• Magyar
  • Román

Ars Hungarica: irodalom, kultúrtörténet, zene

2012-11-10 14:18

Magyar kulturális értékekben az Ars Hungarica második délutánján sem volt hiány: Zorkóczy Zenóbia színművész Ady-emlékestje, Gudor Kund Botond történész, lelkész szórványközösségek történetéről szóló műveinek bemutatása, a csíkszeredai Codex Régizene Együttes barokk koncertje és táncháza, valamint Lackó Vass Róbert kolozsvári színművésznek a pesti dal kultúrtörténetét idéző műsora mind a sokszínű magyar kulturális örökség szerves részét képezték. A fesztivál harmadik napjának délelőttjén zajló gyermekfoglalkozás pedig sors- és nyelvrokonság tökéletes bizonyítékául szolgált a nagyszebeni közönség számára. Demeter Miklós és felesége Petrova Anasztázia udmurt-magyar házaspár jó példával járt elöl az értékteremtést, hagyományőrzést, nemzeti öntudaterősítést illetően.

Zorkóczy Zenóbia színművész Szeretném, ha szeretnének... című Ady Endre emlékműsorával folytatódott a nagyszebeni Ars Hungarica magyar kulturális fesztivál csütörtök délután, a fesztivál második napján a Habitus Galériában. Az előadás változatos kifejezési eszközei – szuggesztív szavalatok, megzenésített költemények – újszerű megvilágításba helyezték a költő életművét. A nagyszebeni közönség a megzenésített verseket Reinitz Béla zeneszerző dallamvilágával kiegészülve hallhatta. Kovács Réka zongorista zenei kíséretében. Az irodalmi-verses előadás gerincét képező huszonhét Ady-verset a költő több alkotói ciklusából válogatták össze, egyfajta összefoglalót, szintézist nyújtva a nyugatos poéta költészetének egészéből: a szerelmes versek mellett helyet kapnak az istenes versek és a hazafias líra is, így több oldaláról is megismerhettük a lánglelkű költőt.

ars_hun_2012_elso ket nap30_b

Az irodalmi műsort a dél erdélyi szórványvilágról szóló könyvbemutató követte, amely során  Gudor Kund Botond Az eltűnt Gyulafehérvári Református Egyházmegye és egyházi közösségei, valamintRediviva Chartophylax Igeniensis. Az erdélyi hegyaljai Magyarigen református közösségének története című könyveit ismertették. A két könyv betekintést nyújt az erdélyi végek múltjába és jelenébe, számos kérdésre ad választ a szórványban élőkkel kapcsolatban és megmaradásra buzdít. A szerzővel közösen a Tortoma és Kriterion Kiadó által publikált kötetekről Demeter László, a Tortoma Könyvkiadó vezetője, baróti múzeumigazgató beszélt, majd kötetlen beszélgetés alakult ki a jelenlevőkkel.  

ars_hun_2012_elso ket nap04_b

Miközben Nagyszebenben Barokk esttel folytatódott a program, a magyar kulturális fesztivál keretében a vízaknai református gyülekezeti teremben a helyi közönség Zorkóczy Zenóbia Ady-emlékestjét tekinthette meg, majd a Nagyszebennel szomszédos városban is bemutatták Gudor Kund Botond történész, református lelkész szórvány tematikájú könyveit.

A nagyszebeni Habitus Galériában jó hangulatú régizene koncerttel folytatódott a programsorozat a csíkszeredai Codex Régizene Együttesnek köszönhetően, akik erdélyi barokk kori muzsikával készültek. Az 1996-ban alakult, sepsiszentgyörgyi, brassói, csíkszeredai zenetanárokból álló együttes fő célja XV-XIX. századi magyar (elsősorban erdélyi) és európai műzene megszólaltatása korhű hangszertípusokon és korhű előadási stílusban. A nagyszebeni koncert repertoárjában szerepelt XVI-XX századi erdélyi és magyar műzene, kelet-európai zene, korabarokk olasz muzsika, francia barokk zene, olasz barokk zene és német barokk zene egyaránt. A színvonalas, korhű zenei feldolgozások a régmúlt időkbe kalauzolták a jelenlevőket, és akik át szerették volna élni az egykori bálok hangulatát – amelyhez a nők számára kötelező volt a vadonatúj toalett – azok a koncertet követően táncot tanulhattak a Codex zenekar vezetőjének, Filip Ignác irányításával, és a zenekar kíséretében.

ars_hun_2012_elso ket nap13_b

ars_hun_2012_elso ket nap26_b

A régmúlt idők légkörét idézte Laczkó Vass Róbert kolozsvári színművész zenész konferansza is, amely a pesti dal kultúrtörténetét idézte. A Régi Magyar Cabaretnak tökéletes helyszínéül szolgált az Atrium Kávéház, ahol Szép András zongorakíséretében közös kávéházi élményekkel gazdagodott a nagyszebeni közönség.

Az Ars Hungarica harmadik napján, tegnap délelőtt különleges gyermekfoglalkozáson vehettek részt a nagyszebeni, a vízaknai és oltszakadáti óvodások és kisiskolások: Demeter Miklós magyar-néprajz szakos és felesége Petrova Anasztázia udmurt-magyar szakos tanár első alkalommal adta elő Koboz és Kubyz című interaktív gyermekműsorát magyar nyelven a Thalia kistermében. Az udmurtföldi udmurt gyerekek helyzete sokban hasonlít a szórványban élő magyar gyerekére, nagy léptekkel halad az eloroszosodás. Ennek a folyamatnak a lassítása érdekében szervezi öntudaterősítő, anyanyelv szeretetre nevelő játszóházait a kétgyerekes házaspár.

Tulajdonképpen játékos, zenés, népi elemekkel tűzdelt történelemóra zajlott a Thalia zsúfolásig telt kistermében, amely során az csöppségek kis ízelítőt kaphattak az udmurt népről. Néhány udmurt és csángó népdalt követően a magyar-udmurt házaspár műsoruk címadásáról is mesélt. Megtudhattuk, hogy míg a koboz tipikus moldvai népi hangszer, addig a kubyz az udmurtok népi hegedűje, és tulajdonképpen a különböző kultúrák találkozásáról van szó. Az is kiderült, hogy nyelvrokonságban állunk az udmurt néppel, mert a honfoglalás előtti időkben az udmurtok Magna Hungaria szomszédságában éltek. – Udmurtföld 3500 kilométerre található Erdély közepétől az Ural hegység tövében, a Káma folyó vidékén – mondta el Anasztázia, aki aztán férjével táncba hívta a kisebbeket. A páros és körtáncokat követően az udmurt népviseletet mutatta be a jelenlevőknek az udmurt feleség: az általában egy anyagból varrt ruhát, csipkebogyó mintás szőtt kötény egészíti ki, amelynek alját horgolt csipke díszíti. A melldísz – amely régen ezüst pénzérmékből készítettek – azt jelzi, hogy viselője mennyire gazdag. – Ha férjhez ment a lány, akkor pánttal takarták el a haját a kendő alatt – mutatta meg kendő alatt viselt jellegzetes pántját Anasztázia, majd a hársfaháncsból készült jellegzetes udmurt bocskoros játékkal zárta a gyermekműsort.

Dézsi Ildikó

 
 
 
Oldal teteje