• Magyar
  • Román

Hét év Tűrben – „Népi és nemzeti szinten is kell legyen feltámadás”

2015-02-03 00:35

A magyar kultúra napján különleges embert látott vendégül Erdővidék Múzeuma: egy plébánost, aki az Isten háta mögötti Tűrről jött előadást tartani a székelyeknek a szórványsorsról, a dél-erdélyi magyar kultúra esélyeiről és lehetőségeiről.

Loripap_b

Merthogy Tűr valahol Dél-Erdélyben van, Fehér megyében, és valljuk be, sokan nem hallottunk róla. Hét évvel ezelőttig az előadó, Kémenes Lóránt Zoltán atya sem tudta, hol van, még az internetes Google-kereső is csupa ajtóreklámot dobott ki, mikor beírta a szót, merthogy „tür” németül ajtót jelent. De azért megtalálta a települést, és mikor odaért, akkor nyugtázta, hogy a plébánia lakhatatlan, a templom szinte romokban, ráadásul a mint­egy háromszáz magyar nevű tűri emberrel (így mondta: nem magyarok, hanem magyar nevűek) sem volt könnyű szót értenie. Ha magyarul beszél, meghallgatják, ha viszont románul, akkor talán meg is értik, mit mond – ezt tanácsolták neki a helyiek.

Tűrben a magyar szó olyan ritka volt, mint a szemüveges cigány– mesélte –, de ez nem keserítette el, inkább munkához látott. Nem volt könnyű dolga a balázsfalvi polgármesterrel (Tűr Balázsfalvához tartozik), ám a plébánia és a templom felújítása után mégis sikerült visszaszereznie az egykori magyar iskola épületét is a faluban, és célul tűzte ki, hogy Magyar Házat hoz létre benne. Fényképen mutatta, hogy mikor nekifogtak a felújításának, és leverték az épület vakolatát, hogy, hogy nem, egy helyen a vakolat semmiképp sem akart lejönni. Az már a puszta véletlen számlájára írható, hogy a „leverhetetlen” vakolat által épp Nagy-Magyarország térképe rajzolódott ki a falon, amire aztán a balázsfalvi polgármester dühbe gurult. Ám végül, egy levél által Lóri atya őt is jobb belátásra bírta.

Mikor azt kérdezték tőle, miért kell Magyar Ház Tűrben, hiszen mindjárt magyar sincs a faluban, azt válaszolta: nem baj, majd lesz; ahol tó van, oda gyűlnek a békák is. „Tanultam az ortodoxoktól – fűzte hozzá –, hiszen nekik is sok olyan helyen van templomuk, ahol egy ortodox sincs. Halálra ítélt álomból is születhet élet.” Azóta heti tíz órában beindult a magyar idegen nyelvként való oktatása Tűrben, mások délutánonként játékosan tanulják a magyar nyelvet a visszaszerzett egykori magyar iskolában, melynek felújított épületét tavaly adták át.

Lóri atya úgy véli, jómaga egyfajta infúziós tű, „mert vannak dolgok az életben, melyekre már csak tű által lehet hatni”, ám ennek hatására, hét évi munkája után Tűrben elindult a gyógyulási folyamat. „Kemény munka van ebben a gyógyulási folyamatban, és annál is több hit. Ha nem hiszünk a feltámadásban, akkor semmit sem ér az egész. De ha van feltámadás, akkor abban is hinnünk kell, hogy népi és nemzeti szinten is van feltámadás” – összegezte az erdővidéki közönség által vaskos tapssal jutalmazott gondolatait.

Böjte Ferenc

Forrás: Székely Hírmondó

 
 
 
Oldal teteje