• Magyar
  • Román

Szórvány és tömb találkozása Nagyszebenben

2014-11-17 20:17
Dézsi Ildikó - Szabadság

Hidak, korok, Budapest címmel nyitottak kiállítást a nagyszebeni Ars Hungarica harmadik napján, pénteken kora délután a Thalia Filharmónia alagsorában. A most már nagyszebeniek számára is elérhető fotótárlat Pest-Buda, illetve Budapest 200 éves várostörténetét mutatja be a főváros hidjainak történetén keresztül. 

ArsHUN2014_Botii_pentek_001_b

A javarészt a Budapesti Történeti Múzeum Kiscelli Múzeumának anyagaiból válogatott 30 tablón megjelenő 80–100 kép (korabeli metszet, rajz, dokumentum és művészi fotó) tizenöt csoportra oszlik korszakok szerint. Minden egységnek egy-egy híd, illetve a híddal jól összekapcsolható kép az emblémája.  Serfőző Levente a HÍD – Szebeni Magyarok Egyesületének elnöke megnyitó beszédében elmondta, mennyire örül annak, hogy a fesztivál az elmúlt években nemcsak a térség szórványrégióinak, hanem a tömbmagyarságból és a Magyarországról érkezők találkahelyévé is vált.

“Ezzel a kiállítással megpróbáljuk közelebb hozni lelki fővárosunkat és meglepni mindazokat, akik Budapestet nagyon szeretik”– fogalmazott.

Kósa András a Balassi Intézet – Bukaresti Magyar Kulturális Központjának igazgatója hangsúlyozta: nemcsak Bukarestben, hanem a szórványban is meg kell mutatnunk a magyar értékeket. Az igazgató úgy vélte: a kiállítás méltó helyre került Nagyszebenben, és azt javasolta a résztvevőknek, hogy ismerkedjenek Budapesttel úgy, ahogyan a várossal a hídjain keresztül ismerkedni lehet.

ArsHUN2014_Botii_pentek_006 ArsHUN2014_Botii_pentek_011

Az idei fesztivál Könyvespolc elnevezésű programja két alkalommal is lehetőséget biztosított a hazai könyvkiadóknak a bemutatkozásra. Pénteken a kolozsvári Idea és Gloria Nyomda kiadványairól, valamint az Erdélyi Magyar Könyvek Boltjáról  beszélt Nagy Péter igazgató a Habitus Könyvesboltban, szombaton pedig a baróti Tortoma Kiadó vezetője, Demeter László ismertette a könyvkiadó tevékenységét és néhány kiadványát. Nagy Péter a nemrég Kolozsváron megnyílt hiánypótló, erdélyi magyar könyveket egy helyre gyűjtő könyvesbolt koncepciójáról beszélt. A februárban “alapított” boltocska társát egy hónapja Budapesten is megnyitották: mindkettőnek pozitív a visszhangja.

“A nem konvencionális könyvesboltra azért van szükség Erdélyben és máshol is, hogy megkönnyítsék az erdélyi írók kiadványainak felkutatását” – jegyezte meg az igazgató, aki úgy érzi, hogy nem könyveket, hanem érzelmeket árul. Véleménye szerint még mindig megvan a könyv ereje, varázsa, az egyre elérhetőbb internetes felület pedig csak kiegészíti ezt.

ArsHUN2014_Botii_pentek_012_b

Demeter László a szombati Könyvespolc – találkozón elmondta: a kiadót annak idején azért hozták létre, hogy a székely és erdélyi értékeket bemutassák. Hozzátette: történészként kézenfekvő volt a hangsúlyosan történelmi vonal a kiadó munkájában.

“Első körben az erdővidéki vonatkozású könyveket adtunk ki, de azóta is hangsúlyos szerepet kapnak a székely kötődésű kiadványok” – mondta, majd a legfrissebb köteteket ismertette a nagyszebeni közönségnek.

