• Magyar
  • Román

2014 április 6-án lesznek a magyarországi parlamenti választások

2014-02-04 12:12
Összefoglaló. Fontos tudnivalók.

Áder János köztársaság elnök április 6-ára tűzte ki az országgyűlési választásokat.

Ahogyan sokan várták, Áder János a lehető legkorábbi időpontra tűzte ki az országgyűlési választás időpontját. A köztársasági elnök az időpontot az április eleji hagyománnyal, az új kormány megalakulásának szükségszerűségével, az uniós források lehívásával és a húsvét közeledtével indokolta.

Az államfő közleményében emlékeztet arra, hogy hazánk demokratikus és alkotmányos berendezkedésének fundamentumát a szabad választás joga és lehetősége jelenti.

Ader Janos 02_b

Az általános választások időpontjának kitűzését az Alaptörvény a köztársasági elnök kizárólagos jogkörébe utalja, meghatározva annak alkotmányos feltételeit is. Alaptörvényünk kimondja: „az országgyűlési képviselők általános választását az Országgyűlés feloszlása vagy feloszlatása miatti választás kivételével az előző Országgyűlés megválasztását követő negyedik év április vagy május hónapjában kell megtartani". További törvényi megkötés az is, hogy a szavazást vasárnap kell tartani, és a választás napja nem eshet a munka törvénykönyve szerinti munkaszüneti napra, továbbá húsvét- és pünkösdvasárnapra" – olvasható a közleményben.

Áder János úgy fogalmaz: az utóbbi három országgyűlési választás alkalmával Magyarország polgárai minden egyes alkalommal április első felében juttathatták kifejezésre akaratukat.

„Amikor a 2014-es választások kiírásáról döntöttem e hagyomány tisztelete mellett az alábbi négy szempont vezérelt:

1. Magyarország polgárainak jogos elvárása, hogy a választási kampány időszaka ne nyúljon a szükségesnél és indokoltnál hosszabbra. Ezt a szempontot tiszteletreméltó elődeim is fontosnak tartották, amikor kiírták a választások időpontját.

2. Magyarország érdeke demokráciánk közel két és fél évtizedes történetének közös tapasztalata alapján, hogy politikai nemzetünk tagjaitól a 2014-ben felhatalmazást kapó új Országgyűlés mielőbb megalakulhasson, és az új kormány mielőbb munkához láthasson.

3. Magyarország pillanatai drágák, ezért hazánk polgárai szempontjából kiemelten fontosnak tartom, hogy az Európai Unió új költségvetésében rendelkezésünkre álló, több ezer milliárd forintnyi fejlesztési forrás felhasználását semmi se hátráltassa. Minél előbb lesz új felhatalmazással bíró kormány, a vállalkozások, intézmények, önkormányzatok és családok annál előbb juthatnak hozzá az ország gyarapodását és polgárainak jólétét szolgáló forrásokhoz.

4. Egy ország élete azonban nemcsak a pénzről, a gazdasági lehetőségekről szól, hanem az itt élők békéjéről és nyugalmáról is. Ezért a választások időpontját meghatározó döntésemmel azt is elő kívánom segíteni, hogy túljutva a politikai pártok versengésével szükségszerűen együtt járó zajos kampányidőszakon a húsvéti ünnepek lehetőleg már olyan békés és nyugodt keretek között telhessenek, ami mindannyiunk személyes és közös reménye, jogos óhajtása bármi legyen is a hitünk.

Mindezt figyelembe véve, élve az Alaptörvényben a köztársasági elnökre ruházott jogokkal és kötelezettségekkel, a mai napon meghozott elnöki határozatommal az országgyűlési választás időpontját 2014. április 6. napjára tűzöm ki" – írta Áder János közleményében.

Magyarország köztársasági elnöke

MTI

parlament-12_b

Választás 2014: hogyan kell szavaznia

Korábbi ígéretéhez híven a kétharmados Fidesz–KDNP többség átalakította a választási rendszert, mivel a régi szisztéma már egyáltalán nem felelt meg a XXI. század igényeinek. Április 6-án 199 képviselőt választunk, a többségüket a lényegesen arányosabb egyéni körzetekben, ráadásul a nemzetiségek is részt vehetnek az új testület munkájában.

