• Magyar
  • Román

Bolyai János kapitány Nagyszebenben

2011-05-23 20:01

1843 majus 4-en ,csutortokon  a marosvasarhelyi « Apollo «   teremben jotekonysagi koncertet hirdetett a varos luteranus kozossege. A koncerten amator muveszek leptek fel ketreszes musorral. A koncertezok  kozott  volt  Bolyai Janos kapitany ur neve is , aki hegedun jatszotta el  Paganini “Capriccio”-jat. Nehez  darab , csak igazi  muveszek valallhatjak azt eloadni. A vasarhelyi lakossag szamara azonban nem ujdonsag a kisse maganyos  kapitany ur fellepese , mar tobbszor is hallottak ot muzsikalni  , varosszerte ismertek  a zene iranti  rajongasat.

Abban az idoben Bolyai Janos mar 41 eves volt, betegnyugdijas, notlen , edesapja ,a hires  Bolyai Farkas meghivasara  Marosvasarhelyre koltozott  ,elhagyva  Domaldot  , ahol nehai edesanyja szulofalujaban gazdalkodott.       Bolyai Farkas 1778 februar 2-an szuletett a Szeben megyei Bolyan , apja Bolyai Gaspar, anyja Pavai Vajna Krisztina. A Bolyai csalad birta sokaig a Bolyai kastelyt is, eloszor tulajdonosi, kesobb mar csak ugyintezoi  szinten. Az epulet mai allaga  javithatatlan rom. Mellette a regi magyar iskolat a falu magyar kozossege kijavitotta , es ugynevezett Magyar-hazkent mukodteti .  E ket epulet lehetett tanuja apa es fia bolyai tartozkodasanak.

Bolyai_Utlevele_b

Ha Bolyai Farkast az  enyedi  Reformatus Kollegiumban tanittattak, kesobb meg a nemetorszagi Gottingenben, az  aranylag jomodu szulei, az 1802-ben Kolozsvarott szuletett Janost  a mar hiresse valt matematikus apa , a  marosvasarhelyi Reformatus Kollegiumban es a becsi Hadmernoki Akademian tanittatta. A kiveteles intelligenciaju Bolyai Farkas, aki eveken at levelezest folytatott Karl Friedrich Gauss gottingeni matematikus-csillagasszal , orommel tapasztalta fia, Janos szinten kiveteles intelligenciajat, ami megmutatkozott mar vasarhelyi diakevei idejen is.  Ebben az idoben ismerkedik meg apja , Bolyai Farkas egyik kutatasi temajaval , Euklidesz axiomatikus rendszere egyertelmusegenek tanulmanyozasaval .  Bolyai Farkasnak mar letezett nehany kutatasi eredmenye ezen a teren , sot az 5. axiomaval / a paralellak axiomaja /  ekvivalens kijelentest is allit, am , az axiomatikus rendszer ellentmondasait  nem tudja felszamolni, talan azert  nem, mert nem tudott elszakadni kora konformista gondolatvilagatol. Zsenialis fiaval folytatott hosszu beszelgetesei soran felebresztette  a fogekony Janosban is  az erdelkodest a tema irant.

A marosvasarhelyi Kollegiumot 1817-ben kivalo tanulasi eredmennyel elvegzo Janos apja tanacsara a becsi Hadmernoki Akademiara iratkozik, amelyet 1822-ben szinten kivalo  bizonyitvannyal befejez. Innen a temesvari Erodites Parancsonoksagra kerul alhadnagykent.  Ezidore teheto a legnagyobb es korszakalkoto felfedezese . Innen ir apjanak  1823 –ban , hogy “a semmibol egy uj, mas  vilagot teremtettem “ utalva arra, hogy megoldotta Euklidesz  5. axiomajat a paralellakrol. Egy uj vilagot teremt, ahol az 5. axioma nem ervenyes , ellenben az altala definealt ternek  egy specialis esete az 5 axioma. A hiresse valt tergorbuleti keplet    ctgu/2 = e ( exp y/k ) Bolyai Janos erdeme es felfedezese.