Az idei gyermekműsorokról Zorkóczy Zenóbia színművésznő gondoskodott: pénteken az óvodásoknak szóló, Túl a Kis-Szamoson, túl az Óperencián című műsorát láthatták a kisebbek. Szombaton már a kisiskolásokat várta Rosszcsont Zénó személyében, a nagyobbakat pedig Zénó, az elképesztő madárijesztő előadásával. Az interaktív produkciók nagy sikert arattak a nagyszebeni gyermekközönség körében, a kisebbek szívesen segítettek lábra állítani Zénót, de ölelni is megtanították a vándorútra indult madárijesztőt.

Hogy a sajtó se hiányozzon az idei fesztiválról, pénteken a Román Televízió bukaresti magyar szerkesztősége látogatott Nagyszebenbe.  Az indulásának 45. évfordulóját közönségtalálkozó-sorozattal ünneplő magyaradás munkatársai – köztük Grosu Magdolna, Szilágyi Gödri Ildikó és Mosoni Emőke – várták a helyieket ezúttal nem a tévé képernyője elé, hanem személyes találkozóra.

communitas_15ev_fekvo_b

Arany János daloskönyve Csergő-Herczeg László, Dsupin Pál előadásában is különleges színfoltja volt a pénteki fesztiválnapnak. Arany János, a „tamburás öregúr” idős korában fölidézte zenei emlékeit, népdalokat és azokkal „rokonnak” vélt egyéb dalokat, kottás kéziratot készített, rögzítve ezzel a kor dalkultúráját is. Arany az 1952–ben megjelent daloskönyvében 150 –nél több dallamot rögzített, köztük népdalokat, gyermek- és társas dalokat is. A 19. század jellegzetes zenei világát idéző előadásban szorosan az Arany feljegyzésekhez kapcsolódó dalok hangzottak el tekerőlant, duda, citera, fuvola, népi fuvola és tárogató kíséretében.

A fiatal marosvásárhelyi Vecker együttes akusztikus koncertje a népszerű pop és rock slágerekre összpontosított, de nem hiányoztak a melankolikusabb hangulatú saját dalok sem. A hattagú csapat feldolgozásában olyan slágerek csendültek fel, mint a Lélekdonor, a Fehér babák, a Csonka dal, de a népszerű Most múlik pontosan sem hiányzott.

Szombaton délelőtt a szórványoktatás egyik igencsak jellemző jelenségét, az alacsony létszámú osztályokban zajló oktatás kérdéskörét boncolgatták az érdeklődők a nagyszebeni Magyar Házban. Máté Márta Hunyad megyei főtanfelügyelő – helyettes a Hunyad megyei anyanyelvi oktatás helyzetét ismertette. Turzai Melánia a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium aligazgatója a szimultán oktatás előnyeit és hátrányait foglalta össze. Varró Sándor helyi református lelkipásztor, vallástanár pedig a nagyszebeni helyzetről beszélt. Szerinte a helyi magyar nyelvű oktatásra a piramisrendszer jellemző: az óvodában a legnagyobb a gyermeklétszám, az előkészítő és első osztályban már jóval kevesebben vannak, a gimnáziumi és középiskolai osztályokban pedig rendkívül csekély a jelenlét. Hozzátette: a legutóbbi népszámlálás adatai értelmében Szebenben ezerrel kevesebb a magyar nemzetiségű lakos, és ez az oktatásban is tükröződik. A magyar tagozat létszámát befolyásoló tényezők közé sorolható az elrománosodás, a vegyes házasságban élő szülők kényelmessége, de ugyanilyen problémát jelent az elnémetesedés is. Ugyanakkor gondot jelent a szülők demotiváltsága, de az oktatás minőségét csökkentheti a pedagógusok és a diákok motivációjának a hiánya. Persze az összevont osztályokban zajló oktatásnak van pozitív vetülete is, hiszen a pedagógus nagyobb figyelmet tud szentelni egy–egy gyerekre. A lelkész szerint megoldásokat kellene keresni a kialakult helyzetre, nem pedig bűnbakokat. Hangsúlyozta: a szülőknek partnernek kellene tekinteniük a pedagógust, a diákoknak a pedagógust, az oktatásban résztvevőknek pedig az oktatást felkaroló intézményeket.

