• Magyar
  • Román

Kétharmados többséget szerzett a Fidesz-KDNP

2014-04-14 12:04
Az egyéni választókerületekben nem változtak az eredmények

Kétharmados parlamenti többséget szerzett a Fidesz–KDNP az április 6-i országgyűlésiképviselő-választáson a szavazatok 99,99 százalékos feldolgozottsága alapján. A Nemzeti Választási Iroda vasárnapra virradó éjjel közölt adatai szerint a Fidesz–KDNP-nek 133, az MSZP–Együtt–DK–PM–MLP-nek 38, a Jobbiknak 23, az LMP-nek pedig 5 mandátuma lesz az új parlamentben. Az egyéni választókerületekben nem változott meg szombaton a parlamenti választás eredménye a múlt vasárnapihoz képest. A változásra 16 választókerületben volt matematikai esély, de ezekben a körzetekben sem változott a győztes személye a 100 százalékos feldolgozottság alapján. Eszerint a Fidesz–KDNP 96 mandátumot, az MSZP–Együtt–DK–PM–MLP pártszövetség 10 mandátumot szerzett az egyéni választókerületekben.

parlamenti_patko_online_frakciok_vegeredmeny_b

A szavazatok 99,99 százalékának feldolgozása alapján – az átjelentkezők és a külképviseleteken szavazók miatt ugyanis csak szombaton tudták befejezni a szavazatok összeszámlálását az egyéni körzetekben – a Fidesz–KDNP országos listájára 2 264 730, az MSZP–Együtt–DK–PM–MLP-ére 1 290 804, a Jobbikéra 1 020 476 szavazat, az LMP-ére pedig 269 413-an szavaztak. A többi 14 országos listát állító párt nem érte el az ötszázalékos küszöböt, így nem jutott be az Országgyűlésbe.

partlistak_allasa_99_99_b

45 százalékot szerzett a Fidesz–KDNP

A párt a listás szavazatok 45,04 százalékát szerezte meg, az MSZP–Együtt–PM–DK–MLP-lista 25,67 százalékot tudott csak elérni, így a magukat kormányváltóként aposztrofáló erők súlyos vereséget szenvedtek, és a következő négy évben biztosan ellenzékben lesznek. A bukás nagyságát jól mutatja, hogy az Együtt–PM Szövetségnek és a DK-nak nem jött össze a frakcióalakításhoz szükséges öt fő, így képviselői várhatóan függetlenként dolgoznak majd az új Országgyűlésben.

A parlamentbe jutott még a Jobbik 20,30 százalékos, valamint az LMP 5,36 százalékos eredménnyel. Rajtuk kívül egyetlen párt sem érte el az 1 százalékot, így a parlamenti erőkön kívül senki sem lesz jogosult állami támogatásra.

A múlt vasárnap tartott választás után a szavazatoknak csak majdnem 99 százalékát összesítették a szavazatszámláló bizottságok. Minden választókerületben egy szavazókörben nem bontották föl az urnákat, hanem azokat elzárták. Szombaton ezekbe az urnákba keverték bele a külképviseleteken és az átjelentkezéssel szavazók voksait, és együtt számlálták össze a szavazatokat, majd megállapították a nem jogerős végeredményt a választókerületekben. Az utolsóként Borsod-Abaúj-Zemplén megye 4-es számú választókerületében fejezték be a szavazatok számlálását, az adatokat nem sokkal negyed 12 után hozta nyilvánosságra az NVI.

A múlt vasárnapi részeredményekhez képest egyetlen egyéni választókerületben sem változott meg a szombati újraszámlálás után a választás eredménye, és az országos listás mandátumkiosztás sem változott.

