicsinek és nagynak. Amint azt a két rendezvény képviselői lapunknak elmondták: bár már egy évvel ezelőtt igyekeztek egyeztetni az időpontok tekintetében, a végeredmény mégis két, párhuzamos programokkal kecsegtető nap lett. Mindketten úgy gondolják azonban, hogy egyik esemény nem gyengíti a másikat, mivel az Ars Hungarica inkább Szebent és környékét, míg a Szeben Megyei Magyar Napok inkább Medgyes és környékének magyar lakosságát célozzák. Így valóban a kulturális sokszínűség jellemzi a vidéket ebben az időszakban, sok-sok koncerttel, kiállítással, tánccal és gyermekprogramokkal.

A sepsiszentgyörgyi Kis Dániel csont- és fafaragó, Nagy Gábor életpillanat festő és Demeter Miklós hangszerkészítő vásárral egybekötött népművészeti kiállítását nyitották meg a nagyszebeni Ars Hungarica fesztivál harmadik délutánján a Habitus Galériában.

Kis Dániel népművész kőbe, csontba és fába vésett alkotásai a rohanó világ egy-egy pillanatát ragadják meg, akárcsak Nagy Gábor festményei. – A féldrágakőből (szerpentinből) készült kőszobrokkal, a csontba vésett képekkel és fafaragásokkal a jövő számára próbálom átörökíteni a múlt egy-egy jellegzetes eseményét – mondta Kis Dániel. Nagy Gábor – aki mestersége szerint kovács – elsősorban tájképekkel, többnyire őszi képekkel érkezett a nagyszebeni tárlatra. A hangulatot fokozta a három népművész közös zenei produkciója, valamint udmurt népdalok Petrova Anasztázia előadásában.

Élet az udvarházakban, kastélyokban

A Nagyszeben Barokk Korszerűsítése elnevezésű programsorozatba illeszkedő csütörtöki Barokk est előadóművészei a dévai Renaissance együttes és a kolozsvári Flauto Dolce zenekar voltak. A Szabó Anikó koreografálta táncjáték a Murányi Vénuszként emlegetett Széchy Mária életének kevésbé ismert, Dévához kapcsolódó mozzanatát eleveníti fel. A valós történelmi eseményeken alapuló korabeli táncjátékkal az együttes tagjai igyekeznek a közönség figyelmét az udvarházakban, kastélyokban, várakban zajló élet felé irányítani. A korhű muzsika, jellegzetes reneszánsz tánclépések, fejedelmi mulatozások felidézését követően a Flauto dolce szórakoztatta a Habitus Galéria zsúfolásig telt termének közönségét. A Reneszánszból lett a barokk című furulyakoncert előadóművészei – Majó Zoltán, Szabó Mária, Tóth Ágnes furulyaművészek és Mihaela Maxim szoprán – reneszánsz, majd barokk művekkel kedveskedett a nagyszebenieknek 250. koncertjén. A műfaj kedvelőinek különleges zenei élményt kínált a régizene koncert, ott angol, olasz, német zeneszerzők művei hangzottak el, de a Kájoni Kódex Erdélyi táncai, ismeretlen szerzőtől származó román és haszid dalok is sorra kerültek. A napot a Kolozsvári Kalapos Band koncertje zárta az Atrium Kávézóban.

Szombat délben is gyerekkoncerttel kezdődött a fesztivál negyedik napja. A magyarországi Ciráda zenekar hívta táncba és közös éneklésre a fiatalabb generációt. A jó hangulatú interaktív gyerekkoncert során a kisebbek nem csak népdalokat tanulhattak, de néhány népi hangszerrel is megismerkedhettek. Míg a hegedű sokak számára ismerős volt, kevesebben ismerték fel a klarinétot, tárogatót vagy a kavalt (moldvai pásztorsípot). A Cirádával együtt fellépő Hajnal táncegyüttes két táncospárja körtáncba csalogatta a csöppségeket.

