• Magyar
  • Román

Ajándék szívünknek, szemünknek és lelkünknek

2016-12-11 19:05
Isten oltó-kése kötetbemutató és kiállítás Nagyszebenben

A vasárnapi istentiszteletet kettős kulturális műsor követett a Nagyszebeni Református Templom Galériában. A Corvin Kiadó gondozásában megjelent, Erdélyben első alkalommal bemutatott Isten oltó-kése című kötet bemutatására és ezt illusztráló fotóknak kiállítás-megnyitójára került sor 2016. december 11-én. Az eseményen jelen volt Márton Ildikó építész és fotóművész.

Marton ildiko 08_b

Varró Sándor református lelkipásztor vezette fel, házigazdaként a műsort és kihangsúlyozta, hogy nem véletlenül fogadta a templomban ezeket a képeket és a könyv bemutatását, hisz Adventben ennél szebb és bensőségesebb kulturális műsorral egybekötni az ünnepi istentiszteletet ritka alkalom. Azt is megjegyezte, hogy a szószékről megtekintve a fehér-fekete fotókat értette meg, hogy miért nem színesben dolgoztak a szerkesztők. Szerinte pontosan azért, hogy az üzenet minél letisztultabb formájában tudjon eljutni az olvasóhoz, a tekintőhöz. Megköszönte Márton Ildikó művésznőnek, hogy megtisztelt jelenlétével, a mindenkori helyi partnerének, a HÍD Egyesületnek, hogy lehetővé tette a műsort ennek elnökét, Serfőző Leventét kérte fel, hogy mutassa be a kiállítást.

Az elnök úr megköszönte a nagyszebeni református egyházközségnek, hogy lehetőséget nyújt a kiállítások és más kulturális események megszervezésére. Majd a művésznőhöz fordulva megköszönte, hogy több kiállítás bemutatásában vagy kulturális esemény megszervezésében együttműködtek. Hangsúlyozta beszédében, hogy Márton Ildikó gyakran fogalmaz szerénységből úgy, hogy "véletlenül" megpillantotta és lefotózta, vagy valaki meglátta fotóit, vagy hasonló véletlenekre utal. De ez nem úgy van, mert a művésznő nyitott szívvel és lélekkel közelít meg mindent, ahol ő jelen van a szív motívuma és ennek üzenete beleolvad munkáiba, művészetébe, cselekedeteibe. Nagy szeretettel jön el Nagyszebenbe, ahol már a helybéliek egy kicsit magukénak is érzik az "erdélyi szíveknek művésznőjét".

Marton ildiko 06 Marton ildiko 07

Mindezeket Márton Ildikó - a könyv bemutatása után - megköszönte és beismerte, hogy nagyon szereti Nagyszebent és környékét, sőt majdnem állandó jelleggel ott van a tervei között egy idevezető gondolat, kutatási téma, vagy műsor. Beismerte, hogy első nekifutásra megijedett és nem is hitte, hogy komoly a felkérés, arra gyanakodott, hogy valami ismerős viccelődik vele. De Király Levente szerkesztő igen is komolyan gondolta, megszerette a pont Szeben megyében fényképezett somogyomi templom-képet és eldöntötte, hogy a készülőben lévő 33 Istenes verset tartalmazó kötetnek illusztrációit Márton Ildikó munkáiból fogja kiválogatni. Természetesen, Márton Ildikó szavaiból nem maradt ki, hogy minden a véletlennek köszönhető, de beismerte, hogy nagyon büszke és boldog a kötetnek. Ugyanakkor, megköszönte a nagyszebenieknek, hogy ilyen befogadó készséggel nyitottak feléje és - vallomást téve - elmondta, hogy Nagyszebenben volt megszervezve az első egyéni kiállítása és itt kerül bemutatásra első alkalommal a könyv.

Marton ildiko 01_b

Józsa Benjámin, nyugalmazott magyar nyelv és irodalom tanár lírai szempontból elemezte és mutatta be Király Levente magyarországi író, publicista által szerkesztett Isten oltó-kése című kötetet, amelyet örök-élőnek minősített. 

KÖNYVISMERTETÉS: ISTEN OLTÓ - KÉSE 

Irodalmunk 33 remekművét tartalmazza  ez  az  értékes  verskötet  Márton Ildikó kiváló fotóival.  Valamennyi  vers  az Istenről és a hitről szól, arról, hogy  a legtehetségesebb költőink  hogyan  viszonyulnak a világ  teremtőjéhez. 