Nemzetiségi listák

Az országos nemzetiségi listákra leadott szavazatok 99,99 százalékos feldolgozottságánál a nemzetiségi listákra leadott szavazatok száma a következő:

1. MNOÖ (0,23 százalék, 11 415 szavazat)

2. ORSZÁGOS ROMA ÖNKORMÁNYZAT (0,08 százalék, 4048 szavazat)

3. ORSZÁGOS HORVÁT ÖNKORMÁNYZAT (0,02 százalék, 1212 szavazat)

4. SZLOVÁK LISTA (0,02 százalék, 995 szavazat)

5. ORÖ (0,01 százalék, 463 szavazat)

6. MROÖ (0,01 százalék, 362 szavazat)

7. UKRÁN ORSZÁGOS ÖNKORMÁNYZAT (0,01 százalék, 293 szavazat)

8. SZOÖ (0,00 százalék, 236 szavazat)

9. ORSZÁGOS SZLOVÉN ÖNKORMÁNYZAT (0,00 százalék, 134 szavazat)

10. ÖRMÉNY ÖNKORMÁNYZAT (0,00 százalék, 110 szavazat)

11. MAGYARORSZÁGI GÖRÖGÖK (0,00 százalék, 102 szavazat)

12. ORSZÁGOS LENGYEL ÖNKORMÁNYZAT (0,00 százalék, 99 szavazat)

13. BOLGÁR ORSZÁGOS ÖNKORMÁNYZAT (0,00 százalék, 74 szavazat)

Az országos pártlistákra és a nemzetiségi listákra leadott összes érvényes szavazat: 5 047 310

A nemzetiségi listáknál a 99,99 százalékos feldolgozottság alapján a kedvezményes mandátumhoz szükséges 22 058 szavazatot egyetlen nemzetiség sem szerezte meg, a legtöbben a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának listájára szavaztak, 11 415-en. Az országos listát állított 13 nemzetiség ugyanakkor szószólót küldhet a parlamentbe.

Azt követően, hogy a szavazatszámláló bizottság megállapította a szavazókörben a szavazás eredményét, a szavazatok újraszámlálására csak jogorvoslati eljárás keretében van lehetőség, és arra kizárólag a jogorvoslatot elbíráló szerv jogosult.

A Nemzeti Választási Bizottságnak az országos listás szavazás eredményéről kiállított szavazóköri jegyzőkönyvek, a levélben szavazás eredményét megállapító jegyzőkönyv, valamint a választás egyéni választókerületi eredményéről kiállított jegyzőkönyvek alapján, legkésőbb a szavazást követő tizenkilencedik napon kell megállapítania a választás országos listás eredményét.

Az április 6-i szavazáson a választópolgárok két külön szavazólapon adhatták le voksukat: egyrészt voksolhattak arra, kit szeretnének az országgyűlési egyéni választókerületükben (ebből 106 van) képviselőnek, másrészt egy másik íven arról dönthettek, hogy az országos listáról melyik pártot vagy nemzetiséget támogatják. A magyarországi lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok csak pártlistákra szavazhattak. Az országos listán kiadható 93 mandátumot a pártlistás szavazatok és az egyéni kerületekben nem hasznosult, úgynevezett töredékszavazatok alapján osztották ki.

 valasztas_fidesz_balna_uj_fekvo_lead_b

Az új Országgyűlés május 6-ig megalakul, az alaptörvény értelmében ugyanis az alakuló ülést a köztársasági elnök hívja össze a választást követő 30 napon belüli időpontra.

Az Országgyűlés összetétele

A leadott szavazatok 99,99 százalékának összesítése után a pártok parlamenti mandátumainak száma a Nemzeti Választási Iroda adatai szerint.

1. FIDESZ–KDNP: egyéni választókerület: 96, országos lista: 37, összesen: 133, a parlamenti mandátumok aránya: 66,83 százalék.

2. MSZP–EGYÜTT–DK–PM–MLP: egyéni választókerület: 10, országos lista: 28, összesen: 38, a parlamenti mandátumok aránya: 19,10 százalék.

3. JOBBIK: egyéni választókerület: 0, országos lista: 23, összesen: 23, a parlamenti mandátumok aránya: 11,56 százalék.

4. LMP: egyéni választókerület: 0, országos lista: 5, összesen: 5, a parlamenti mandátumok aránya: 2,51 százalék.

 

Összesen: egyéni választókerület: 106, országos lista: 93, összesen: 199, a parlamenti mandátumok aránya: 100,00 százalék.