Szív képeken, szenvedéllyel

Délután a Szív motívumok Székelyföldön című fotókiállítást nyitották meg a Nagyszebeni Magyar Kulturális Központ Galériájában, a Hargita Megyei Kulturális Központtal való együttműködés eredményeképpen. Takács Gyöngyi irodavezető elmondta: a kiállítás kapcsán sokat gondolkodott azon, miért terjedt el a szív motívum, és a legjobb magyarázat szerint azért, mert a szív jelképezi azt, hogy szenvedélyes nép vagyunk, és ki tudjuk fejezni érzelmeinket. – Sajnos manapság egyre jellemzőbbek a hatalmas üvegből, fémből készült épületek, amelyek nem emberközeliek. Ilyen szempontból is kellene tanulni elődeinktől, hogy népi szimbólumaink megmaradjanak az utókor számára – mondta az irodavezető.

Márton Ildikó a Hargita Megyei Tanács keretében működő műemlékvédelmi közszolgálat keretében meghirdetett pályázat eredményéről beszélt. 131 pályamunka érkezett a felhívásukra. Meglepő volt, hogy az áprilisi kiértékelést követően sem állt le a szív motívumokat ábrázoló fényképek érkezése. A pályázat anyagából vándorkiállításokat szerveznek a műemléképületek népszerűsítése érdekében. – Bármilyen építészeti emlék az adott kor gondolkodását tükrözi. De az általában lepusztult, kopár falak látványa miatt az emberek nem tudják beleképzelni az életet. A szív motívum viszont megteremtette ezt a kommunikációs csatornát műemlék és ember között – mondta Márton Ildikó.

Guttmann Szabolcs építész, műemlékvédelmi szakember, a kulturális iroda székhelyének tervezője beszédében kifejtette: szerinte a szív-kiállítás a térhez legjobban illő tárlat. Hozzátette: nagyon jó ötletnek tartja, hogy a fotósok figyelmét az épületdíszekre irányították. – Sok esetben eltakarják ezeket a díszítőelemeket, de ilyenkor látszik, hogy a kulcslyukaktól kezdve a zsalugáterekig mennyire érzékeny volt erre az építészet– mondta.

Brukenthal és a szecessziós – épületek filmkockákon

A Retropolisz dokumentumfilm-sorozat Samuel von Bruckenthal épületeit bemutató részének vetítésével, majd a műsorok készítéséről szóló beszélgetéssel folytatódott a program a Thalia kistermében, ahol Guttmann Szabolcs faggatta a tizenöt részes műsor szerkesztőjét, Bodó Előd Barnát. Megtudtuk, hogy a sorozat sajátos, érdekes kihívás eredménye a dokumentációs műfaj területén. Rendkívül pörgő és többszintű információt tartalmazó alkotások sorozata, amelyhez mindenki hozzáférhet a www. retropolisz.ro honlapon. – Az ötlet Keresztes Péter, a sorozat rendező-operatőrének fejéből pattant ki, de arra gondoltunk, hogy ne csak egyszerű kép és szöveg, hanem info-tainment stílusban készítsük el ezeket a dokumentumfilmeket – mesélt a kezdetekről Bodó, megjegyezve, hogy az erdélyi épített örökség nagyon gazdag. A szakmai hátteret Guttmann Szabolcs biztosította, aki elismerte, hogy első találkozásuk alkalmával kétkedéssel állt hozzá a tíz, egyenként húsz perces film ötletéhez, de aztán meggyőzte őt a fiatal csapat lendülete, amellyel egyetlen támogató segítségével egy év alatt sikerült leforgatniuk a tervezett dokumentumfilmeket.

A műsor sikerén felbuzdulva további öt rész készült a sorozatból, amely erdélyi történelmi családok nevéhez fűződő kastélyokat, palotákat mutat be. A feliratozott részeknek köszönhetően lényegesen bővült a nézőközönség. – Egyelőre úgy tűnik, ismét a magánszférát kell bevonni a sorozat további részeinek elkészítési költségeibe, amelynek témájául az erdélyi szecessziót választottuk – beszélt a folytatásról a szerkesztő.