A kötet címe Tóth Árpád  gyönyörű versére utal. A költő tudja , hogy nem kapott az Istentől  sok pénzt, se jó egészséget, sem sikert, de érzi, hogy a Teremtő oltó-kése boldoggá tette őt. „Tudom és érzem, hogy szeretsz,./ Próbáid áldott oltó-kése bennem./ Téged szolgál, mert míg szívembe metsz / Új szépséget teremteni sebez engem.„/Az 1981-ben kiadott Tóth Árpád válogatott versek (Kriterion Könyvkiadó ) kötetből kihagyták ezt a költeményt.

Az Isten oltó-kése kötet első verse az Ómagyar Mária-siralom, amelyet az ismeretlen szerző 1300 körül fordított, illetve átdolgozott latinból. Mária, az édesanya mondja el a fájdalmát  fia halála miatt. A költeményre hatott a magyar népköltészet. Ritmusa magyar hangsúlyos , előfordul benne az alliteráció,illetve a betűrím is.:/ Világ világa, / Virágnak virága, / Keserűen kínzatol, / Vos szegekkel veretöl./ és a „ Halálnak halálával halsz „/ mondat.

A kötet utolsó verse Pilinszky Jánosnak az  Introitus című költeménye 1961-ből. A vers  a világ pusztulásáról szól, arról a korról, amikor még az Isten is elalszik, majd  felteszi a kérdést a költő : „ Ki menti meg a világot ? / A bárány az, ki nem fél közülünk ,/ egyedül ő, a bárány, akit  megöltek. /Végigkocog az üvegtengeren, / és trónra száll és megnyitja a könyvet.”/

Csanádi Albert XVI. századi költő  a Himnusz az angyalokról című versében írja : „ A mennyeknek országában / égieknek serege / örvend isten látásának , / s kegyelmének részese ,/ s tart örökké dicsőségük : / az Isten dicsérete.”/      

Balassi Bálint XVI. századi klasszikus költőnk az Adj már csendességet című költeményében  így fohászkodik : „ Adj már csendességet,lelki békességet mennybéli Úr ,/………../  Add meg életemnek, nyomorult fejemnek letört szárnyát ! „ /

Vörösmarty Mihály 1850-ben, a magyar szabadságharc   vérbefojtása után írta  az Előszó című versét. (A Három rege elbeszélő költeménynek lett volna a kezdete.) Így  jellemzi az önkényuralom korát : „ Most tél van és csend és hó és halál./ A  föld megőszült./ Nem hajszálanként, mint a boldog ember,/ Egyszerre őszült az meg,mint az Isten, / Ki megteremtvén  a világot, embert,/ A félig Istent, félig állatot, Elborzadott a zordon mű felett ,/ És bánatában ősz lett és öreg./ A költemény végén felcsillan a remény,de az sem hoz boldogságot. „ „Majd eljön a hajfodrász, a tavasz,/ S az agg föld tán vendéghajat veszen,/Virágok bársonyába öltözik./Üvegszemén a fagy fölengedend,/S illattal elkendőzött arcain / Jó kedvet és ifjúságot hazud:/ Kérdjétek akkor azt a vén kacért,/ Hová  tevé  boldogtalan fiait ?”/

Vajda János XIX. századi költőnk a Megnyugvás című költeményében így vélekedik a teremtőről: / „ Isten vezérli a világot,/Kinek mindenre gondja van, / Ki rózsabimbót, szép lányt alkot / Nem lehet rossz, igaztalan.”/ A második világháború borzalmairól szól  Rákosi Sándornak az Áldozati tábla című költeménye : „ Milyen csillagra  vetettél engem,Uram ?/ lényeid itt fölfalják egymást , s az ölni nem akaró megöletik ./ Mert gyengeség bűnében találtatott./ Mit vétkeztem én korábban , hogy ide száműztél?/

Petőfi Sándor Az ítélet című versének utolsó sorai: „Gyözni fog itt a jó. De legelső nagy diadalma/ Vértengerbe kerül. Mindegy. Ez  lesz az ítélet,/ Melyet ígért Isten,próféták ajkai által./Ez lesz az ítélet, s ezután kezdődik az élet,/ Az örök üdvesség ,  s érette a mennybe repülnünk  / Nem lesz szükség,mert a menny fog a földre leszállni.”/

A kötet illusztrációi, Márton Ildikó művészi igényű fekete-fehér fotói  egyszerre vallanak az Istenről, az emberről és a természetről.

Nagyszeben, 2016. december 11.

Józsa Benjámin 

Marton ildiko 04_b

 
 
 
Oldal teteje