• Magyar
  • Román

Értékek mentén lehet nemzetet egyesíteni

2012-06-20 19:18
Hungarikum napokat szerveztek a hétvégén Nagyszebenben

A kiemelt magyar értékek, hungarikumok bemutatására helyezték idén is a hangsúlyt a HÍD – Szebeni Magyarok Egyesületének munkatársai az elmúlt hétvégén megszervezett Hungarikum napokon, amelyre ezúttal is a néprajz, népművészet és a komolyzene világának jeles képviselőit hívták meg.

Szerző: Dézsi Ildikó

Birinyi József, a Hungarikum Szövetség elnöke, népzenész, népzenekutató a Hungarikum kerettörvényről és a magyar értékekben rejlő lehetőségekről tartott előadást a rendezvénysorozat első napján, majd ősi népi hangszerekből álló gyűjteményének néhány magával hozott darabját szólaltatta meg, közönsége nagy örömére. Másnap a szintén hungarikumként számon tartott gulyásé volt a főszerep, hiszen az Astra Falumúzeum korondi házának udvarán és környékén tizenegy csapat bizonyíthatta: az ő receptje a legkülönlegesebb és legízletesebb. Tegnap este a Magyar Nemzeti Filharmónikus Zenekar koncertje zárta a háromnapos programsorozatot, Kocsis Zoltán karmester vezényletével.

Hungarikum2012_pentek_01_b

 

Birinyi József rendhagyó előadása a Hungarikum kerettörvényről és népi értékeink védelméről sok nagyszebeni fülébe bogarat ültetett pénteken este. A magyar parlamenti hungarikum munkacsoport vezetőjeként is tevékenykedő népzenekutató nemcsak értékes információkkal halmozta el a közönséget, de a közös éneklésre, sőt a közös zenélésre is rávette az együtt eltöltött idő alatt. – Teljesen kézenfekvő, hogy ha valamit naponta látunk, nem tudatosodik bennünk annak nemzeti érték mivolta, hiszen annyira gyarlók vagyunk, hogy a közvetlen értékeinket is alig vesszük észre – figyelmeztetett előadásában Birinyi, majd hozzátette: a világ nem arra kíváncsi, hogyan utánozunk, hanem arra, milyen saját értékeket tudunk felmutatni. A néprajzkutató előadásában azt is kifejtette, milyen fontos az élményekre alapozó természetes belenevelődés folyamata. Úgy véli: az élmény katalizáló szereppel bír, képes az embert magával ragadni. – Ha hungarikumokról beszélünk, akkor kiemelt magyar értékekről beszélünk – hangsúlyozta a szakértő, aki szerint a nemzeti kultúra attól jellegzetes, hogy egy adott kulturális közegben élő lakosság nemzeti értékeit képviseli. – A nemzeti romantika idején közös szimbólumokkal azonosították a nemzeti értékeket, mert a nemzetállamnak szüksége volt „hungarikumokra”. Ekkor jelképeket gyártottak maguknak, olyan elemeket ragadtak ki, amelyek nem voltak ősiek, sem magyarok, de mégis kiemelt magyar értékké váltak. Ilyen volt a csárdás, amely tulajdonképpen 17. századi francia tánc, vagy a kadarka, amely nem őshonos magyar szőlőfajta – sorolta a példákat Birinyi. Hozzátette: a hungarikum akkor válik pozitív értékké, amikor mások azonosítják velünk. – Fontos, hogy a hungarikum értékrendszernek olyat vegyünk alapul, amelyek reális értéket jelentenek – jegyezte meg.

Hungarikum2012_pentek_04_b 

Értékekre épített túlélés

A népzenekutató részletezte a passzív és aktív örökség fogalmát is, kiemelve, hogy a funkcióját veszített értékeket is fel lehet ruházni jelenkori funkciókkal. Erre kiváló példa Makovetz Imre építészete, a táncház- vagy a citerás mozgalom. – Az értéktár összeállításakor fontos, hogy a kirakatba kirakható értékekről beszéljünk – mondta Birinyi, rámutatva, hogy a magunk értékszemléletét is folyamatosan csiszolni kell ahhoz, hogy az elkövetkező generációjáét is alakíthassuk. – Aktivizálni kell a közösségeket, alkotókat, fel kell hívni a figyelmüket arra, hogy a helyi értékek az értékek, mert csak az értékekre építve lehet túlélni – emelte ki.

– Nem csak az ipari vagy mezőgazdasági értékeket, hanem a nemzeti értékeket is védeni kell. A cél a minősített védelem elérése, ami sajnos hiányzik az elfogadott kerettörvényből – jegyezte meg a hungarikum munkacsoport vezetője, aki szerint a kerettörvény másik előnytelensége, hogy védjegyet osztogat, nem pedig hungarikum címet adományoz. Hozzátette: jogilag biztosítani kell a lehetőséget a határon túli magyarok számára is. – Értékek mentén lehet nemzetet egyesíteni – hangsúlyozta Birinyi, aki azt is elmondta: szükség lenne egy egységes osztályozási rendszer kidolgozására. – Egyesületi keretek között tervezzük a települések képviselőinek megszólítását, a helyi értéktár leképezése érdekében – mondta. Beszélt a jövőbeli tervekről, megjegyezve: fontosnak tartja, hogy a helyi értéktárakat átadják, például az Európai Uniónak is.