Este a Ciráda zenekar Vígan élem világom lemezbemutató koncertje kezdődött a Thalia nagytermében. A három nép- és egy elektronikus zenészből álló együttes a népies és korszerű hangzásvilág találkozásának zenei élményét kínálta közönségének, amit kiegészített a Hajnal néptáncegyüttes táncosainak fellépése. Változatos műsorukban magyar népdal- és népzenei feldolgozásokat hallhattunk, amelyeket hagyományos népi hegedű, furulya, tárogató, klarinét, kaval segítségével szólaltattak meg. Énekesük, Héjja Bella autentikus stílusa remekül illeszkedett a zenekar által előadott folk-pop zenéhez.

A kolozsvári Yesterdays koncertje zárta az Ars Hungarica fesztivál negyedik napját az Atrium kávézóban. A tizenkét éve progresszív rockot játszó zenekarkicsit melankolikusabb, akusztikusabb és poposabb rockzenével szórakoztatta a nagyszebeni közönséget a legújabb lemezéről, a Colours Caffé-ról készült válogatással.

A fesztivál utolsó napján az előző évekhez hasonlóan a református és a katolikus egyház bevonásával szerveztek eseményeket. A helyi református templom galériájában a Backamadaras képekben című kiállítást nyitották meg, míg a Belvárosi Szentháromság Római Katolikus templomban a szentmisét követően a kolozsvári Flauto Dolce és meghívottjuk, Erich Türk orgonaművész koncertezett. Este Koós Éva és a Csíkmadarasi népi zenekar Bokrétát kötöttem című nótaestjével zártak.

Nagyobbat meríteni a magyar kultúrából

Serfőző Levente fesztiváligazgató elmondta: egy évvel ezelőtt arra kérte a Szeben Megyei Magyar Napok szervezőit, egyeztetessenek az eseményekkel kapcsolatban, hogy elkerülhessék az egymásra szervezés kellemetlen helyzetét. Ugyanakkor felajánlotta, hogy ha semmiképp se lehet elkerülni az egy időben zajló rendezvényeket, akkor szervezzenek egymáshoz illeszkedő programokat. A megyei napok szervezői viszont nem kívántak élni a lehetőséggel arra hivatkozva, hogy az általuk szervezett események a medgyesi és vidéki lakosságra összpontosítanak. Megjegyezte: a két esemény közönsége egyébként nem fedi egymást.

Ezt támasztotta alá Fazekas Attila, a Szeben Megyei Magyar Napok főszervezője is, hozzátéve, hogy mivel a magyar kosaras bálra Medgyesen csak november 10-re kaptak termet, és a zenekar is csak ebben az időszakban tudott közreműködni, kénytelenek voltak ehhez igazítani a program többi részét is. – Ezen a környéken él a megye magyarságának nagy része: Medgyesen mintegy 4500 fő, Almáson és Somogyomban a magyar lakosság meghaladja a 20%-ot, de Erzsébetváros, Kiskapus, Balázstelke, Ágota és Mihályfalva is jelentős magyar közösséggel rendelkezik. Idén sajnos nem sikerült minden faluban programot szervezni, de az embereket buszokkal be tudjuk hozni minden nap a különböző eseményekre. Szeben környéke nyugodtan nyilvánítható az egyik legkisebb erdélyi szórványközösségnek: itt az embereknek nagyon sokat jelent, hogy egy ideig minden nap láthatnak egy-egy magyar színházi vagy bábszínházi előadást, koncertet, táncházat, és nagyobbat meríthetnek a magyar kultúrából. Mindig is ebben az őszi időszakban tartottuk a rendezvényeinket, hiszen ilyenkor mindenkinek több ideje van kikapcsolódni.

DÉZSI ILDIKÓ

Forrás: Szabadság

 
 
 
Oldal teteje