• Magyar
  • Román

Értékteremtés és megőrzés a IV. Hungarikum Napokon

2013-07-15 12:31
Guttmann Szabolcs: a nagyszebeni magyarság példamutató erővel bír

Az erdélyi, a nagyszebeni és általában a magyar nemzeti értékek ápolása, az identitás-megőrzés, a többségi nemzet felé való megmutatkozás a célja a HÍD – Szebeni Magyar Egyesület és a Szebeni Magyar Üzletemberek Társasága által szervezett Hungarikum Napoknak évről évre, és ez idén, a negyedik alkalommal megszervezett rendezvénysorozaton  sem volt másképp. Különös jelentőséggel bírnak az ilyen jellegű rendezvények egy olyan magyar közösség és környezete számára, amely a nemzeti sokszínűség egyik alappillére Nagyszebenben kultúrája, a kisebbségi létben való megmaradásáért folytatott küzdelme, folyamatos megújulása, értékteremtő tevékenysége révén. Serfőző Levente, a Szebeni Magyar  Egyesület elnöke megnyitó beszédében is rávilágított arra, hogy már maga az is hungarikumnak tekinthető, hogy Nagyszebenben magyarok élnek, eseményeket szerveznek, és nem adják fel nemzeti érzelmeiket, hovatartozásukat.

Hungarikum-Napok-2013-59_s Hungarikum-Napok-2013-53_s Hungarikum-Napok-2013-56_s

A háromnapos rendezvénysorozat első napján a magyarországi hungarikum törvényről, a kormányrendeletről, a hungarikum bizottságról, a Magyar és Külhoni Értéktárról, erdélyi nemzeti értékeinkről, lehetőségekről és minőségről, szabályozásokról és alkalmazásokról beszéltek a Hungarikumok és nemzeti értékek című konferencia előadói a Nagypiac téri Magyar Házban.

Dr. Balázs Ádám a bukaresti magyar nagykövetség első beosztott diplomatája köszöntötte elsőként a meghívottakat. Beszédében Nagyszeben híres szülöttére, Borsos Miklósra emlékezett, kihangsúlyozva a város nemzeteinek békés együttélését, annak jelentősségét, amelyről annak idején Borsos is vallott Visszanéztem félutamból című könyvében.   

Gyaraky Zoltán, a Magyarországon  2012 októberében megalakult Hungarikum Bizottság titkára a nemzeti értékek és hungarikumok gyűjtésének törvényi szabályozására vonatkozó magyar törvényrendeletet ismertette, de beszélt a hungarikumok gyűjteményének és a magyar értéktár létrehozásának folyamatáról különös tekintettel a külhoni értéktárra, mint nemzeti értékeink fontos építőelemére. Dr. Horváth Zsolt magyar FIDESZ-es országgyűlési képviselő, a Hungarikum Bizottság értéktárának koordinációs megbízottja a Veszprém megyei nemzeti értékek azonosítását és rendszerezését részletezte. A helyi értéktárak szervezésének fontosságára Király Melinda torockói önkormányzati tanácsos.

Király Melinda szerint elsősorban kistérségi értéktárakat kell létrehozni, amelyekből idővel összeállhat a teljes értéktár. Példaként említette a torockói vízimalmot, melynek kapcsán elmondta: meg kell tanítani az embereket rácsodálkozni arra, hogy egykor milyen technológia volt, hogyan oldották meg a hétköznapi emberek mindennapi teendőiket. – Rá kell vezetni az embereket arra, hogy őseink mit hagytak ránk, és ezeket az értékeket kell tovább ápolni. Megjegyezte: a hungarikumokon belül természetesen vannak transzilvanikumok.– Ez a kezdeményezés feleleveníti azokat a jellegzetes értékeket is, amelyek nem híresek ugyan, de meghatározóak – hangsúlyozta Király Melinda, aki szerint minél hamarabb el kell kezdeni a gyűjtőmunkát, hiszen Erdély területileg nagyobb Magyarországnál.

Dr. Guttmann Szabolcs, a Romániai Építészek Kamarája erdélyi fiókszervezetének elnöke Nagyszeben, az erdélyi hungarikumok bölcsője? címmel tartott előadást a konferencián, amelyben rávilágított arra, hogy a helyi magyar kisebbség  példamutató értékmegőrző erővel rendelkezik. Az építész elsősorban a 2007-es európai kulturális fővárosi cím kapcsán szervezett nyolcnapos magyar rendezvényről beszélt, amikor a lelkes önkéntes csapat képes volt arra, hogy élettel töltse meg a köveket és megmutassa értékeit a többségiek fele. – Ez az a többlet, ami megkülönbözteti a nagyszebeni magyarokat  a tömbmagyarságtól – jegyezte meg. Párhuzamot vonva Nagyszeben és Kolozsvár között elmondta: míg Nagyszebenben 2007-ben már szervezetek Ars Hungarica fesztivált, a kolozsváriak csak 2010-ben érezték szükségét a helyi magyar napok megszervezésének. És míg Nagyszebenben már 2007-ben előadták az István a királyt, Kolozsváron az idei magyar napok alkalmával tekinthetik meg az érdeklődők a rockoperát.

