• Magyar
  • Román

Lezárult az Ars Hungarica, az értékek és érzések fesztiválja

2013-11-19 13:11
Az ötnapos rendezvény gazdag és színes programot kínált

Könyvbemutatókkal, felolvasószínházzal, megzenésített versekkel, bábelőadással, lélektánccal, civil akadémiával, magyar operettslágerekkel, könnyűzenei és zongorakoncertekkel, kiállításmegnyitókkal folytatódott a nagyszebeni Ars Hungarica fesztivál hétvégi programja, amelyet tegnap este Bajka Brigitta és Balázs D. Attila közös produkciója, valamint Bródy János önálló estje zárt. Az ötnapos rendezvény ezúttal is lehetőséget teremtett irodalmi és zenei élményre, belső harmóniakeresésre, tapasztalatcserére, tudásgyarapításra, de kikapcsolódásra is. Míg pénteken a könyvbemutatóké és színházé volt a főszerep, szombaton az erdélyi civil szervezetekre összpontosítottak, délelőtt a gyermekeket, délután pedig a klasszikus zene és a szabad mozgás szerelmeseit szólították meg. A zárónapon fotótárlattal, reneszánsz zenével, zongora- és hegedű­koncerttel, Kós Károly emlékműsorral, este pedig könnyűzenei koncerttel várták a közönséget.

 ArsHUN2013_Zaro est01_b

Józsa Benjámin nyugalmazott magyartanár Magyar művelődési élet a Cibin partján – A nagyszebeni magyar közoktatás történetéből (1947–2012) című frissen kiadott könyvét ismertette Szabó János, a nagyszebeni Polgári Magyar Művelődési Egyesület alelnöke péntek délután a Thalia kistermében. A szerző 1958-ban kezdte meg nagyszebeni tanári munkáját, amelyet 1998-as nyugdíjba vonulását követően további tíz évig folytatott. A könyvben megjelent, közoktatásról szóló tanulmány a város tanintézményeiben zajló oktató- és nevelőmunkát tükrözi. – Tanári pályafutása során 1300 diák szerzett érettségi diplomát. Nyugodt embertípus, hidegvérét bármilyen körülmények között megőrizte, mindig igaz ember volt és az is marad – jellemezte a szerzőt, akinek példamutató munkája a tanítványaira is hatott. Hozzátette: diákjainak életre szóló szellemi és erkölcsi útravalót adott, ez derül ki a kötetben helyet kapó, véndiákok tollából származó visszaemlékezésekből is. Ugyanakkor a korra jellemző mostoha oktatási körülményekről, a minőségi oktatási munkához szükséges családlátogatások gyakorlatáról is beszámol a tanulmány. – Igyekeztem barátsággal közeledni a diákjaimhoz, tiszteletben tartva egyéniségüket – vallotta a nyugdíjas pedagógus, aki a most megjelent könyvet korántsem tartja teljesnek. – Sok minden kimaradt a kötetből, mint például az, hogy Bolyai Farkas itt adta ki a drámáit, továbbá a nagyszebeni dalárda története, vagy azok a tanárok, tanítók és festők, akik rövid ideig dolgoztak Szebenben – sorolta a hiányosságokat, de a ferences rendi zárda iskolájával, valamint a nagyszebeni magyar középiskola elődjével, a kereskedelmi iskolával részletesen foglalkozott. – Előfordulhat, hogy a könyv olvasása során úgy érzik, eszményítettem a magyar iskolát, és igazuk is lehet, mert megpróbáltam a pozitív dolgokra összpontosítani – jegyezte meg Józsa, aki a könyvben nemcsak a közoktatásra összpontosít, hanem utolsó fejezetében a nagyszebeni kulturális életet ismerteti.