A 2010-es választásokat követően Magyarországon megkezdődött a közjogi berendezkedés átalakítása, amely az alaptörvény elfogadását követően magával hozta az egyes alapvető jogok gyakorlására, valamint a legfontosabb közjogi intézményekre vonatkozó szabályok megváltozását is. Ennek keretében került sor előbb a választási anyagi jog, majd a választási eljárásra vonatkozó szabályok újraalkotására, amelyeket a Fidesz–KDNP 2010-es programjában is szerepelt.

A választási szabályok változásának irányát meghatározta a parlament létszámának csökkentése, amelyet az alaptörvény az eddigi 386 helyett 199 főben szabott meg. Emellett fontos körülmény volt az is, hogy az alaptörvény értelmében a választójog gyakorlásának már nem előfeltétele a magyarországi állandó lakhely megléte, ezzel nyílt meg annak a lehetősége, hogy a határainkon kívül élő magyar állampolgárok is szavazhassanak a választásokon.

Csak ennyi jelölt kell az induláshoz

Az új választási rendszerben azonban az eddigi három helyett csak két ágon lehet mandátumot szerezni: 93 képviselőt arányos listás választási rendszerben választanak, úgy hogy az egyéni választókerületi ág töredékszavazatait is beszámítják, 106 képviselőt pedig egyfordulós, relatív többségi rendszerben választanak meg. Ezzel kismértékben, 46-ról 53 százalékra változik a többségi ágon választott képviselők aránya.

Az új választási törvény értelmében a jelöltállítás és az országos lista állításának feltételei megváltoztak: legalább kilenc megyében és Budapesten, összesen minimum 27 egyéni választókerületben önállóan jelöltet kell állítani, amihez választókerületenként legalább ötszáz, az adott egyéni választókerület névjegyzékében szereplő választópolgár ajánlása szükséges.

Nincs gerrymandering

Az új választókörzetek összefüggő tömbként vannak megrajzolva, úgy hogy határaik egybeesnek a megyék határával. A választókerület-manipuláció – nemzetközi nevén gerrymandering – gyanúját ébresztő szokatlan formájú választókerületek nem láthatók a térképen, sőt furcsa vonalvezetésű kerületekkel inkább a korábbi rendszerben lehetett találkozni például Komárom-Esztergom vagy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében.

A Velencei Bizottság választási kódexe is említést tesz annak fontosságáról, hogy a képviselői helyeket egyenlő arányban kell elosztani a választókörzetek között, legalább az alsóházak, illetve a helyi és a regionális képviseleti szervek esetében. A bizottság a választókerületek arányossága szempontjából 10 százalékos eltérést tart megfelelőnek, 15 százalékos eltérést pedig csak különösen indokolt esetben, például nemzetiségek védelme érdekében tart elfogadhatónak.

parlament-03_b

Megszűntek az aránytalanságok

A választókerületek határait egy 1990-ben elfogadott minisztertanácsi rendelet határozta meg, amelyet az elmúlt húsz évben egyszer sem vizsgáltak felül. A választókörzetek közötti aránytalanságot jól jelzi, hogy 2010-ben a legnagyobb és a legkisebb választókerületek mérete között két és félszeres volt az eltérés. Amíg Veszprém 6-os számú választókörzetében a választásra jogosultak száma 27 073 volt, addig Pest Megye Gödöllői székhelyű 4-es számú választókörzetében 67 092.

Az új választási rendszerben egy egyéni képviselőre 76 ezer választópolgár jut átlagosan. A választókerületek csökkentésével a fővárosi körzetek száma 32-ről 18-ra csökken, a legkevesebb választókörzete pedig Nógrád megyének lesz: a változások következtében az eddigi 4 helyett 2 körzetre osztják majd a megyét.

A politikai közösség részei lettek a határon túli magyarok

A parlament 2010. május 26-án fogadta el nagy többséggel a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény módosítását, amely 2011-től lehetővé tette a határon túli magyarok kedvezményes honosítását. Az új állampolgársági törvény és az új választási törvény a politikai rendszer olyan kiigazítását jelentette, mellyel a külhoni magyarok is a politikai közösség részévé váltak. 2014. január 16-áig egyébként 112 662 határon túli magyar állampolgár, de magyarországi lakhellyel nem rendelkező személy jelezte részvételét, hogy részt venne a tavaszi választáson.

