• Magyar
  • Román

Élménydús Hungarikum Napok

2015-07-21 18:54
Transylvanikumok Nagyszebenben

A HÍD - Szebeni Magyarok Egyesülete hatodik alkalommal szervezte meg a Hungarikum Napokat. A három nap eseményeinek résztvevőjeként állíthatom, hogy nagyon sikeres program volt, amely nem csak magyaroknak, hanem románoknak és németeknek is különleges élményt jelentett.

Hungarikum2015_Gulyas_17 Hungarikum2015_Gulyas_33

A program megszervezéséhez hozzájárult az Erdélyi Kézműves Céh, az Astra Nemzeti Múzeum, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, a Nagyszebeni Református Egyházközség, az RMDSZ Szeben Megyei Nőszervezete, és támogatták a Szeben Megyei Tanács és Kovászna Megyei Tanács.

A nagyszebeni Hungarikum Napok július 10-én kezdődtek délután 15 órakor a Kézműves Karaván bemutatásával. Már akkor nagyon sokan érdeklődtek a Hungarikum Napok rendezvényei iránt a híres Falumúzeumban, amely Kelet-Európa legrangosabb szabadtéri múzeuma.

Július 10-én este 19 órakor a Habitus Könyvesbolt konferencia termében minden hely foglalt volt, a közönség nagyrészt szebeni magyarokból, s néhány kecskeméti fiatalból állt. Én egy negyedórás késéssel érkeztem a könyvbemutatóra, s alig kaptam helyet. Véleményem szerint a Habitus Könyvesboltban magyar előadáson nem volt soha ennyi érdeklődő. Bemutatták Csinta Samu híres könyvét Erdély újranemesítőiről - az arisztokraták honfoglalóiról. A könyv a budapesti Heti Válasz Lap és Könyvkiadó KFT gondozásában jelent meg, felelős kiadója Borókai Gábor. Grafikai szempontból is kiváló alkotás, igényes illusztrációkkal és érdekes szöveggel. A könyvbemutatón Dáné Tibor Kálmán kérdéseire adott válaszokból sok érdekes és hasznos dolgot tudtunk meg. Csinta Samu erdővidéki származású újságszerkesztő, felsőfokú tanulmányait Magyarországon végezte, ott volt néhány évig újságíró, majd hazatért Erdélybe, s jelenleg az Erdélyi Napló főszerkesztője. Elmondta, hogy az erdélyi főnemesi családokról annyi információt szerzett, hogy több kötetes könyvet írhatott volna. Ebből következtettünk arra, hogy ennek a könyvnek lesz folytatása. A rendkívüli érdeklődés azzal is magyarázható, hogy a kommunista diktatúra idején ezeket a főnemesi családokat üldözték, kitelepítették, az összes vagyonukat elkobozták. Az iskolában pedig azt tanították, hogy ezek a gátlástalan kizsákmányolók embertelenek voltak, s akadályozták a „sokoldalúan fejlett szocialista társadalom” építését, ezért kellett bűnhödniük. A bemutatott könyvben hat főnemesi család életébe és sorsába nyerhetünk bepillantást, ezek a következők: Kálnoky, Apor, Mikes, Haller, Bethlen és Teleki grófi családok. A szerző nem tudományos könyvet, hanem az olvasóközönség által igényelt érdekes művet alkotott. Az utóbbi években nem olvastam ilyen nagy érdeklődéssel egyetlen könyvet sem, mint a Csinta Samu alkotását.

Hungarikum2015_CsintaSamu_1_s Hungarikum2015_CsintaSamu_2_s Hungarikum2015_CsintaSamu_3_s

Hungarikum2015_CsintaSamu_4_b

Csodálatra méltó ezeknek a főnemesi családoknak az életszeretete, a kitartása és reménykedése. A kommunista diktatúra korabeli kitelepítések, testi és lelki kínzások ellenére ezek az arisztokraták soha nem gondoltak öngyilkosságra.  S a rendszerváltás után a részben visszakapott, többnyire leromlott kastélyokat és földbirtokokat próbálják megmenteni az utókornak. Azt is megtudtuk, hogy a romániai visszaszolgáltatási folyamat bármily nehézkes, még mindig jobb, mint a magyarországi, ahol a főnemesi kastélyoknak és más birtokoknak csak egy kis részét adták vissza.