– Kicsit jobban megvizsgálva a nagyszebeni vonatkozású hungarikumokat, természetesen vannak számunkra teljesen maguktól értetődő személyiségek, épített örökségi vonatkozások, viszont sokáig kevésébe ismertek voltak Kós Károly nagyszebeni vonatkozásai. A 8-9 éves gyermek rácsodálkozik a városra, amely két évig befogadja, majd 70 évvel később rajzos vázlatot készít a Rizskása utca 9. szám alatti házról, amelyben gyerekkorában lakott. Így az oly sokáig tudat alá rejtett helyszín egyszerre hungarikummá válik, nagyszebeni épített örökséggé lesz – mondta Guttmann Szabolcs. 

A rendezvény első napját a nagyenyedi Takács borpince borkóstolója zárta, amelyet dr. Csávossy György borszakértő, költő bemutatója tett különlegessé. A csombordi szőlőhegy nedűit ízlelgethette a közönség, amelyek jellemzőiről beszélt a szakértő, de fogyasztásukra vonatkozó jó tanácsokkal is ellátta a nagyszebenieket, miközben néhány költeményét is felolvasta. A minőségi nagyenyedi borok világából másnap sem kellett kiszakadni, hiszen a borászok a Hungarikum napok szabadtéri programján is részt vettek.

Zilele Hungarikum2013_03_s Zilele Hungarikum2013_05_s Zilele Hungarikum2013_08_s

Hungarikum-Napok-2013-38_s Hungarikum-Napok-2013-31_s Hungarikum-Napok-2013-27_s

Idén újdonságnak számított, hogy ez alkalommal nem az Astra Nemzeti Múzeum Szabadtéri Falumúzeum korondi házának udvarán és szomszédságában zajlott a már jól megszokott gulyásfőző verseny, hanem a múzeum külön, ilyen eseményeknek kialakított területén, ahol hétvégenként termékvásárt is szerveznek. A szombati gulyásfőző verseny ismét nagy sikernek örvendett, ezt bizonyítja a résztvevő csapatok létszáma, valamint a bográcsokban főzött étkek kereslete nemcsak a rendezvény résztvevői, hanem a múzeumba látogatók részéről.

A tavalyihoz hasonlóan kézműves- és termékvásár egészítette ki a szabadtéri programokat, hagyományos mesterségeket mutatott be Demeter Miklós népi hangszerkészítő, Petrova Anasztázia nemezelő, fajáték készítő, Lőrincz Annamária bútorfestő, Kiss Dániel csontfaragó, Timaru Constantin zománcékszer készítő és Péter Alpár bikfalvi kályhacsempe-készítő. De a néptánc és népzene sem hiányozhatott, amelyet idén a kézdiszentléleki Perkő néptáncegyüttes táncospárjai és zenészei biztosítottak. A negyedik Hungarikum napokon külön gyermekprogramokkal kedveskedtek a szervezők a fiatalabb generációnak: a sepsiszentgyörgyi Guzsalyas játszóház jurtájának árnyékában pihenhettek meg a kisebbek, ha netán belefáradtak a nemezélésbe, agyagozásba, fonalmunkákba.

Hungarikum-Napok-2013-45_s Hungarikum-Napok-2013-49_s Hungarikum-Napok-2013-24_s

És, hogy mi a finom gulyás titka, azt Balogh Alex nagyszebeni vendéglőtulajdonostól, a főzőverseny zsűri elnökétől tudhattuk meg: az ízletes bográcsgulyás elmaradhatatlan hozzávalója a barátság, a jó hangulatú közös főzés öröme, e nélkül semmit sem érnek a minőségi alapanyagok. A tizenegy versenyző csapat gulyása közül a gyerekcsapatok kategóriájában a kecskeméti Aranyos kecskék érdemelték ki az első díjat – a nagyszebeni SUFLÁK nevű, magyar termékeket forgalmazó üzlet által felkínált, többek között egy méteres magyar nemzeti csomagolású szalámit –; a leginnovatívabb csapatnak járó elismerést a nagyszebeni és csíkszeredai fiatalokból álló Élő Erdély Egyesület csapata kapta, míg a leghagyományosabb recept alapján elkészített gulyásért járó díjat a nagyszebeni Varázsbogrács elnevezésű magyar-román vegyes csapat vihette haza szombaton.

A szórványban élő kisebbségi lét tematikáját dolgozta fel ÁDÁM GYULA csíkszeredai fotográfus is, akinek képeiből nyílt kiállítás vasárnap délelőtt a református templom galériájában. Fényképei főként a csángó nép életképeit örökítik meg, jellegzetes portréit ábrázolják, megörökítve azt az utókor számára. A tárlatot, amely őszig látogatható, Varró Sándor református lelkipásztor házigazdaként, Bitay Levente a Kolozsvári Főkonzulátus vezető konzulja és Serfőző Levente a HÍD – Szebeni Magyar Egyesület elnöke nyitotta meg.

DÉZSI ILDIKÓ

Forrás: Szabadság.ro

 
 
 
Oldal teteje