Megvalósult a nemzetiségi képviselet

A Magyarországon élő nemzetiségek országgyűlési képviseletét a demokratikus rendszerváltozás óta eltelt több mint két évtizedben nem tudták megvalósítani egyetlen kormányzati ciklusban sem. A nemzetiségek parlamenti képviseletének anyagi jogi szabályait az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény konkretizálja.

Ezáltal mind a települési, a területi, mind pedig az országos önkormányzati és az országgyűlési választásokon is csak az vehet részt, aki nemzetiségi választópolgárként kéri felvételét a központi névjegyzékbe. Az országgyűlési választásokon nemzetiségi lista állítható, amelynek feltétele a névjegyzékben nemzetiségi választópolgárként szereplő választópolgárok legalább 1 százalékának ajánlása, de legfeljebb 1500 ajánlás.

500 ajánlás kell egy körzetben

Magyarországon a választási szabályok egyik legvitatottabb, legproblémásabb eleme a jelöltállítás ajánlószelvény-gyűjtéshez kötése volt. Az eddigi jelöltállítási rendszert ugyan az Alkotmánybíróság még egyik első határozatában alkotmányosnak minősítette, a kopogtatócédulák azt követően is folyamatos szakmai kritikák kereszttüzében álltak. Fontos újításuk az új választási szabályoknak, hogy megszűnik az ajánlás jelenlegi rendszere, egy új, átláthatóbb és a választópolgárok személyes adatait jobban kímélő szisztéma váltja fel.

A jelöltek ajánlását a törvény értelmében ajánlóíven – a népszavazási kezdeményezéseknél már jól bevált aláírásgyűjtés módszere alapján – végzik majd. Az ajánlóívre a választópolgárnak rá kell vezetnie a nevét, személyi azonosítóját, valamint anyja nevét. Jól látható tehát, hogy az új választási rendszer eredményeképpen a jelöltek és a jelölő szervezetek szűkebb körben kezelnek majd személyes adatokat. Emellett az új rendszerben megszűnhet az értesítők lopása is.

Az új választási rendszerben nemcsak az ajánlás módja változik meg, megszüntetve ezzel évtizedes problémákat, hanem könnyebbé válik a jelöltállítás is az egyéni körzetekben. Idáig 750 ajánlószelvény összegyűjtésére volt szükség ahhoz, hogy egyéni körzetben valaki képviselőjelölt lehessen az országgyűlési választásokon, az új rendszerben mindössze 500 aláírás lesz a képviselőjelöltté válás feltétele.

Végül nem lett előzetes regisztráció

A választási eljárásról szóló törvény kapcsán komoly vita alakult ki a közéletben a kötelező regisztráció kapcsán. A parlament bár megszavazta a törvényt, de az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek minősítette. Bár élhetett volna kétharmados választói felhatalmazásával, a Fidesz tiszteletben tartotta az Ab választási eljárási törvénnyel kapcsolatos döntését.

Az Ab emellett nem kritizálta ugyanis azt, hogy regisztrációval jöjjön létre a névjegyzék a határon túl élő magyar polgárok esetében, akik nem rendelkeznek állandó lakhellyel Magyarországon. Ugyanígy azok esetében is önkéntes feliratkozással lehet felkerülni a választói névjegyzékre, akik kisebbségi listára akarnak voksolni. A külföldön dolgozó több százezer magyar választójogának gyakorlására is megoldást jelentett volna az előzetes feliratkozás, az Ab határozatát követően azonban ez a probléma megoldatlan maradt.

Kovács András

mno.hu

Hidvegi Balazs 01_b

Választás 2014 – Hidvéghi: növekszik a külhoni érdeklődés a választások iránt

Nagy és növekvő érdeklődés mutatkozik a külhoni magyarság körében a magyarországi országgyűlési választások iránt – jelentette ki Hidvéghi Balázs, az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának alelnöke szerdán egy kolozsvári kerekasztal beszélgetésen.

A fideszes politikus a Járosi Andor Keresztyén Kulturális Műhely meghívottjaként beszélt a külhoni magyarok választási részvételéről. Úgy vélte, az erdélyi magyar állampolgárok szavazása az összetartozás kifejeződése lehet, és csattanós választ nyújthat a kétkedőknek.