Ez a keplet jelenik meg « APPENDIX «  cimu  , 36 oldalas munkajaban , amely apja , Bolyai Farkas “Tentamen ” cimu irasanak adaleka. A korszakalkoto dolgozat   1831-ban jelenik meg  , habar elmeleti kidolgozasa joval azelotti . Emiatt indul meg a maig tarto vita a tudomanyos vilagban , hogy  kinek tulajdonithato a felfedezes ? Bolyai Janosnak, Lobacsevszkijnek vagy talan Gauss-nak, aki Bolyai Farkasnak irt leveleben utal Bolyai Janos plagizalo szandekara, a sajat felfedezesenek allitva a Janos matematikai modelljet?

Szerencsere a latinul irt Appendix megmaradt az utokorra ,   a marosvasarhelyi Teleki-Teka 14.000 oldalnal tobb Bolyai –levelezese , a Magyar Tudomanyos Akademia Leveltaranak gazdag Bolyai hagyateka betekintest ad a tudomanyos vilagnak Bolyai Janos zsenialis otletenek megertesehez es a prioritasi vita eldontesehez.

Sajnos Karl Friedrich Gauss halala utan a Gottingen- i  Egyetem elkeri Bolyai Farkastol leveleinek egy reszet , foleg azokat ahol , Gauss-al vitazik a paralellak elmeleterol . A nemeteroszagi levelek soha nem ternek vissza Erdelybe , ugy ahogyan a Budapestre kuldott levelek egy reszet  elnyeli az Akademia burokratikus szelleme.

A Bolyai Janos levelei altalaban a N.B. / nota bene /  felirattal kezdodtek , rengeteg volt a rovidites ,az altala kitalalt  szimbolum , igy irasai nehezen ertheteok a kulso olvaso szamara. Az utokor egyik nagy Bolyai-ertelmezojenek ,a marosvasarhelyi Kiss Elemernek koszonhetoen,  a Bolyai Janos munkaiban uj kincseket lehet fellelni, matematikai kreativitatasank magas szintjet ismerhetjuk meg.

A nagyszebeni leveltar is oriz nehany ertekes iratot Bolyai Janos eleterol. Peldaul 1833-ban bekovetkezett nyugdijazasi irata , a szebeni katonai garnizon irattarabol,  vagy a bolyai birtokugyek helyzete , meg a hiresse valt Reisepass melyet a szebeni katonai garnizon bocsatott ki , hogy egesz Erdely teruleten Bolyai Janos  nyugodtan kozlekedhessen.

Mielott Bolyait nyugdijaztak o egy folyamodvanyt nyujtott be regi joakarojanak, Janos fohercegnek, amelyben keri
"...meltoztassek ot a felhozottak celjabol 3 evre a tulajdonkeppeni szolgalatbol eltavolitani es

NAGYSZEBENBE
a honi levegobe vezenyelni es neki egyuttal 3 havi szabadsagot engedelyezni, melyet Marosvasarhelyen az apjanal eltolthessen..." Ezek Bolyai szavai az 1832.majus 3-an Lembergben irt folyamodvany- tervezetebol.
Persze a kereset elutasitottak.
/Kiss Elemer/
Ugyanakkor a nagyszebeni Tierry –kiado eleg sok konyvet atad a ket Bolyaiank. A tema eziranyu kibovitese meg varat magara. A kiado es nyomda a jelenlegi Frankfurt-Bukarest Bank szebeni szekheleyen mukodott, de fiokjai voltak Enyeden, Marosvasarhelyen es Kolozsvaron is. Foleg tudomanyos konyvek kiadasaval foglalkozott. Bolyai az 1850-es evekben rendelt meg toluk konyveket.

Wilhelem Heinrich Thierry  von Mennonville  a kiado tulajdonosanak a teljes neve., valahol a svajci hatar kornyeken szuletett . A francia  hadsereg tisztje volt , kituntetest kapott, megsebesult , nyugallomanyba  vonult.

1816-ban kerul  Nagyszebenbe, meghazasodik., es tarsadalmi pozicioja alapjan megszerzi Martin Hochmeister hires nyomdajat. Nyomdasz  es  konyvkereskedo is.

A kiado szekhelye  Nagyszeben, de fiokot nyit Brassoban es Bukarestben is kesobb.