A könyvbemutatón néhány kérdés is elhangzott, például az, hogy milyen szerepük volt az erdélyi arisztokratáknak a betelepítésekben, hogy hogyan vélekednek ezek a grófok Petőfi Sándor nemeseket ostorozó verseiről, hogy megírják-e valamikor azoknak az erdélyi nemesi családoknak a történetét, akik katonai érdemekért kapták a birtok nélküli nemeslevelet. Ilyen például a bodosi ( Kovászna megye ) Józsa –család nemeslevele, amelyet Báthori Gábor fejedelem adományozott 1611-ben, és amelyet az akkori fejedelmi székhelyen., Târgovişten írtak latin nyelven, és teljes épségben megmaradt a fejedelmi pecséttel együtt. A bemutatón jelen lévők sok dedikált könyvet vásároltak. S azok a példányok, amelyeket a Habitus könyvesboltban hagyott a szerző, nagyon hamar elkeltek.

Az idei Hungarikum Napok legtöbb érdeklődőt vonzó napja július 11-dike, szombat volt. Színhelye a közönség kedvenc kirándulóhelye az Astra Falumúzeum volt. A szabadtéri műsor délelőtt 10 órakor kezdődött s estig tartott több mint 2500 lelkes résztvevő közreműködésével. A megnyitó után a 18 hazai és magyarországi gulyásfőző csapat elfoglalta a kijelölt helyeket, s felkészült a nemes versengésre. Amire a verseny helyszínére érkeztünk, már messziről feltűnt a sokat ígérő füst és az üstökben készülő gulyás kellemes, étvágygerjesztő illata. Magyar zenétől volt hangos a Múzeum, gyönyörködhettünk a Kovászna megyei népi együttesek táncaiban, a gazdag kínálatú kézműves vásárban, s a gyermekműsorokban. Örömmel fedeztük fel, hogy a kitűnően szórakozó közönség soraiban magyarok, románok és németek egyforma lelkesedéssel gyönyörködtek a művészi műsorokban, a változatos kézműves termékekben és leginkább a gulyásban. A szervezők gondoskodtak arról, hogy mindez a legnagyobb rendben történjék abban a csodálatos természeti környezetben. Mindannyian nagy figyelemmel hallgattuk a verseny díjnyerteseinek a névsorát, ennek a nemes versengésnek az eredményét. A zsűriben igazi szakértők vettek részt, s igyekeztek igazságosan dönteni, amúgy fogalmuk sem volt a csapatokról, ők betűkkel ellátott kisüstöknek főztjeit kóstolgatták, majd a díjkiosztáson szembesültek a nyertesekkel. Beatrice Ungar, a Hermannstaedter Zeitung német nyelvű hetilap főszerkesztője volt a zsűri elnöke. További tagok: Dr. Széman Péter – EMKE elnök, Dáné Tibor Kálmán – a Művelődés folyóirat főszerkesztője, Csinta Samu – az Erdélyi Napló főszerkesztője, Koós Katalin – a kolozsvári Györkös Mányi Emlékház vezetője, Avram Alexandru - egyetemi tanár, Alin Chipăilă – a Szeben Megyei Turisztikai Egyesület elnöke, Mirela Iancu – az Astra Múzeum Marketing igazgatója és nem utolsó sorban Constantin Adriana gasztronómiai szakértő.

