• Magyar
  • Román

Magyar Filmnapok Szebenben: ünneplés a művészet jegyében

2012-03-12 19:42
Tíznapos filmmaraton, fotó- és képzőművészeti kiállítások

Első alkalommal szervezett Nagyszebeni Magyar Filmnapokat a HÍD – Szebeni Magyarok Egyesülete a Balassi Intézet – Bukaresti Magyar Kulturális Központ, az Erdélyi Magyar Filmszövetség, az Argo Vizuális Stúdió és a Filmtett Egyesület támogatásával. A tíznapos rendezvényen erdélyi magyar – kezdő és már befutott – filmesek alkotásait, illetve a magyar filmipar sikerfilmjeit vetítik a helyi Habitus Galériában, valamint az Atrium Kávézóban, de a vidéki közösségekhez is eljuttatják a magyar filmeket március 9. és 18. között. Kiállítás megnyitók, könyvbemutatók, szakmai beszélgetések teszik tartalmasabbá a rendezvény programját, amely dokumentumfilmeket, kis- és nagyjátékfilmeket, animációs filmeket egyaránt felsorakoztat a nagyszebeni közönségnek. A történelmi, fikciós, erotikus, esetleg romantikus alkotások között minden korosztály találhat kedvére valót az elkövetkező héten is.

afiskertesz_online_b

– Minden márciusban megünnepeljük a Nagyszebeni Magyar Kulturális Iroda születésnapját, és ebben az időszakban emlékezünk meg az 1848-as szabadságharcban elhunyt forradalmárokról is – mondta el Serfőző Levente, a HÍD – Szebeni Magyarok Egyesületének elnöke a programsorozat péntek délutáni megnyitóján. – Az idei eseményeket a Nagyszebeni Magyar Filmnapok megszervezésével akartuk még különlegesebbé tenni. Azért választottuk ezt a műfajt, mert a magyar filmek eddig hiányoztak a nagyszebeni kulturális palettáról, és a filmek levetítésével hozzájárulunk a különböző vidéki közösségek ünnepi hangulatának megteremtéséhez is.

Kertesz_02_b

Lakatos Mihály, a Balassi Intézet – Bukaresti Magyar Kulturális Központ sepsiszentgyörgyi fiókintézetének igazgatója a péntek délben, a Brukenthal Nemzeti Múzeum Kék Házának kiállító termében megnyitott André Kertész 100 című kiállításról beszélt a délutáni megnyitóünnepségen.

Elmondta: a kiállítás anyaga a Kecskeméti Magyar Fotográfiai Múzeumból származik, és száz fényképet tartalmaz a fényképész életművéből. – Ha összevetjük azzal, hogy Kertész több mint százezer fotókópiát hagyott az utókorra, akkor ez a száz kép elenyészőnek tűnhet, viszont a válogatók gondoskodtak arról, hogy a kiállított anyag a művész egész életét végigkísérje – jegyezte meg, majd röviden ismertette a fotóművész pályájának négy jól elkülöníthető szakaszát.

Szántai János, az Argo Vizuális Stúdió elnöke szerint a ’89-es változások óta zajlik a vita, amely azt tisztázná, hogy létezik-e erdélyi magyar film. – Eddig azt mondtam, hogy nincs erdélyi magyar film, csak erdélyi magyar filmesek vannak, akik megpróbálják megtalálni az útjukat anélkül, hogy emigráljanak. De ha végignézzük a filmnapok programját, akkor láthatjuk, hogy igenis van mit bemutatni, tehát mégiscsak létezik erdélyi magyar film – mondta, majd kiemelte a műfaj költséges voltát és azt, hogy bármennyire is jóindulatúak a támogatók, sajnos a szakma rá van kényszerülve a kis költségvetésű filmek gyártására.

Az Apró örömök és a Csendország címet viselő dokumentum-, illetve a Végtelen percek című kisjátékfilm levetítését jó hangulatú, baráti beszélgetés követte. Bálint Ibolya, az Apró örömökrendezője és Szántai János próbált meg válaszolni a közönség kérdéseire, miközben fény derült az erdélyi magyar filmgyártás nehézségeire. Megtudtuk: egy kisfilm elkészítése a látszat ellenére sokkal több munkát igényel, mint egy nagyjátékfilm, valamint azt is, hogy a szituációs dokumentumfilm lényege, hogy a filmes megfigyelőként van jelen és csak bemutat, leképezi az életet. Bálint Ibolya saját tapasztalatairól mesélt: a hathónapos forgatásról, amikor a négytagú filmes stáb szinte együtt élt az általuk készített dokumentumfilm szereplőivel. Szántai ezzel kapcsolatban elmondta: dokumentumfilmek esetén leggyakrabban az a kérdés merül fel, hogy mennyire igazak, vagy milyen mértékben manipulálja a történetet a rendező. A rendezvénysorozat első napját Lakatos Róbert Genius Diabolis című erotikus kisfilmje zárta a helyi Atrium Kávézóban.

Szombaton a Duna Műhely Alkotótáborban készült kisjátékfilmekből összeállított válogatást láthatták az érdeklődők, majd a Filmtett Kiadó két könyvét ismertette Zágoni Bálint, a Filmtett Egyesület elnöke, és Jakab-Benke Nándor, a Filmtett szerkesztője. A kolozsvári filmgyártás képes története 1913-tól 1920-igcímű kiadvány 2009-ben jelent meg és az egykori kolozsvári filmstúdió tevékenységének történetét dolgozza fel, illusztrálja, valamint a némafilmkészítés különböző aspektusait részletezi. Zágoni elmondta: a filmstúdióban összesen 70 filmet gyártottak akkoriban, amiből ma csupán négy látható. – Hiánypótló kötetről beszélünk, amelyet kutatómunkával különböző archívumok anyagaiból sikerült összeállítani – jegyezte meg. Ugyancsak hiánypótló kiadvány Robert McKee Story című, forgató könyvírási útmutatójának magyar nyelvű fordítása, amelyről Jakab-Benke Nándor beszélt. – Zágoni Balázzsal, a Koinónia Kiadó igazgatójával közösen fordítottuk le a könyvet, segítséget nyújtva mindazoknak, akik egy bármilyen történetet akarnak előadni emészthető formában – magyarázta Jakab-Benke, hozzátéve: természetesen a könyv elsősorban forgatókönyvíróknak szól.

A könyvbemutatót követően az érdeklődők megtekinthették Zágoni Bálint Janovics Jenő, a magyar Pathé című dokumentumfilmjét, illetve Jakab-Benke Nándor Antigoné – avagy Erdélyben, filmet, együtt című dokumentum-játékfilm-szatíráját a Habitus Galériában, majd a Duna Műhely Alkotótábor animációs filmjeiből készült válogatás zárta a második napot az Atrium kávézóban.

Dézsi Ildikó

Forrás: Szabadság.ro

 

Hírlevél feliratkozás

 
 
 
Oldal teteje