• Magyar
  • Román

Megnyílt az Erdélyi Művészeti Központ Sepsiszentgyörgyön

2014-09-19 12:05

Felezőidőnek nevezik a művészettörténészek az 1965-1975 közötti időszakot: ebben az évtizedben a sztálinista Gheorghe Gheorghiu-Dej-féle diktatúrából a Ceausescu-féle kommunizmusba került át Románia. „Volt egy lélegzetvételnyi időszak, amikor sok alkotó ember – író, költő, festő, színész, rendező – ebből a nemzedékből azt gondolta, hogy valami új kezdődik. Igazuk volt, de az új kezdet nagyon hamar véget is ért. Mégis, az erdélyi magyar képzőművészetben nyomott hagyott. Olyan nyomot, amelyet a Kárpát-medencei és az egyetemes magyar kultúrában el kell tudni helyezni, amelyet helyesen újra kell értelmezni” – mondta Kelemen Hunor szövetségi elnök, kulturális miniszter a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központ (EMÜK) avatóünnepségén, a Felezőidő című tárlat megnyitóján. Az új kiállítótérben most 69 művész egy-egy alkotását tekinthetik meg az érdeklődők.

 Muveszeti muzeum_b

Fotó: Henning János

Az RMDSZ elnöke az elmúlt években prioritásként kezelt intézményépítés fontosságát hangsúlyozva rámutatott: az Erdélyi Művészeti Központnak nem csak egy olyan intézménynek kell lennie közép- és hosszútávon, amely kiváló kiállításokat szervez, hanem egy olyan műhelynek, tudományos kutatóintézetnek is, amely lehetővé teszi, hogy az erdélyi magyar képzőművészet száz esztendeje a helyére kerüljön.

„Sepsiszentgyörgy, Kovászna megye a jó gazda szerepét is betölti, hiszen Székelyföldnek szüksége van ilyen intézményekre, amelyek alapításában az RMDSZ partner volt és lesz. Biztos vagyok benne, hogy ez az intézmény 50, 60, 100 év múlva is működni fog, és senki sem fog emlékezni arra, hogy ki volt a kulturális miniszter, a polgármester, és nem is lesz fontos. Az lesz a fontos, hogy ezek az intézmények a mi kultúránknak, identitásunknak olyan erős pillérei maradjanak, amelyek nélkül nem lehet jövőt tervezni” – fogalmazott Kelemen Hunor.

Antal Árpád András, Sepsiszentgyörgy polgármestere házigazdaként köszöntötte a kiállítókat, olyan neves alkotókat emelve ki, mint Kusztos Endre grafikus, Kosztándi Jenő festőművész vagy Köllő Margit textilművész. Az EMÜK létrehozása kapcsán kiemelte, Székelyföld megerősödött annyira, hogy összerdélyi feladatokat vállaljon.

A művészeti központ vezetője, Vécsi Nagy Zoltán elmondta, elkezdték feldolgozni az 1945 utáni romániai magyar modern és kortárs képzőművészetet, és a most megtekinthető tárlat tulajdonképpen ennek a folyamatnak a középső időszakát mutatja be, az 1965-1975 közötti évtizedet öleli fel. Céljuk, hogy összegyűjtsék és feldolgozzák, kutathatóvá tegyék az első világháború után született erdélyi magyar képzőművészeti alkotásokat.

Muveszeti muzeum 2_b

Erdélyi Magyar Gyűjtőkönyvtár indul

A sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár különgyűjteményeként indul az a projekt, amelynek keretében az összes erdélyi, magyar nyelvű publikációt gyűjtik össze. Kelemen Hunor szövetségi elnök, Tamás Sándor önkormányzati elnök és Szonda Szabolcs könyvtárigazgató szerdán, szeptember 17-én este jelentették be a könyvtár megalapítását.

Kelemen Hunor miniszterelnök helyettes, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke volt az első, aki a létrehozás alatt álló könyvtár internetes adatbázisában keresett – Kányádi Sándor nevét ütötte be. A Bod Péter könyvtár olvasótermében tartott ünnepi eseményen Kelemen Hunor elmondta: „Néhány éve már, hogy szakmai körökben jelezték: szükség van egy, a teljes erdélyi magyar kiadványokat átfogó intézményre, amelyben minden magyar nyelven írt publikációt meg lehet találni. A Szövetség célja a kezdetektől az volt, hogy a könyvtárosok együttműködésével létrehozzuk ezt az intézményt. A könyvtárak szerepe az elmúlt két évtizedben számtalan változáson ment át: ilyen az anyagok digitalizálásának kérdése. Egy könyvtár állománya sokkal szélesebb körben lesz elérhető, ha interneten is elérhetővé válnak a kiadványok”.

Szonda Szabolcs, a Bod Péter Megyei Könyvtár igazgatója a különgyűjtemény létrehozásának fontossága mellet elmondta: az intézmény működéséhez elengedhetetlen fenntartókat is beazonosították: egyrészt Kovászna Megye Tanácsának segítségére, másrészt pedig az RMDSZ Kulturális Autonómiatanácsára számítanak.

Muveszeti muzeum 3_b

„Az Erdélyi Művészeti Központ és a gyűjtőkönyvtár létrehozása meghatározó fontosságú kérdések. Mindkét esetben szükség volt arra a háttérmunkára, amelyet a széles közönség nem láthat: az utóbbi kérdésben Székely Istvánnak, az RMDSZ társadalomszervezésért felelős főtitkár-helyettesének is kiemelt szerep jutott. Szükség volt arra, hogy a létrehozandó intézmény mögött ne csak elhatározás, hanem önkormányzati támogatás legyen. Ma Kovászna megye és Sepsiszentgyörgy erre a legalkalmasabb hely: arányaiban itt fordítanak a legtöbb pénzt kulturális tevékenységre, sőt több területen, például az összegek szempontjából is élen járunk. Egy olyan fontos intézményhez, mint az Erdélyi Magyar Gyűjtőkönyvtár tudunk olyan intézményes segítséget nyújtani, amely hosszú távon szavatolja a működést” – fogalmazott Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke.

RMDSZ közlemény

 
 
 
Oldal teteje