• Magyar
  • Román

Kortárs költő versei szavalva és dalolva

2016-01-16 14:15
Muszka Sándor költő és az Evilági együttes előadása Nagyszebenben

2016 január 15-én este a nagyszebeni Habitus könyvesbolt előadótermében több mint 30 vers- és zenekedvelő nagy izgalommal várta a sepsiszentgyörgyi Evilági együttes és Muszka Sándor költő előadását. Bár már hallottunk róluk, de soha nem szerepeltek városunkban. Mindannyian örvendtünk annak, hogy kb. egy hónappal a budapesti Kaláka együttes betlehemi műsora után, olyan erdélyi művészeket ismerhetünk meg, akik 2011-óta sok hívet szereztek Erdélyben és külföldön egyaránt. Eddig öt lemezük jelent meg, s mindeniket lelkesen fogadta az irodalmat és zenét kedvelő közönség.

Az előadást Keresztes Orsolya Petra nyitotta meg, aki a szervezők nevében közöntötte az egybegyűlteket és hangsúlyozta, hogy a Szebenben Magyarul irodalmi, zenei és történelmi műsorok keretében vendégszerepel az Evilági együttes és tehetséges költője, Muszka Sándor. Ezután elmondta, hogy a 2015-ben sikeres műsorokat a támogató partnerek segítségével sikerült bemutatni és a HÍD Egyesület nevében megköszönte ezt Kovászna Megye Tanácsának, a Communitas és a Bethlen Gábor Alapítványoknak, reményét fejezte ki, hogy a 2016-ban tervbe vett műsorok legalább olyan sikeresek lesznek. Majd bemutatta az előadókat és kellemes időtöltést kívánt mindenkinek.

Hajnali enekek_Ildi_1 Hajnali enekek_Ildi_8

Már az első műsorszám, A Hajnali énekek megnyerte a közönség tetszését, és megteremtette azt a különleges hangulatot, amely az igazi művészet befogadásáról szól. „Most még csend van, gyerekhajnal, /Most még bármi megtörténhet”, énekelte Orbán Ferenc, elektromos gitárkísérettel. Gyönyörködtünk a népzenei motívumokkal induló dalban, amelynek előadásában közreműködött Lőfi Gergely elektromos zongorával (később harmonikán is kiválóan játszott ) Lázár Zsombor csellóművész, és Gábor Szabolcs, aki két hangszert is megszólaltatott, a szaxofont és a klarinétot.

Ezután következett a költő, Muszka Sándor, akiről utólag több információt szereztem: Kézdivásárhelyen született 1980-ban, Kolozsváron kezdett verseket írni Ady Endre költészetének hatására. Költői pályájának kezdetén Méhes György Debüt-díjjal tüntették ki. Akárcsak a zenekar, ő is sokféle költői és prózai stílust szólaltat meg műveiben. Kiváló mestere a ritmus és rímteremtésnek .Nem híve a szabadversnek. Költeményeit nem a kritikusoknak, hanem az egyszerű embereknek írja, ezért közérthetőek, hangulatosak és humorosak .Kiváló az együttműködés az Evilági együttes és Muszka Sándor költő között. Ezen az előadáson az együttes Muszka Sándor utolsó kötetének 13 versét mutatta be, illetve azoknak a költeményeknek a megzenésített változatait. A kötet címe: Magányos nőknek, bukott fiúknak. Az egyik interjúban a költő azt mondta :” A költészet nem egy divatos valami ma, így pedig, hogy zene van mellette, egészen sok emberhez eljut, még egészen új dolgok is születnek így. „Az előadás közben értettem meg, hogy miért nevezték Eviláginak ezt az együttest? Azért, mert válaszokat keres a mai erdélyi élet problémáira. A közönséget nem úgy szórakoztatja, hogy a múltba, vagy egy irreális álomvilágba vezeti, hanem úgy, hogy egyúttal feltárja a mai élet ellentmondásait, mindazt, ami sokszor már elviselhetetlenné teszi az egyszerű ember napjait. A költő állandó harcot vív a számára ellenséges világgal és önmagával is. Íme az egyik közös jellemvonás az Ady versek és Muszka Sándor költeményei között. Muszka Sándor ugyanakkor nagyon szerény, eszébe sem jut az, hogy művészetét dicsérje.