A politikus emlékeztetett arra, hogy a külhoni magyarok levélben adhatják le a szavazatukat. A szavazatot tartalmazó levelet úgy kell majd elküldeniük, hogy az a választások napján megérkezzék Magyarországra. Hozzátette, tárgyalások folynak a román és a magyar posta között arról, hogy ingyenesen lehessen feladni a szavazóleveleket.

Hidvéghi Balázs elmondta, azok, akik március 22-ig felvételüket kérik a választói névjegyzékbe, levélben kapják meg a szavazólapot és azt a válaszborítékot, amelyben elküldhetik a szavazatukat. A szavazatot tartalmazó levelet a magyar külképviseleteken is le lehet adni.

A politikus szerint szükség van a határon túli magyar szervezetek és az egyházak segítségére ahhoz, hogy minél többen élhessenek a szavazati jogukkal.

Székely István politológus, az RMDSZ keretében létrehozott Kulturális Autonómia Tanács elnöke elmondta, minden felmérés azt jelzi, hogy az erdélyi magyarok nagy arányban szeretnék felvenni a magyar állampolgárságot, s részt akarnak venni a választásokon. A politológus szerint azonban e szándék megvalósulását korlátozza, hogy nincsenek hozzászokva a regisztrációs nyomtatvány kitöltéséhez, a levélben szavazáshoz. Székely István úgy vélte, a választási részvételt az fogja megszabni, hogy hányan jutnak túl a „bürokratikus szűrőn” a szavazni vágyók közül.

Székely István egyébként az európai és a román gyakorlathoz mérten is „szűkkeblűnek” nevezte a magyar választójogi törvényt, amely alapján a határon túli magyar állampolgárok csak az országos pártlistákra szavazhatnak. Úgy vélte, a Magyarországról nyugatra elvándorolt munkavállalók szavazati jogának a kérdése segítheti hozzá a magyar társadalmat ahhoz, hogy újragondolja a határon túliak magyarországi szavazati jogának a kérdését.

Horváth István, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem szociológus professzora elmondta, korábbi kutatásaik azt jelezték, hogy Erdélyből százezren kérik majd felvételüket a választói névjegyzékbe. „Ez vitán felül teljesülni fog” – jelentette ki.

MTI

Forrás: www.magyarhirlap.hu

Választás 2014 – NVI: Ingyen postázhatják voksaikat a külhoni magyar állampolgárok

Ingyenesen adhatják postára szavazataikat a magyarországi lakcímmel nem rendelkező külhoni magyar állampolgárok – jelentette be csütörtökön Szabadkán Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke.

Elmondta: külképviseleti választási iroda nyílik minden magyar külképviseleten, így a szabadkai magyar főkonzulátuson is. Ezt azt jelenti – magyarázta -, hogy a főkonzulátus dolgozói már nem csak a szokásos feladataikat látják el, hanem a választási feladatokat is, azaz a választási törvényt és az alkotmányt betartva segítenek a regisztrációs kérelmek benyújtásánál. Az országgyűlési választások napján, április 6-án pedig koordinálják a külképviseleti szavazást, kezelik a névjegyzéket, fogadják a választópolgárokat, majd eljuttatják a szavazólapokat Magyarországra.

Pálffy Ilona a külhoniak választási regisztrációjának és a levélben történő szavazásnak a gyakorlati tudnivalóit is ismertette. Elmondta, hogy a választást megelőző tizenötödik napig lehet regisztrálni, vagyis az utolsó időpont március 22. A választáshoz szükséges levélcsomagot pedig március 15. és 25. között kapják meg azok, akik korábban regisztráltak.

„Tekintettel azokra, akik olyan országban élnek, ahol tiltják a kettős állampolgárságot – például Ukrajnában vagy Szlovákiában -, (…) ezeket személyesen is át lehet venni bizonyos helyeken: valamennyi külképviseleten, és bizonyos magyarországi, főleg határ közeli településeken" – közölte Pálffy.

