• Magyar
  • Román

Udvari Kamaraszínház: Kié ez az ország?

2017-06-01 20:08
Nagyszeben, Gong Bábszínház - 2017. június 30. - 19,30

A Világ Magyarságáért díjjal kitüntetett színház 100 perces, egyfelvonásos történelmi krimijét lehet megtekinteni a nagyszebeni Hungarikum Napokon. Andrási Attila rendező, az Udvari Kamaraszínház alapítója, művészeti vezetője: "A Kárpát-medencei egység tapintható, de vannak helyek ahova ritkán jár magyar színház, pedig egy nagyon hálás és művelt közönséggel találkozhatnak...Nem elég tévén elvinni a színházat ezekre a településekre, hanem el kell oda menni. A megélhetés nem elégséges, amellé kell egy szellemi lét is."

 Kia ez az orszag_kocka01_b

Rendező: Andrási Attila, Írta: Daday Loránd, Átdolgozta: Andrási Attila

Szereplők: Jónás Gabriella, Szemerédi Bernadett, Dóczy Péter, Kálló Béla, Molnár Zoltán, Varga Tamás

A hazugságaikba görcsösen kapaszkodó, kérészéletű színházi báboké?

A gyermeküktől elszakított anyáké? A szüleiktől elszakított gyermekeké?

A hallgatásé? Az elnyomásé, vagy az elnyomás elleni küzdelemé?

A nemzeti múltat, jelent, jövőt bedarálni törekvő asszimilációs gépezeté?

A fondorlatos erőszaké? Az Istenbe, nemzeti együvé tartozásunkba vagy az önmagunkba vetett hité?

Néhai vagy eljövendő szerelmeké? A magányosan, szeretetre éhezve cseperedő gyermekeké?

Látlelet az egyén, a család, a nemzet életén átgázoló történelemről. Történet elszakadásról, egymásra találásról, szeretetről, asszimilációról, identitás-vesztésről, erőszakról. Váratlan fordulatokkal teli, vérfagyasztó történelmi krimi, melyben a nemzet elveszett hazáját, az anya elveszett fiát keresi. Történik Budapesten és az elcsatolása óta jégbe fagyott Erdélyben.

A cselekmény a jugoszláv király elleni sikeres marseille-i merénylet napjaiban, 1934. októberében indul Budapesten. Azokban a napokban, amikor a jugoszláv hatóságok százszámra űznek át délvidéki magyarokat a határon. Zentayné, az egykori Széplaky Vera, pályája csúcsán lévő, ünnepelt színésznő. Ő a Nagykörút csillaga!

kie-ez-az-orszag-9 kie-ez-az-orszag-14

kie-ez-az-orszag-13 kie-ez-az-orszag-12

A kisemmizett és kiűzött nincstelenek sorsvertségével szembesülve, a színésznő váratlanul kijózanodik saját sikere szédítő mámorából. Hirtelen és nem remélten rémisztőnek tűnnek előtte az üresfejű vígjátékokban alakított, kiszámíthatóan esendő nőcskék szerepeinek tucatjai, melyeknek sikerét, az utca tömegében való ismertségét köszönheti. Felszakad benne önnön sorscsapása, melyet színházi évei során a könnyed kacarászás és harsány röhej díjaként learatott tapsviharok alá rejtve eltemetett.

A tőle erőszakkal elszakított, általa csak apró gyermekként ismert egyetlen fia. Vagyis annak fojtogató hiánya. A légszomj szembeötlő a fényben és ragyogásban. Társai a gondok feledtetésében megütközve érzékelik, az ünnepelt Verában az Anya eltörölte a Színésznőt! Messze a felhők felett, fenn a csúcson, útban a csillagok felé a díva megáll, majd megfordul. Visszaindul a rögös keskeny ösvényen, zarándokúton a sártengerben úszó, sötét mély völgybe, hátrahagyott gyermeke felé. Vera elhagyja a tegnap még számára is életet jelentő deszkákat.

A gyermek apja, Vera első férje az Osztrák-Magyar Monarchia tisztjeként az első világháború legvégén szerzett sebeibe halt bele. A hősi halott szülei, rangon alulinak tartván és hirdetvén megboldogult fiuk színésznővel kötött házasságát, a háborús hős apa temetése után a magára maradt özvegytől magukhoz szakították nem szeretett unokájukat. Vera jelenlegi férje, Zentai Szabolcs, a Magyar Királyi elhárítás magas rangú tisztje kapcsolatai révén a gyermek nyomára jut. Érthető okokból, a fennálló háborús feszültségben, amely a jugoszláv király meggyilkolása után alakult ki, Szabolcs nem hagyhatja el az országot, az asszony kénytelen egymaga indulni Erdélybe, gyermeke után.

kie-ez-az-orszag-8_b

Vera, akit tizenkét évvel a jelenleg tárgyalt események előtt, 1922-ben szó szerint a színpadról vett le Kolozsvárott a román titkosrendőrség, és tett át a határon, nyíltan vallott hazafias nézetei miatt, a román hivatalnokok nehezen áthatolható falába ütközik régen látott szülőföldjén. Miután az anya éppen hogy csak átverekedte magát a gúnyos rosszindulat balkáni sovinizmussal szilárdra cementezett falán, és eléri, hogy végre láthassa rég nem látott fiát, a viszontlátás fojtogató öröme azonmód fullad bele a rázúduló felismerés csendjébe. Fiából, Széplaky Lászlóból Vasile Seplecanut neveltek.