Hajnali enekek_Ildi_5_s Hajnali enekek_Ildi_4_s Hajnali enekek_T_08_s

A költő legnépszerűbb prózai kötete a Sanyi-bá, amelyben olyan székely embereket ismerünk meg, akik büszkék származásukra, becsületesek, furfangosak és gyakran túljárnak a hatalmaskodó hivatalnokok eszén Ezek az írások Tamási Áron műveire emlékeztetnek anélkül, hogy utánoznák azokat. Az egyik novellában, amelyet a költő bemutatott, két székely utazik egy elképzelt székelyföldi repülőtérről Budapestre. Arról beszélnek, hogy több város székely polgárai remélik, hogy repülőterük lesz, Csíkszereda, Székelyudvarhely és Gyergyószentmiklós is. A székelyek csodálkoznak, hogy miért veszik el tőlük a repülőtéren a bicskájukat, hogy miért kell átmenniük a fémdetektor ajtón ?.A repülőn olyan ételeket rendelnek, amelyeket a székelyek szívesen fogyasztanak, szalonnát, hagymát stb. Megérkeznek Budapestre, de ott sem boldogok, mert rendőrök veszik körül őket és bűnözőknek tekintik. A költő nagyon jól ismeri a székely tájszólást, és kiváló színészi tehetséggel adta elő a humoros történetet.

Az egyik dalban arról is hallottunk, hogy a szerző képzeletben egyedül járta be Európát , és arra a következtetésre jutott, hogy csak az az ember lehet igazán boldog, aki élményeit megosztja másokkal.

Nagyon érdekes volt a Levél a Párthoz írás, amelyben a székely elpanaszolja, hogy nincs munkahelye, számára teljesen idegen ez a világ, nem teljesültek az 1889-es álmai és vágyai. Arra kéri a politikusokat, hogy sürgősen távozzanak.! Nem véletlenül írták azt Muszka Sándorról, hogy az erdélyi közéleti líra felelevenítője.

A közönségnek nagyon tetszett a Transzilván létlelet vers zenés változata., amelyből idézek néhány sort : „Magukért van, hogy a fákat kivágtuk, / Sehol sincs ilyen holdbeli táj, ....../...Ha be szeretné rendezni házát, / Vegyen Korondon kínai vázát! /...Ha szilvapálinkánk meggyötri gyomrát, /Próbáljon ki egy ásványvíz kúrát ! /.../ Barlangunk is van, legtöbbje büdös, /Láthat minálunk medvét és böböst!/”

Hajnali enekek_T_02_b

A költő fájlalja, hogy a fiatalok elmennek mosogatni Angliába, és arra kényszerülnek, hogy más hazát keressenek. Az egyik versben feltűnik a székely zászló, amely minden erkélyen lobog Székelyföldön. Elpanaszolja, hogy Székelyföldön tömbben él a magyarság, s mégis kulturális periféria , ahova ritkán mennek költők, festők , tudósok.Az utolsó költő, aki náluk járt ezelőtt negyven évvel, az Kányádi Sándor volt. Helytelennek tartja azt, hogy a politikusok az autonómiával ámítják a népet.

A legtöbb vers az egyszerű emberekről szól, olyanokról, akik mindenüket elvesztették, mert nem tudtak beilleszkedni ebbe az új világba. Muszka Sándornak igaza van amikor azt írja : „ Azért mennek olyan jól a dolgok nálunk, Erdélyben, mert az orvos autót szerel, az autószerelő vakbelet műt, a traktorista házat tervez, a cukrász sintér, a sintér meg óvodát működtet, és még sorolhatnánk.

A zenészek bebizonyították, hogy kiválóan elő tudják adni a hagyományos székely népdalokat és műdalokat is. Egy képzeletbeli székely család több évtizeddel ezelőtt hallgatta a Kossuth rádió akkor nagyon népszerű vasárnapi műsorát, a Jó ebédhez szól a nótát. Közvetítették a közismert műdalt, a vén cigányt. Olyan élményszerűen zenéltek Orbánék, hogy képzeletben mi is ott ebédeltünk, annál a hajdani székely családnál.

Az előadás közönsége lelkes tapssal jutalmazta a zenészeket és a költőt. Mindannyian arra gondoltunk, hogy szeretnők minél többször hallgatni az Evilági együttes műsorait.

Végül a közönség nevében szeretnék köszönetet mondani Kovászna Megye Tanácsának, amiért támogatta ezt az előadást, és Serfőző Leventének, aki sokat tett az erdélyi, s főleg a szebeni magyar kultúra fejlesztéséért, az önazonosságunk megőrzéséért.

Nagyszeben, 2016.január 16.

Józsa Benjámin

 
 
 
Oldal teteje