„A levélcsomagban lesz egy szavazólap, ez az országos listás szavazólap, és lesz egy teljesen üres kis boríték. Amikor kitöltötte a választópolgár a szavazólapot, bele kell tenni ebbe a kis üres borítékba. Nagyon fontos, hogy ezt a borítékot le kell ragasztani. Ha nem ragasztja le, akkor érvénytelen" – részletezte az elnök. A szavazólap kitöltését egy tájékoztató is segíti, amely lépésről lépésre felsorolja a teendőket. Emellett egy nyilatkozatot is ki kell töltenie a szavazónak.

A levelet a már említett ingyenes postázáson kívül hétköznaponként és a választás napján személyesen a külképviseleteken, illetve a választás napján Magyarországon a polgármesteri hivatalokban lehet leadni az erre a célra kihelyezett urnákban.

Eddig egyébként több mint 130 ezer külhoni magyar személy kérte felvételét a választói névjegyzékbe, az NVI elnöke arra számít, hogy a választásokig mintegy 200 ezren regisztrálnak. A névjegyzékbe eddig 109 ezer személyt vettek fel.

MTI

Forrás: hirado.hu

 

 

Soós Sándor: ötvenezer személy regisztrációjában segítettünk eddig

„Közel 50 ezer embernek segítettünk eddig a regisztráció folyamatában, úgy gondoljuk, hogy az elkövetkező 50 nap alatt további 50 ezer erdélyi magyarnak nyújtunk segítséget” – jelentette ki Soós Sándor, az Erdélyi Magyar Néppárt Kolozs megyei szervezetének elnöke szerdán Kolozsváron tartott sajtótájékoztatóján.

Soos Sandor_b 

Soós Sándor, az Erdélyi Magyar Néppárt Kolozs megyei szervezetének elnöke

Soós felhívta a figyelmet, hogy az április 6-i magyarországi választások előtt 15 nappal, azaz március 23-ig lehet regisztrálni, de ahhoz, hogy biztos legyen a regisztráció eljutása és a szavazólap megérkezése, ajánlatos ezt február folyamán megtenni. Erdélyből eddig közel 85 ezer magyar állampolgár jelentkezett be a választási névjegyzékbe, ebből a Néppárt és az EMNT mintegy 50 ezer személyt regisztrált. A regisztráció 10 évre érvényes, és csakis azok vehetnek részt a választásokon, akik időben regisztráltak.

Soós hangsúlyozta, fontos, hogy a levélben szavazás problémamentes legyen, ezért elmagyarázta a folyamatot: a regisztrált polgárok a választás előtt postai úton borítékot kapnak, amely tartalmazza a szavazólapot, az azonosító nyilatkozatot, illetve egy másik borítékot, amelyben a kitöltött lapokat vissza kell küldeni. A lakcímkártya alapján kitöltött nyomtatványokat díjmentesen lehet postázni a mellékelt borítékban, vagy a magyarországi külképviseletekhez kell eljuttatni. Elmondta: abban az esetben, ha valaki a konzulátusra szeretné eljuttatni szavazatát, nem kötelező a borítékot személyesen átadni, akár össze is lehet gyűjteni a küldeményeket. Ezenkívül a külképviseleteken berendezett választási irodában is lehet majd szavazni – tette hozzá.

Hangsúlyozta, hogy fontos az azonosító adatok helyessége, hiszen a hibásan kitöltött űrlapok érvénytelenítik a szavazást.

Soós arról is beszélt, hogy az erdélyi történelmi egyházak is aktívan részt vesznek a mozgósításban, az egyházközségekben szervezett regisztrációs- és konzuli napokon olyan polgárokhoz is eljutottak, akiknek nem lett volna lehetősége bejelentkezni a választási névjegyzékbe.

Emlékeztetett, hogy regisztrálni online is lehet, a Nemzeti Választási Iroda honlapján, a „Belépés Ügyfélkapu nélkül” majd a „Névjegyzékbe vételi kérelem benyújtása” gombra kattintva. Március 1. után ajánlatosabb az internetes regisztrálás, tette hozzá.

„A Néppárt és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács munkatársai a 0264-308208-as telefonszámon folyamatosan válaszolnak a kérdésekre, és eligazítást nyújtanak mindazoknak, akik elakadtak az űrlapok kitöltésében.”

[Forrás: az Erdélyi Magyar Néppárt sajtóirodája]

 
 
 
Oldal teteje