Vasile az elhagyott László, akit – mint falura kiadott gyermeket – egy román család nevel, természetesen jó románnak, dühvel és haraggal fogadja, majd porig alázza már régen nem várt, égből pottyant anyját.

A történet Észak-Erdély visszacsatolása után folytatódik, amikor is az államhatalom változik, de a küzdelem a lelkekért, a területért ugyanúgy folytatódik. Az egyik oldalon a magyar, tehát közép-európai civilizáció, amely vertikálisan szervezett, a másik oldalon a Balkán horizontálisan berendezett társadalma. Közöttük az emberek, mint megannyi törmelék egy rég elhagyott, önmagába omló, balkáni téglastócban, hol hangos és ostoba hivatalnokok, akarnokok tetszelegnek, hol félisteni, hol atyavajdai pózban.


A Színházról

Az Udvari Kamaraszínház (Magyar Kanizsai Udvari Kamaraszínház - MKUK) 2002-ben alakult, elsősorban Magyarországon tevékenykedő, délvidéki gyökerű társulat, a Magyar Teátrumi Társaság tagja.

Alapítási céljának megfelelően az Udvari Kamaraszínház olyan programszínházi műhely, amely a jelenünket eredményező múltunkat viszi színre. A hagyományos értékek és a közös múlt bemutatása mellett célunk természetesen a nézők szórakoztatása, amelyre garanciát biztosítanak színvonalas, értékeket közvetítő színdarabjaink, képzett színészeink és a színház igazgatója, Andrási Attila több évtizedes rendezői tapasztalata. A magas művészi színvonal mellett nagy hangsúlyt fektetünk a történeti hitelességre is – alapos kutatómunka előzi meg az előadások születését.

Trianon előzményei és következményei kiemelt helyet foglalnak el érdeklődési körünkben, ugyanis mi mindannyian, mind az anyaországiak, mind a történelmi Magyarországon élő magyarok, magunkon viseljük az oda vezető útnak és magának a diktátumnak nyomait.

Színházunknak a gondolatébresztés és a szórakoztatás egyaránt célja. Színre vitt témáinkkal vallottan a közbátorságot szándékozunk visszahozni és megerősíteni a közéletben. A közbátorság megléte ugyanis alapja a meglévő vagy megszerzendő közösségi jogokkal való élés lehetőségének. A közösségi jogok kiteljesedése és életbe lépése pedig feltétele megmaradásunknak.

Mindeddig szándékosan elkerültük azt a divatnak beállított szellemi terrort, amely megköveteli és javadalmazza, ha az elkövető a szentet nevetségesnek, a magasztost különcnek, az alantast pedig természetesnek mutatja be. Ebből kifolyólag nem keverjük össze az élmények erejét az érték mértékével.

A magasztos jelenlétének megőrzése azért fontos, mert Ő akadályozza meg, hogy a „populus” „profanum vulgusszá” zülljön, s teszi lehetővé, hogy egy nép nemzetté emelkedjen.

Küldetésünkből fakadó feladatainkat eleddig javarészt jóindulatú emberek támogatása, valamint Isten kegyelme folytán tudtuk ellátni. Isten kegyelme folytán, hiszen teljes ellenszélben működni több éven keresztül – közben a köz véleménye szerint is közfeladatot A ellátni a köz hathatós támogatása nélkül, de a köz érdekében – emberi számítások szerint lehetetlen.

Megalakulásunk óta feltett célunk, hogy színházi előadásainkat mindenhová eljuttassuk, ahol közös múltunknak jelenleg is élnek letéteményesei. Két évvel alapításunk után kezdtük el járni a Kárpát-medencét. A színház elsősorban Magyarországon tevékenykedik: Budapesten a Szent István Bazilika szomszédságában fekvő Duna Palota szolgál fővárosi előadásaink állandó helyszínéül, több száz vidéki fellépés van már a hátunk mögött, rendszeresen játszunk Magyarország kis és nagy városaiban, vittünk már színpadra darabot vidéki színházakban, művelődési házakban, kulturális központokban és gyakran fellépünk a határon túli magyar lakta területeken – Délvidéken, Erdélyben vagy Felvidéken.

mkuk logo_b

https://mkuk.hu/

Udvari Kamaraszinhaz_tamogato banner_b

Jegyeket helyben lehet megvásárolni.

Jegyek ára 15 lej, illetve 10 lej diákoknak és nyugdíjasoknak.

Az előadás 14 éven felüliek számára ajánlott!

 

 
 
 
Oldal teteje