• Magyar
  • Román

Székely Panoráma Vízaknán

2011-05-03 18:36
A Himnusz Ünnepe

A Magyar Kultúra Napja alkalmából 2011. január 23-án 11 óra 30 perckor a vízaknai Református Gyülekezeti Otthonban Székely panoráma címmel nyílt meg fotókiállítás a Hargita Megyei Kulturális Központ csíkszentdomokosi fotótáborának anyagából.

Vizakna_Adam Gyula_b


Kiállítók:
Ádám Gyula (Csíkszereda), Balázs Attila (Székelyudvarhely), Bálint Zsigmond (Marosvásárhely), Erdély Bálint Előd (Székelyudvarhely), Găină Gerendi Dorel (Kolozsvár), Haris László (Budapest), Molnár Attila (Csíkszereda), Szentes Zágon (Kolozsvár), Veres Nándor (Csíkszereda), Csíki Csaba (Csíkszentdomokos), Fekete Zsolt (Marosvásárhely), Urbán Ádám (Budapest).
Szervezők:

Hargita Megye Tanácsa
Hargita Megyei Kulturális Központ
Vízaknai Református Egyházközség

HÍD - Szebeni Magyarok Egyesülete

Nagyszebeni Magyar Kulturális Iroda

 

A megnyitó ünnepen Serfőző Levente, a Szebeni Magyarok Egyesületének elnöke és a Nagyszebeni Magyar Kulturális Iroda igazgatója a következőket mondta:

Tisztelt vendégek, kedves házigazdák és egybegyűltek!

1989 óta a Magyar Kultúra Napjaként tartjuk számon január 22-ét, annak emlékére, hogy 188 évvel ezelőtt, 1823-ban Kölcsey Ferenc, szatmárcsekei magányában, 33 évesen befejezte a Himnusz szövegét.

Ezt Erkel Ferenc jó húsz esztendővel később zenésítette meg. 188 éves a Nemzeti HIMNUSZUNK, egyik legrégibb és mai napig megtartott Himnusz a népek és országok himnuszai között. Nem is egyszer próbálták meg Nemzeti Himnuszunkat megváltoztatni, kicserélni egy másikkal, egy más szöveggel. De ez nem sikerült és mai napig, minden politikai irányzat ellenére, az ország feldarabolása és határok változtatása ellenére ez a himnusz nem csupán a mai Magyarországé hanem a Magyar Nemzet Himnusza.

Nem túl gyakran emlegetik, hogy valójában miért is más ez a Himnusz, mint sok európai ország himnusza.

Három példával szeretnék erre válaszolni:

A németek például a Deutschland, Deutschland über alles, Über alles in der Welt kezdetű szöveget ma már nem éneklik. A második világháború után a győztes európai államok tiltakoztak e megfogalmazás ellen, mert a szöveg azt jelenti, hogy Németország mindenek feletti, mindenek felett áll – az egész világon. Megmaradt Haydn gyönyörű zenéje és ma, az eredeti himnusz-vers harmadik szakaszát éneklik a németek. – bármily hihetetlen is, de csak 1991 óta.

A Szovjetunió himnusza a soha nem létező szabadságot az emberiség legnagyobb pusztítóit, Lenint és Sztálin éltette évtizedeken át. A mostani Oroszországnak – mondjuk így a jogutódnak – csupán 10 esztendős a himnusza.

A franciáké, az úgynevezett La Marseillaise – a vérben álló harcról szól és fegyverbe hív.

E rövidke európai példákat csak azért soroltam fel, hogy lássuk a legfontosabbat. Azt, hogy a mi Himnuszunk nem éltet királyt, uralkodót, nem himnusza még a honszerző Árpádnak sem, az ország építő IV. Bélának úgyszintén nem, de még a diadalt diadalra halmozó Mátyást sem dicsőíti. A mi Himnuszunk az évszázadokon át szorongatott, kétségbeesett nép IMÁDSÁGA a mi megtartó Istenünkhöz.