Hungarikum2015_Gulyas_01_s Hungarikum2015_Gulyas_02_s Hungarikum2015_Gulyas_03_s

Hungarikum2015_Gulyas_04_s Hungarikum2015_Gulyas_05_s Hungarikum2015_Gulyas_06_s

Hungarikum2015_Gulyas_07_s Hungarikum2015_Gulyas_08_s Hungarikum2015_Gulyas_09_s

Hungarikum2015_Gulyas_10_s Hungarikum2015_Gulyas_11_s Hungarikum2015_Gulyas_12_s

Hungarikum2015_Gulyas_13_s Hungarikum2015_Gulyas_16_s Hungarikum2015_Gulyas_17_s

Idén két kategóriában lehetett versenyezni: a cégek és vendélátó iparban dolgozók, ugyanakkor az elöző három év győztesei az úgynevezett „Profi” kategóriában jelölhették főztjüket és minden más csapat az un. „Amatőr” csoportban versenyezhettek. A főzőcsapatok között két gyerekcsapat is jelentkezett, őket külön is díjaztuk, de az amatőrök versenyébe is beneveztek. Íme a gulyásfőző verseny győztes csapatai, Profi kategóriában, idén még kevesen voltak és emiatt csak a győztest díjaztuk: a kézdivásárhelyi Wise Interact cég lelkes csapatát. Amatőröknél harmadik helyet nyert a Nyald meg a fakanalam nevű csapat, második helyen a helyi kulturális intézet (Direcţia de Cultură a Judeţului Sibiu) és mindenki meglepetésére, de nem a főszervező számára, aki még a verseny előtt említette, hogy csak azt reméli idén is az nyerjen aki szívből és teljes odaadással, mosolyogva főz, tehát az amatőrök között az Astra Múzeum alkalmazottainak csapata, élen a főigazgatóval készítette el a zsűri által legfinomabb gulyást.

Véleményem szerint ebből a kitűnő műsorból mindenki győztesen térhetett haza élvezve a természeti környezetet, erősítve a barátságokat. A legfőbb nyereség az, hogy a közönség még jobban megismerte a magyar nemzeti hagyományokat, az úgynevezett hungarikumokat.

Hungarikum2015_Gulyas_48_s Hungarikum2015_Gulyas_49_s Hungarikum2015_Gulyas_51_s

Hungarikum2015_Gulyas_46_s Hungarikum2015_Gulyas_45_s Hungarikum2015_Gulyas_44_s

Hungarikum2015_Gulyas_35 Hungarikum2015_Gulyas_30

Hungarikum2015_Gulyas_29 Hungarikum2015_Gulyas_20

A harmadik nap, július tízedike is emlékezetes eseménye volt ennek a fesztiválnak. A nagyszebeni Református templomban az istentisztelet után megismertük az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület 130 éves történetét, A jubileumi ünnepséget Varró Sándor lelkipásztor nyitotta meg, aki köszöntötte a vendégeket és a közönséget. Ezután Serfőző Levente a HÍD Egyesület elnöke az EMKE jelentőségét bemutató kiállítás megszervezését méltatta, majd dr. Szémán Péter jelenlegi EMKE elnök vetítettképes előadással mutatta be a híres intézmény történetét. Örömmel hallottuk, hogy megyénkben is fontos szerepe volt az EMKE-nek, amely több, mint ezer tag résztvételével sokféle tevékenységgel járult hozzá a magyar kultúra, társadalmi élet és ipar fejlesztéséhez a XIX. század végén és a XX. század első felében. A Református Egyház megőrizte és felújította azt a zászlót, amelyet a szebeni EMKE ajándékozott az egyházi kórusnak.  Láthattuk azt a könyvet, amely a múlt század elején jelent meg Kolozsváron, és tartalmazza az erdélyi EMKE szervezetek megalakulásának és működésének történetét.

Hungarikum2015_EMKE_01_s Hungarikum2015_EMKE_03_s Hungarikum2015_EMKE_16_s

Hungarikum2015_EMKE_07_s Hungarikum2015_EMKE_15_s Hungarikum2015_EMKE_22_s

Hungarikum2015_EMKE_21 Hungarikum 2015_EMKE_19

Jelen volt az EMKE kiállítás kurátora, Bartha Ágnes, aki elmondta, hogyan sikerült összegyűjteniük a sok értékes dokumentumot. A kiállítás megnyitása után a közönség megnézte azokat a pannókat, amelyek szöveggel és képekkel érzékeltetik az EMKE történetét.

Mindannyian arra gondoltunk, hogy elődeinknek ezt az értékes és lelkes munkáját folytatnunk kell! Az idei szebeni Hungarikum Napok azt bizonyítják, hogy még a szórványban is lehet rendkívüli eredményeket elérni, ha olyan lelkes emberek akadnak, mint a HÍD Egyesület önkéntesei élen Serfőző Leventével.

Nagyszeben, 2015 július 20.

Józsa Benjámin

 
 
 
Oldal teteje