Elso kiado es uzlet amely specializalodott az eladasban .

Konyveit  Nagyenyeden es Marosvasarhelyen is eladja , sot Kolozsvaron is. 1827-ben  eladja a brassoi fiokot.1834 – ben eladja a bukaresti fiokot es csak Szebenre koncentralja befekteteteseit azontul .  1834 dec.19-en  46 evesen halt meg . A  Thierry nevu Kiado es Kereskedelem /Buchhandlung/  meg 8 evig mukodik felesege iranyitasaval. Robert Krabbs, aki  mar 1836-tol dolgozott a cegnel, megveszi azt 1842-ben es Erdely hires litografusa lesz. Thierry meg kiadta a Transilvania nevu ujsagot 1833-1838 kozott ,de azt a  Filtsch nyomdajaban keszitette el. Nnagyon sok tudomanyos  konyvet nyomtatott, foleg Erdely foldrajzarol. A nehai Thierry  ceg szekhelye Szebenben volt a Nagypiac teren a mai Frankfurt-Bukarest Bank szekhaza helyen. Az emeleten most az  RMDSZ szekhaz van.

A zsenialis otletek sorsat kovetve, Bolyai Janos “paralella –elmelete “ nem nyert megertest koranak matematikus- koreben . Peldaul Brassai Samuel egyetemi tanar, erdelyi polihisztor eleg sokszor gunyolodott a Bolyai-elmelettel egyetemi eloadasai soran. Abban az idoben meg a Kant-fel ter es idoelmelet uralkodott, abbol nagyon nehez volt kitorni. Szerencsere a “Babes-Bolyai ” egyetem atkeresztelese a nagy matemikus nevere egy sajnalatos hibat javit ki, elismerve korszakalkoto elmeletet.  Erdekes , hogy kulfoldi matematikusok, mint az olasz  Boncompagni, a francia Huelle , vagy az osztrak Paul Staeckel  , az elso eletrajzirojuk , nagyban hozzajarultak a Bolyai –orokseg nemzetkozi  nepszerusitesehez. 1860 januar 27-en meghal  Bolyai Janos , halaltusajanak  tanuja huseges szolgaloasszonya, aki Bolyai Gasparnak , a nagybatyjanak irt leveleben azt irja “a kapitany ur mar nincs tobbe ”. Utolso utjara  3 szemely kiseri el, ellentetben apja, Farkas temetesevel 1856-ban ,amikor a marosvasarhelyi Reformatus Kollegium   tanari kara es diaksag melto bucsut vett hires professzoratol.

A ket Bolyait, apat es fiat 1902-ben kihantoltak es ujbol egyutt temettek el a marosvasarhelyi temetoben. Sirhelyuk a tudomanyos vilag zarandokhelye lett.  A Bolyai –hagyatek tovabb elt, fejlodott , atertelmeztek, felfedeztek szepseget, eredetiseget, alkalmazasi teruleteit. Bolyai Janost tekinti a tudomanyos vilag a nem-euklideszi matematika megalapozojanak, Lobacsevbszkij, Riemann es Poncelet matematikusok mellett. . Peldaul a Bolyai-Lobacsevszkij model nagyon jol generalhato a 6- dimenzios terben.  A Bolyai hagyatek korunk jeles kutatoi koze sorolhatjuk

Kiss  Ellemer – ny.egy.tanar  Marosvasarhely

Wessely Tibor - ny.egy.tanar  Marosvasarhely

Olah Gal Robert- egy.tanar, Csikszereda

Toro Tibor- egy.tanar, Temesvar

Karteszi Ferenc – Budapest , es meg sokan masok .

Keresztes Kalman, tanar Nagyszeben

Ajanlom Babits Mihaly “Bolyai ” cime verset, vagy talan Szekely Janos 15 szonettje kozul a “Mesterszonettet ”ami Bolyaira vonatkozik. Kerem a Magyar heleyesiras szerint atirni.

Bolyai_Tetrix_b

A kepen a tratrix – gorbe lathato. Tengelykoruli megforgatasa nem –euklideszi feluletet szarmaztat.

KK.

 

További cikkek a kategóriában

Hírlevél feliratkozás

 
 
 
Oldal teteje