 

Tehát, hogy ez egy KÖZBENJÁRÓ IMÁDSÁG: Isten áldd meg a magyart!

Miért fontos ma, hogy a hamar árvaságra jutó, betegségekkel küzdő, Kölcsey mit hagyott ránk e nemzeti imában?

Azért fontos, mert a Himnusz megírásának napját január 22.-ét 1989 óta a Magyar Kultúra Napjának mondjuk ugyan - ám a magyar művészetek, a kultúra a szemünk előtt silányul el vagy hever romokban. Kihangsúlyozottan a Kárpát-medence peremén.

Ez az állapot kiállásra, kitartásra, s ha kell kiáltásra kell, hogy kényszerítsen minden jóérzésű, gondolkodó embert, a magyar értelmiséget pedig kötelezően.

Mert látható módon megszűnt a tudás, a kultúra, az ifjúság oktatása és az Istenhit közötti sok évszázados, megbonthatatlan egység. Ez nem vallási, és még kevésbé templomi kérdés. Mert ott, ahol az iskolaügy, tehát a jövő nemzedékének oktatása, nevelése csak tantervi, tantermi feladat vagy egyszerűen csak munka vagy pénzkérdés – ott ezt az első számú nemzeti feladatot – elárulták!

A magyar nemzetet – viharos, ám gyönyörű történelmével, máig példát adó kultúrájával, évszázadok óta a mai napig csodált művészetével – a jövő magyar generációjának kell átadnunk.

Úgy gondolom, hogy a szervező intézmények képviselői, Önökkel együtt mind ezt gondoljuk és ebben a szellemben ünnepeljük Himnuszunk megszületésének napját a Magyar Kultúra Napját.

Köszönöm.

Vizakna_Serfozo Levente_b

 


 

Kölcsey Ferenc:

Himnusz

Isten, áldd meg a magyart,
Jó kedvvel, bőséggel,
Nyújts feléje védő kart,
Ha küzd ellenséggel;
Bal sors akit régen tép,
Hozz rá víg esztendőt,
Megbűnhődte már e nép
A múltat s jövendőt!

Őseinket felhozád
Kárpát szent bércére,
Általad nyert szép hazát
Bendegúznak vére.
S merre zúgnak habjai
Tiszának, Dunának,
Árpád hős magzatjai
Felvirágozának.

Értünk Kunság mezein
Ért kalászt lengettél,
Tokaj szőlővesszein
Nektárt csepegtettél.
Zászlónk gyakran plántálád
Vad török sáncára,
S nyögte Mátyás bús hadát
Bécsnek büszke vára.

Hajh, de bűneink miatt
Gyúlt harag kebledben,
S elsújtád villamidat
Dörgő fellegedben,
Most rabló mongol nyilát
Zúgattad felettünk,
Majd töröktől rabigát
Vállainkra vettünk.


 

Hányszor zengett ajkain
Ozmán vad népének
Vert hadunk csonthalmain
Győzedelmi ének!
Hányszor támadt tenfiad
Szép hazám, kebledre,
S lettél magzatod miatt
Magzatod hamvvedre!

Bújt az üldözött s felé
Kard nyúl barlangjában,
Szerte nézett, s nem lelé
Honját a hazában,
Bércre hág, és völgybe száll,
Bú s kétség mellette,
Vérözön lábainál,
S lángtenger felette.

Vár állott, most kőhalom;
Kedv s öröm röpkedtek,
Halálhörgés, siralom
Zajlik már helyettek.
S ah, szabadság nem virul
A holtnak véréből,
Kínzó rabság könnye hull
Árvánk hő szeméből!

Szánd meg, Isten, a magyart
Kit vészek hányának,
Nyújts feléje védő kart
Tengerén kínjának.
Bal sors akit régen tép,
Hozz rá víg esztendőt,
Megbűnhődte már e nép
A múltat s jövendőt!

 

További cikkek a kategóriában

Hírlevél feliratkozás

 
 
 
Oldal teteje