Országos listás összesítés

Az országos listákra leadott szavazatok 99,99 százalékos feldolgozottságánál a pártlistákra leadott szavazatok száma a következő:

1. FIDESZ–KDNP (44,87 százalék, 2 264 730 szavazat)

2. MSZP–EGYÜTT–DK–PM–MLP (25,57 százalék, 1 290 804 szavazat)

3. JOBBIK (20,22 százalék, 1 02 .476 szavazat)

4. LMP (5,34 százalék, 269 413 szavazat)

5. MUNKÁSPÁRT (0,56 százalék, 28 323 szavazat)

6. A HAZA NEM ELADÓ MOZGALOM PÁRT (0,47 százalék, 23 507 szavazat)

7. SERES MÁRIA SZÖVETSÉGESEI (0,44 százalék, 22 219 szavazat)

8. ZÖLDEK PÁRTJA (0,37 százalék, 18 555 szavazat)

9. SZOCIÁLDEMOKRATÁK (0,30 százalék, 15 073 szavazat)

10. EGYÜTT 2014 (0,28 százalék, 14 085 szavazat)

11. SEM (0,25 százalék, 12 563 szavazat)

12. KTI (0,22 százalék, 10 969 szavazat)

13. JESZ (0,20 százalék, 9925 szavazat)

14. MCP (0,17 százalék, 8810 szavazat)

15. FÜGGETLEN KISGAZDAPÁRT (0,16 százalék, 8083 szavazat)

16. ÖSSZEFOGÁS (0,13 százalék, 6554 szavazat)

17. ÚDP (0,04 százalék, 2100 szavazat)

18. ÚMP (0,03 százalék, 1578 szavazat)

Az országos pártlistákra és a nemzetiségi listákra leadott összes érvényes szavazat: 5.047.310 

 

Az egyéni kerületekben nem volt változás

Az egyéni választókerületekben nem változott meg szombaton a parlamenti választás eredménye a múlt vasárnapihoz képest. A változásra 16 választókerületben volt matematikai esély, de ezekben a körzetekben sem változott a győztes személye a 100 százalékos feldolgozottság alapján. Eszerint a Fidesz-KDNP 96 mandátumot, az MSZP–EGYÜTT–DK–PM–MLP pártszövetség 10 mandátumot szerzett az egyéni választókerületekben.

A múlt vasárnapi adatok alapján 16 olyan egyéni választókerület volt, ahol az első és a második jelölt között kisebb volt a különbség, mint a még megszámlálandó szavazatok száma. A legszorosabb verseny a budapesti 15-ös választókerületben alakult ki, itt Kucsák László, a Fidesz–KDNP pártszövetség jelöltje 22 szavazattal vezetett Kunhalmi Ágnessel, a baloldali összefogás jelöltjével szemben. Az adatok 100 százalékos feldolgozottságánál a különbség Kucsák László javára 60 szavazatra nőtt.

A 16 választókerület többsége – tíz – fővárosi volt, de az eredmény megváltozására matematikailag esély volt két-két borsodi és baranyai, valamint egy-egy hevesi és szabolcs-szatmári választókerületben. A 16 választókerület közül 14-ben a Fidesz–KDNP és a baloldali összefogás jelöltje versengett egymással, míg két kerületben a Fidesz–KDNP és a Jobbik jelöltje.

A Nemzeti Választási Iroda este kilenc óra előtt publikálta a B.-A.-Z. megyei adatokat, eszerint dr. Varga László, az MSZP–Együtt–DK–PM–MLP képviselőjelöltje nyert 31,39 százalékkal, a második Sebestyén László (Fidesz–KDNP) lett, ő 30,89 százalékot kapott. A jobbikos Pakusza Zoltán pedig 30,60 százalékos eredményt ért el. A szavazatok számát tekintve a balliberális oldal jelöltjére Miskolcon 14 798-en voksoltak, a Fidesz–KDNP-s Sebestyén csupán 373 szavazattal maradt alul.

