• Magyar
  • Román

„Huszonöt évet késtünk ezzel a portállal”

2014-12-19 18:51
Főcze János

Nem egészen két hónapja indult el a Corbii Albi kapcsolat-portál, amely román nyelven közöl cikkeket az erdélyi magyarokról, illetve a román-magyar együttélésről. Szabó Csaba szerint azért volt szükség a román nyelvű portálra, mert „a román-magyar viszony egy kommunikációs csőd”.

 Corbbi albi_b

Szabó Csaba tévés újságíróval, a portál alapítójával beszélgettünk a Corbii Albiról, aki azt állítja “a román-magyar kontakt-portál élete legfontosabb projektje”.

Ritka, mint a fehér holló

Szabó úgy véli, hogy a projekt különlegessége abban áll, hogy nagyon kevesen vannak azok, akik a román közönségnek kommunikálják az erdélyi magyarság világát. „Kilépni a román társadalom elé, és azt mondani, tessék, itt vagyok, és jó-rossz románsággal krónikásává lenni az erdélyi magyarságnak, hát az bizony kemény munka” – mondja.

„A román-magyar viszony egy kommunikációs csőd”

Kérdésünkre, hogy mi késztette arra, hogy ezt a projektet tető alá hozzák, Szabó a magyarok és a románok közötti kommunikációs csőd tudatosításával érvelt.

„Volt az a pillanat, amikor a kolozsvári könyvhét román rendezvényén Aurelian Lavric kisinyovi professzor megkért, vegyünk neki egy román nyelvű magyarságtörténetet, mert szeretne a Kisinyovi Állami Egyetemen kurzust tartani a magyarságról és a magyarok szerepéről a Kárpát-medencében.

Nem volt ilyen könyv, ezért elhatároztam, hogy csapatot szervezek, és kiadom én. Meg is jelent a román nyelvű magyarságtörténet, be is mutattuk Kisinyovban az egyetemen.

Miközben a bemutató után közös képeket készítettünk az egyetemistákkal, megkérdezte tőlem egy diplomata, hogy milyen portálon, vagy újságban lehet olvasni román nyelven az erdélyi magyarokról. Azt mondtam neki, hogy nincs ilyen, mert a magyarok és románok között szinte nulla a kommunikáció.

Mindenki fújja a magáét, nem zavarja, hogy a másik nem hallja, mi az, amivel éppen vádolják. A román-magyar viszony egy kommunikációs csőd: így foglaltam össze ezt Kisinyovban az egyetemen” – magyarázza.

Százával adódnak hetenként olyan magyar jellegű események Erdélyben, amelyekről a román tömegek csak a médiából értesülnek. Ezek a csonka, háttéranyag-mentes sajtóanyagok aztán rombolják is rendesen az erdélyi magyarok imidzsét. Szabó CsabaSzabó szerint a portál éppen huszonöt évet késett, és éppen ennyi ideje a románok egy torzult képet kapnak arról, hogy mi folyik az erdélyi magyar közösségben.

„Jól tudjuk: ezrek és ezrek élnek meg abból, hogy a román bántja a magyart vagy a magyar bántja a román Székelyföldön. Ezt a portált huszonöt évvel ezelőtt kellett volna beindítani, kijelölni azokat az embereket, akik képesek arra, hogy a magyar ügyeket közvetítsék a román tömegek felé ” – magyarázza.

A portál célközönsége

„A magyarság dolgai iránt minimum közömbös, vagy esetleg minimális érdeklődést is mutató román civilekhez szeretnénk szólni. Mérnökök, tanítók, mesterek, tanárok, földművesek, értelmiségiek, vegyes házasságban élők, egyetemisták, külföldön dolgozók stb. Színes a skála. Ha valaki bekattint a portálra, láthatja milyen érdekes konglomerátum a portál olvasótábora” – mondta.

Szabó felhívta a figyelmet arra is, hogy annak ellenére, hogy a portál még két hónapja sincs, működik, és az olvasók nagyon aktívak a kommentelésben is. Szabó elmondta, hogy olvasói bevallották, először találtak egy olyan portált, ahol nem arról írnak, mikor mit mondott éppen valamelyik párt elnöke és ki mikor megy börtönbe.

Szabó egy történetet is elmesélt arra vonatkozólag, hogy milyen fajta kommunikáció folyik a portálon az szerkesztők és az olvasók között. „Vasárnap éjjel például felkerült egy cikkünk arról, hogy a média hogyan tálalta a kézilabdás magyar kemény mag szégyenteljes megnyilvánulásait, kiemelve, üzenve, hogy ne általánosítsunk, mert nem minden magyar gondolja ezt úgy. Erre reggelre az egyik kemény regáti vitapartner rögtön odapörkölt: na, nesze neked együttélés, ezt persze nem kommentáljátok, mit műveltek a magyarok. Különösen jól esett megüzenni: uram, már este fenn volt a magyarok válasza” – mondta.

A szerkesztők

Nem tekintjük magunkat egy portál konkurenciájának sem. Mi még azt a világot képviseljük, amikor öröm volt újságot írni. Azt a világot képviseljük, amikor még kellett tudni írni ahhoz, hogy bekerülj egy szerkesztőségbe. Dinoszauruszok vagyunk ilyen téren. Szabó CsabaSzabót arról is megkérdeztük, hogy mennyire nyitnak afelé, hogy románok is szerkesszék a portálra felkerülő tartalmat. A tévés újságíró válaszként elmondta, hogy egyesek a portál olvasóiból lettek szerkesztőivé, mint a ploiești-i, iași-i és argeși-i munkatársaik, de vannak olyanok is, akik felkérésre csatlakoztak, mint Ioan Aurel Pop, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektora, vagy Horațiu Josan, Nagyenyed polgármestere.

De itt van közöttünk Preda Mihăilescu is, egy svájci matematikus, akit az Adevărul országos napilap fórumáról csábítottan ide. Ott halálos ellenségként feszültünk egymásnak, amíg ki nem derült, hogy ugyanúgy tekintünk bizonyos problémákra, például mindketten hisszük, nincs különbség a román surmó és a magyar surmó között” – mondta.

„A szerkesztők és munkatársak számára szinte katartikus élményt jelent az, amikor egy-egy cikket több ezer román anyanyelvű személy elolvas és kommentál ” – mondta.

Már arra is volt példa, hogy románbérencnek nevezték a projekt miatt

Szabó azt is elmondta, hogy annak ellenére, hogy támogatást igényeltek több szervezettől is, nem úgy néz ki, hogy „valakinek érdeke lenne támogatni a magyar-román párbeszédet Erdélyben”.

„Mint mondtam, ez egy jó biznisz: ma engem bántanak, holnap téged, jaj-jaj. Meglepődnénk, ha tényleg lenne Erdélyben egy olyan alapítvány, amelyik nemcsak a nagy dumák, hanem a tettek szintjén is önzetlenül támogatna egy ilyen projektet. Kizártnak tartom” – mondta.

Szabó azt is elmondta, hogy nagy felelősségnek érzi azt, hogy sokan követik a portál működését, de olyan problémái is akadtak már e rövid idő alatt, hogy a kezdeményezés miatt románbérencnek nevezték, valamint azzal gyanúsították, hogy elárulja a nemzetet.

„Sem az egyesületnek, sem a portálnak semmiféle anyagi forrás nem áll rendelkezésére, nincs infrastruktúrája, nincs jogi védelme – valójában semmije nincs, csak a hitele, meg a vagánysága. Lássuk, mennyire lesz ez elég, mekkora kifutása lesz a projektnek” – mondta.

Forrás: Transindex.ro

 
 
 
Oldal teteje