• Magyar
  • Román

Hungarikum Napok: népművészet, közművelődés, kultúra

2014-07-01 11:26
Ötödik rendezvénysorozat a kulturális értékek jegyében

A mindenkori magyar értékek, hungarikumok kapták a főszerepet az ötödik nagyszebeni Hungarikum Napokon, amely az előző évekhez hasonlóan minden korosztály számára kínált programot. A péntek délutáni szakmai találkozó a helyi értékek és közművelődés fontosságára hívta fel a figyelmet, míg a nagyszebeni Astra Falumúzeumban helyet kapó szombati gulyásfőző verseny és kézműves vásár kiváló szabadtéri programnak bizonyult a helyi és a térségbe látogató szemlélődők számára. És hogy a kisebbek se unatkozzanak, a sepsiszentgyörgyi Guzsalyas Alapítvány jurtája volt a gyermekfoglalkozások  helyszíne. De nem csak itt szórakozhattak önfeledten a kisebbek, hiszen a kézműves vásáron idén ki is próbálhatták a gipszfestést, szőnyegszövést, vagy a fafaragást. Serfőző Levente a HÍD – Szebeni Magyarok Egyesületének elnöke, a rendezvény főszervezője hangsúlyozta: a rendezvény nem nemzetközi ugyan, de az etnikumközi határokat sikerült átlépni az elmúlt években, erre bizonyíték az Astra Múzeum rendezvényhez való hozzáállása.

Hungarikum Napok 2014_Szeben_pentek (2 of 17) Hungarikum Napok 2014_Szeben_pentek (5 of 17)

Hungarikum Napok 2014_Szeben_pentek (15 of 17) Hungarikum Napok 2014_Szeben_pentek (8 of 17)

Közösség és művelődés címmel szerveztek szakmai találkozót, amelyen hazai és budapesti előadók beszéltek a hungarikumokról, az értékteremtés és hagyományápolás fontosságáról. Fazakas József Béres Józsefről és a Béres cseppről tartott előadást, amelyet a Hungarikumok élőben film levetítése előzőtt meg. Mátyus Aliz író, szociológus, a magyarországi Nemzeti Művelődési Intézetről, mint társadalmi tényezőről értekezett. Elmondta: a kulturális közmunkának elsődleges szerepe volt a magyarországi kulturális élet fellendítésében. Az előadó szerint a magyar állam által bevezetett közfoglalkoztatás program nagyban hozzájárult a helyi önkormányzatok közművelődési tevékenységének megerősödéséhez, nem beszélve arról, hogy munkanélküliek számára teremtettek lehetőséget a közösségi munkába való bekapcsolódásra. Akár egy vidéki hímző-kör beindítása, a különböző hímzésminták átörökítése is tökéletes formája lehet a helyi értékek megőrzésének és bemutatásának – derült ki a művelődési intézet levetített kisfilmjéből. A közművelődés, mint hungarikum a magyar kultúrában címmel tartott előadást Dáné Tibor Kálmán közművelődési szakember, az EMKE tiszteletbeli tagja, aki egyben a Művelődés folyóirat főszerkesztőjeként a kiadványt is bemutatta. Dáné Tibor szerint a kulturális élet demokratizálása akkor következhet be, ha a közösség egyszerre fogyasztó és szervező. – Fontos a közösségek belső energiájának mozgósítása – hangsúlyozta. – Jó lenne közművelődésünket sokkal nagyobb értéknek tekinteni, hungarikummá tenni – vonta le a következtetést a közművelődési szakember.   

Hungarikum Napok 2014_Szeben_szombat (54 of 141) Hungarikum Napok 2014_Szeben_szombat (79 of 141)

Hungarikum Napok 2014_Szeben_szombat (92 of 141) Hungarikum Napok 2014_Szeben_szombat (71 of 141)

A Hungarikum Napok fejlődéstörténete a gulyásfőző verseny csapatainak számában és az évről évre növekvő résztvevőszámban is lemérhető. – Az első Hungarikum Napokat a Szebeni Magyar Üzletemberek Társaságával közösen szerveztük annak idején, akkor három üstben rotyogott a gulyás. Már az is magáért beszél, hogy idén 18 versenyző csapat jelentkezett a versenyre – emlékezett vissza Serfőző Levente. Hozzátette: olyan értékeket igyekeznek bemutatni, amelyekre saját, szórványban élő magyar közösségünk is méltán büszke lehet. – Úgy éreztem, hogy mi magunk zárkózunk be, nem mutatjuk be másoknak saját kincseinket, ezért éreztem fontosnak, hogy nyissunk a városban és térségben élő más nemzetiségűek felé is – mondta a szervező.

A sepsiszentgyörgyi Fenyőcske néptánccsoport és zenekara volt az idei hangulatfelelős, miközben az üstökben a különböző ízesítésű gulyások fortyogtak. Nagy Botond az Árdéj ország csapat főszakácsa többszöri érdeklődésünkre elárulta az általuk készített gulyás titkát, ami a kakukkfű és fokhagyma ételhez való adagolásában áll. – Persze az sem mindegy, hogy ezeket a hozzávalókat mikor adagoljuk a gulyáshoz, hiszen akkor fűszerezni a gulyást, amikor az már fő – jegyezte meg a vegyes (disznó és marha) gulyást főző szakács. Marika néni konyhájának csapata a marhahúsos gulyásra esküszik, bár abban nem voltak biztos, hogy puhára főtt hús a rendelkezésre álló idő alatt, hiszen a főszakács szerint a jó marhahúsos gulyás titka a négyórás főzésidő. A babérlevél és kömény mellett csípős paprikával is ízesítették főztjüket.

Hungarikum Napok 2014_Szeben_szombat (48 of 141) Hungarikum Napok 2014_Szeben_szombat (33 of 141)

Hungarikum Napok 2014_Szeben_szombat (7 of 141) Hungarikum Napok 2014_Szeben_szombat (132 of 141)

A zsűrinek – Mátyus Aliz, a szintén Budapestről érkező Nagy Márta, Dáné Tibor, Kós Kati az országos EMKE munkatársa, Ştefan Ciprian az Astra Falumúzeum részéről, Avram Alexandu tanár és Teodora Stanca a résztvevők részéről – nem volt könnyű dolga a 18 féle gulyás végigkóstolásakor, de végül sikerült kiválasztaniuk az általuk legjobbnak tartott étkeket. Az legjobb gulyásfőző szakácsoknak idén a Maeştrii ceaunului csapat tagjait ítélték, a második díjat a Bándi bundi csapat tagjai érdemelték ki, míg a harmadik díjasok idén a Nóra menedékház szakácsai lettek. A zsűri nekik ítélte oda az első három díjat, de a résztvevők bármelyik, nekik tetsző gulyásba belekóstolhattak.

A kisebbek számára ez idő alatt a jurta nyújtott menedéket. A mezítlábas apróságok önfeledt játékánál, a nemezelő gyerekek lelkesedésénél nem is kellhet több a családi programra vágyó szülőknek.

Az idei Hungarikum Napokat tegnap Kovács László Attila Jobbágykék című kiállítás megnyitója és a kolozsvári Brassed Up Quintet koncertje zárta.     

Dézsi Ildikó - Szabadság 

 
 
 
Oldal teteje