A XV. kerületben a Fidesz–KDNP színeiben László Tamás indult, a balliberális összeborulók Móricz Esztert indították. Budapest 12. számú választókerületében már délután világossá vált: László – 18 955 szavazattal, 37,75 százalékkal – győzött, Móricz Eszterre 18 678-an szavaztak, ami 37,19 százalékot jelentett a balos politikusnak.

Ott volt aztán a pestszentlőrinc–pestszentimrei választókerület, közigazgatásilag a XVIII., ahol eredetileg az ellenzék színeiben Simon Gábor, az MSZP bukott alelnöke indult volna. Hogy miért nem tehette, annak okai már közismertek.

A szocialisták a diploma nélküli Kunhalmi Ágnessel pótolták Mesterházy egykori emberét, aki a 15-ös választókerület múlt vasárnap késő esti összesített eredményei szerint 20 082 szavazatot kapott. A Fidesz–KDNP-s Kucsák László pedig 20 104 voksot. Ezt követően a külképviseleteken és az átjelentkezéssel szavazók voksait szombaton bekeverte a szavazatszámláló bizottság a választókerület 34. számú szavazókörének voksai közé, amiket április 6-án nem számoltak össze.

A szavazatszámláló bizottság összesítése szerint a Fidesz–KDNP-s Kucsák Lászlóra 546-an, míg Kunhalmi Ágnesre, a baloldali összefogás jelöltjére 508-an szavaztak a most felbontott urnák összeszámlált szavazatai alapján. Tehát a szombaton megszámlált szavazatok alapján Kucsák László 20 650, Kunhalmi Ágnes 20 590 voksot szerzett a választókerületben. Kucsák László azzal, hogy győzött, bebiztosította a kormánypártok kétharmados többségét, és persze a 133 mandátumot a parlamentben. Kunhalmi egyébként a főnökével (a fent említett Mesterházy Attilával) ellentétben gratulált az ellenfelének.

Így lett eredmény

Miután valamennyi szavazókörben megállapították a szavazóköri eredményt, az egyéni választókerületi választási bizottságok szombat este megállapították az egyéni választókerületi voksolás nem jogerős eredményét, de ezek ellen jogorvoslattal lehet élni a Nemzeti Választási Bizottságnál. Ha valamennyi jogorvoslat lezárult az egyéni választókerületi eredmények ellen, a nem jogerős végeredmények akkor válnak jogerőssé. A töredékszavazatok, az országos listás szavazatok és a levélszavazatok összesítése után a választás országos listás eredményét majd a Nemzeti Választási Bizottság állapítja meg, legkésőbb április 25-éig.

Ilyen esetekben lehet fellebbezéssel élni

A szavazatok újraszámlálására csak akkor van mód, ha a szavazatszámláló bizottság nem a jogszabályoknak megfelelően járt el a számlálás során. Az egyéni választókerületi eredmény ellen három napon belül lehet fellebbezést benyújtani az NVB-hez, a szombati határozatok ellen kedden 16 óráig lehet jogorvoslattal élni. Ezeket péntekig, április 18-áig kell elbírálnia a testületnek.

Az oevb-nek a választás eredményét megállapító döntése ellen például a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntésének törvénysértő voltára hivatkozva lehet fellebbezést benyújtani. Ilyen törvénysértés lehet, ha valamelyik szavazatszámláló bizottság rosszul számlálta össze az egyes jelöltekre leadott szavazatokat, vagy például érvényesnek fogadott el érvénytelen voksot. Lehetőség van az oevb-nek a választás eredményét megállapító döntése ellen a szavazóköri eredmények összesítésére és a választási eredmény megállapítására vonatkozó szabályok megsértésére hivatkozással is fellebbezést benyújtani. Ilyen lehet például, ha az oevb számszaki hibát követ el, azaz a beérkezett szavazóköri jegyzőkönyvekben szereplő számokat rosszul adja össze vagy elírja az egyik számot.