“Az Egyesült Államokban nagy hangsúlyt fektetnek a csapatmunkára, gyakoriak a kis létszámú osztályokra vonatkozó tanári megbeszélések. Finnországban a tanár–szülő csapatmunka a jellemző, és olyan beszélgetésekre van akalom, ahol elvárások, célok fogalmazódhatnak meg, vagy esetleges hiányosságokra hívhatják fel a figyelmet – sorolta a követhető példákat a lelkész.

A budapesti Polgárok Házának munkatársai egy tavaly létrejött partnerkapcsolat folytatásaképpen látogattak Nagyszebenbe.  Az oltszakadáti közösség tavasszal mutatkozhatott be a Budapest nyolcadik kerületében található, Makovecz Imre tervei alapján felújított székházba a Polgárok Házának egyik térségbemutató programja keretében. Trznadel Angéla igazgató a példaértékű közadakozásból megvalósult székházról, az általuk végzett sokrétű kulturális és oktatási munkáról beszélt. Elmondta: az általuk szervezett rendezvények műfaja és tematikája sokszínű, alapelvük pedig, hogy eseményeik igazodjanak a polgári, nemzeti értékrendhez.

Az RMDSZ Szórvány-napi gálaműsora is az idei Ars Hungarica fesztivál részét képezte. Az idén negyedik alkalommal megszervezett eseményen Benedek Zakariás, a Szeben Megyei RMDSZ alelnöke felhívta a figyelmet arra, hogy 2005 óta 140 településen szűnt meg a magyar oktatás, és az előrejelzések szerint 2020–ra további 150 magyar tannyelvű oktatási intézményt zárnak majd be. Hozzátette: ilyen körülmények között különösen fontos a magyar kulturális értékek megőrzése és átörökítése.

Nagy József, a Kovászna Megyei Tanács alelnöke beszédében hangsúlyozta: fontosnak tartja, hogy a napi feladataink mellett megálljunk egy pillanatra, összegezzünk, erőt merítsünk, és az ilyen alkalmak lehetőséget teremtenek erre. Megjegyezte: bár Székelyföldön élnek, fontosnak tartják a szórványvidékek támogatását. Winkler Gyula EP–képviselő hangsúlyozta: a legjobb önvédelem a székelyföldi közösségek számára a szórvány támogatása, hisz a szórvány soha nem tűnik el, csak költözik: ha egy szórvány közösség eltűnik, a szórvány lét a legerősebb tömböknek az oldalát kezdi el marni.

A gála keretében fellépett a medgyesi Gyöngyvirág néptánccsoport, és a Kolozsvári Magyar Opera művészeiből álló Operettvarázs. Ezt megelőzően pedig a Thalia alagsorában megnyitották a Szakállszárító című, a velencei bienálé magyar pavilonjának történetét bemutató fotókiállítást.

A Gyárfás István Trio dzsesszkoncertje zárta az Ars hungarica negyedik napját az Atrium Kávézóban.

Az idei magyar kulturális fesztivál utolsó napján a református templom galériában Czire Alpár fotókiállítását nyitották meg, Kilyén Ilka színművész Zsoltár az anyanyelvhez című műsorát hallgathatták meg a helyiek. A Belvárosi Szentháromság római katolikus templomban a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hallgatóiból álló Attitude Kvartett koncertezett, este pedig a Magyarország nemzetközi hírű pop-funk-jazz zenekara, a Peet Project lépett fel az Atrium kávézóban. 

 
 
 
Oldal teteje