 Hungarikum2012_pentek_03_b

 

Dudák, sípok, zsebhangszerek

A Csillagok, csillagok című, Bartók Béla gyűjtéséből származó népdallal indító előadás különleges hangszerbemutatóban teljesedett ki. A Thália-kisterem asztalát ellepték a különféle ősi és kuriózumnak számító népi hangszerek, amelyek legtöbbjét Birinyi József meg is szólaltatta. Az állatfejjel díszített autentikus duda csak a kezdet volt, amelyet a fúvós hangszerek – különböző sípok, tilinkók, hosszú furulyák, peremfurulyák, fuvolák, pánsípok – sokasága követett, néhány népi dallam társaságában. Majd előkerültek a ritmushangszerek: a kétfenekű pergő dob, az egyiptomi csörgő, a kereplő, a zümmögő, a sámándob, a diópitypalaty és a kanál, amelyek mind hangszereit képezték a helyszínen verbuválódott amatőr népi zenekarnak. Az 1253 darabos hangszergyűjtemény kuriózumai közé sorolható a gyufaszálakból készített hegedű, valamint annak bádogból készült társa, de ugyancsak az érdekességek közé tartozik a zsebhegedű és zsebcitera, amelyeket szintén láthatott a nagyszebeni közönség. A fáradhatatlannak tűnő előadó újabb és újabb hangszereket emelt fel az asztalról, így kerül elő a hasas citera, a tökcitera, a trombitahegedű, a cserépsípok sokasága, az okarina, az afrikai bambuszdorong, a tamburica, a facimbalom, a köcsögduda, a koboz, a dudaszintetizátor és végül a tekerő (nyenyere) is. Az olykor közös énekelésbe, dúdolgatásba, zenélésbe torkolló este maradandó élményt nyújtott mindenki számára.

Hungarikum2012_szombat_01_b

Tarolt az alföldi gulyás

Az Astra Falumúzeum korondi házának udvarán és környékén rotyogott szombaton délelőtt a tizenegy versenyző csapat gulyása a lelkes szervezők munkájának köszönhetően, amelyet Takács Gyöngyi, az egyesület keretében működő kulturális iroda vezetője irányított. A helyi csapatokon kívül érkeztek még önjelölt szakácsok Sepsiszentgyörgyről, a közeli Vízaknáról és a Brassó megyei Hétfaluból is, a jó hangulatról pedig a sepsiszentgyörgyi Százlábú Néptáncegyüttes táncosai és zenészei gondoskodtak. És hogy senki se menjen haza üres kézzel, a kézműves vásárban ki-ki a saját maga ízlésének megfelelő ajándéktárgyat vásárolhatott. Akadt az árusok között csontfaragó, szíjgyártó/bőrdíszműves, népi hangszerkészítő, nemezelő, sőt gyékény-, szalma- és csuhétárgykészítő is, így széles választék várta a szabadtéri program résztvevőit. Aki a gulyás elkészülését nem győzte kivárni, az különböző vadhúsokból készült termékeket és kürtőskalácsot, illetve bort ízlelhetett.

Hungarikum2012_Tunde0113_b

Végül öttagú zsűri értékelte az elkészült „műveket” – Birinyi József, Gyarmati Csaba, a Păltiniş-i Turisták Házának marketingigazgatója, Kovács Géza, a Nagyszebeni Üzletemberek Egyesületének képviselője, Stella Matioc, a helyi önkormányzat turisztikai osztályának vezetője, és a résztvevők közül kisorsolt Marius Păsat helyi lakos személyében –, és a legjobbnak a nagyszebeni Judith Bisztró csapatának alföldi gulyáslevesét találta. Második helyezett lett a sepsiszentgyörgyi Nagy csapat étke, a harmadik díjat pedig a szintén nagyszebeni Bándi Bundi csapat érdemelte ki ízletes főztjével. A versenyző csapatok közül néhányan az eredetiségre helyezték a hangsúlyt, amikor a hagyományostól eltérő fűszerekkel – római köménnyel, gyömbérrel – tették különlegesebbé gulyásukat, mások maradtak a jól bevált hagyományos receptnél, de olyan is akadt, aki csiperkével, paszullyal vagy nokedlivel gazdagította bográcsgulyását. Ízbeli sokféleségben nem volt hiány, mint ahogyan a rendezvénysorozat programjainak tematikai sokszínűségében sem. A pénteki népművészeti tematikájú előadásokat szombaton könnyedebb gasztronómiai fesztivál követte, a tegnap este pedig kiemelkedő komolyzenei esemény helyszíne volt Nagyszeben: a Magyar Nemzeti Filharmónikus Zenekar koncertje zárta az idei Hungarikum Napokat, amelyeket Serfőző Levente főszervező, a HÍD-Szebeni Magyarok Egyesületének elnöke sikeresnek értékelt.

 
 
 
Oldal teteje