Ha a törvénysértésekre alapított fellebbezés elbírálása csak a szavazatok újraszámlálásával lehetséges, a Nemzeti Választási Bizottság köteles a szavazatokat újraszámlálni. Erre hat nap áll rendelkezésére, azaz a határidő április 21. A szavazatok újraszámlálását azonban csak amiatt nem rendelik el, mert kicsi a szavazatkülönbség. Újraszámlálás csak akkor történhet, ha a szavazatszámláló bizottság nem a jogszabályoknak megfelelően járt el. Az NVB határozata elleni bírósági felülvizsgálati kérelem benyújtására három nap áll rendelkezésre, és a Kúriának ugyancsak három napja van a kérelem elbírálására.

Országos listás mandátumok

A leadott szavazatok 99,99 százalékának összesítése után az országos listáról a következő képviselők kerültek a parlamentbe a Nemzeti Választási Iroda adatai szerint:

FIDESZ-KDNP (37 mandátum):

Balla György

Balog Zoltán

Bánki Erik

Bartos Mónika Éva

Bíró Márk

Dr. Budai Gyula

Dr. Czomba Sándor

Farkas Flórián

Dr. Gulyás Gergely Győző

Győrffy Balázs

Halász János

Dr. Hoffmann Rózsa Margit

Jakab István

Dr. Kerényi János

Kövér László

Kubatov Gábor

L. Simon László

Dr. Latorcai János Miklós

Mátrai Márta

Dr. Molnár Ágnes

Németh Szilárd István

Németh Zsolt Attila

Orbán Viktor

Dr. Papcsák Ferenc

Dr. Pesti Imre

Rácz Róbert

Dr. Répássy Róbert

Dr. Rétvári Bence Máté

Dr. Rubovszky György

Dr. Selmeczi Gabriella

Semjén Zsolt

Soltész Miklós

Szijjártó Péter

Dr. Tapolczai Gergely József

Dr. Turi-Kovács Béla

Varga József

Dr. Vejkey Imre

 

MSZP-EGYÜTT-DK-PM-MLP (28 mandátum):

Bajnai Gordon

Bangóné Borbély Ildikó

Dr. Bárándy Gergely Péter

Dr. Botka László István

Demeter Márta

Dr. Fodor Gábor

Gúr Nándor László

Gyurcsány Ferenc

Harangozó Gábor István

Dr. Harangozó Tamás Attila

Heringes Anita

Dr. Józsa István

Kónya Péter

Korózs Lajos

Kunhalmi Ágnes

Dr. Legény Zsolt

Lukács Zoltán Géza

Mesterházy Attila

Dr. Molnár Csaba István

Dr. Molnár Zsolt Krisztián

Szabó Timea

Dr. Szakács László

Teleki László

Tóbiás József

Dr. Tóth Bertalan

Tukacs István

Dr. Vadai Ágnes

Velez Árpád

 

JOBBIK (23 mandátum):

Ander Balázs

Dr. Apáti István

Balczó Zoltán György

Bana Tibor

Dúró Dóra

Egyed Zsolt

Farkas Gergely

Gyöngyösi Márton Balázs

Dr. Gyüre Csaba

Hegedűs Lóránt Gézáné

Kepli Lajos

Kulcsár Gergely

Magyar Zoltán

Mirkóczki Ádám

Novák Előd Attila

Sneider Tamás

Dr. Staudt Gábor

Szávay István

Szilágyi György

Vágó Sebestyén

Volner János

Vona Gábor

Zsiga-Kárpát Dániel Gábor

 

LMP (5 mandátum):

Ikotity István

Sallai Róbert Benedek

Schiffer András

Dr. Schmuck Erzsébet

Dr. Szél Bernadett

 

 

Koszticsák Szilárd / MTI

forrás: MNO, szerző: NT, BM

 

 
 
 
Oldal teteje