ArsHUN2013_konyvbemutato02_b

Balázs D. Attila, az Erdély Anno naptárak szerkesztője mutatta be a sorozat 2014-es naptárát, amelynek Nagyszeben került a címlapjára. Az évente teljesen más képanyaggal megjelenő naptárak kiadásával a régi képeslapok kultuszát próbálják felidézni, és most már nemcsak az Erdély Anno naptársorozat, hanem a Nagy Magyarország naptár is napvilágot látott. Sőt, az 1920 előtt kiadott képeslapokat tavaly sikerült albumba gyűjteni, így 110 oldalon 200 erdélyi település korabeli képeslapjával és történetével ismerkedhetnek azok, akik kézbe veszik a Szép Magyar Könyv verseny döntőjébe is bekerült Erdély Anno 1895–1944 című történelmi könyvet. A korhű, békeidőket idéző képeslapok beszerzése és kiválogatása nagy kutatómunkával jár – derült ki a bemutatóból. – A naptárba kerülő 13 képeslap kiválasztásához ötezer példányt kell átnézni, a kísérőszöveg pedig azért igényel több munkát, mert nemcsak száraz tényekre összpontosít – részletezte. – A képeslapok nem hazudnak a történelemről, soha nem másították meg az akkori jelent – beszélt a képeslapok hitelességéről a szerkesztő, aki szerint a képeslapgyűjtés igazi kincskeresésnek számít. Hozzátette: a tavaly kiadott album abból a szempontból is úttörő, hogy az angol előszóval és képaláírásokkal próbáltak a külföldi lakossághoz is szólni.

Az Én, szegény Sudár Anna felolvasószínházi estet, a S’artR – vient de l’âme Művészeti Közösség első színház jellegű produkcióját is péntek délután tekinthette meg a nagyszebeni közönség a Thalia kisteremben. A gyertyafényes, ben­sőséges hangulatú előadás Gazdag Erzsébet színésznő tolmácsolásában maradandó felolvasószínházi élményt nyújtott a résztvevőknek. Jókai Anna Szegény Sudár Anna című regénye egy magyar asszony hétköznapjainak krónikája, amely az 1980-as évek végi Erdélybe lopja vissza az olvasót. E regényből írt mono­drámát Scarlat Anna, aki szintén jelen volt az előadáson. Elmondta: bár a könyvből úgy tűnik, a regény szerzője élt Erdélyben, de igazából csak néhányszor látogatott ide, így írói zsenialitásáról tanúskodik a korra jellemző élethelyzetek valósághű szemléltetése.

Kocsárdi Levente, Kiss Attila és Magyari Etelka Időmadárijesztő című verses-zenés összeállításával folytatódott az est. Juhász Gyula, Weöres Sándor, Kányádi Sándor, Szép Ernő, Lászlóffy Aladár, József Attila és Szilágyi Domokos megzenésített verseiből állt össze a repertoár, egy gitár meg egy zongora kísértében. A Szebenben is előadott műsor elnyerte az Égtájak Egyesület által szervezett Zentai Énekelt Versek Fesztiváljának különdíját az énekelt vers színpadi dimenziójának kiteljesítéséért.

A kolozsvári Rehab Nation koncertje zárta a fesztivál harmadik napját. A ska-punk, reggae és balkán zenét játszó zenekar koncertje felpezsdítette a közönséget, a zene nyelvén kalauzolta újabb kulturális élmények felé a fesztiválozókat.

ArsHUN2013_civilek_b

A szombati Erdélyi Civil Akadémia előadói – Guttmann Szabolcs műemlékvédelmi­ szakértő, szakmérnök, Pozsony Ferenc erdélyi magyar néprajzkutató és Kató Lenke kommunikációs szakember, PR-specialista – a közterek rehabilitálásáról, a közösségek fenntarthatóságáról, a népi kultúra elemeiről a lokális ünnepek és fesztiválok szerkezetében, illetve a kultúrafogyasztásról, a PR-ról és kommunikációról értekeztek. A spontán városnézést és beszélgetéssel egybekötött naptárismertetőt követően az erdélyi magyar fesztiválok bemutatása következett: a szervezők tájékoztattak röviden rendezvényük célkitűzéseiről és jellegzetességeiről.

A délelőtti gyermekműsor felelőse ez alkalommal a Keljfeljancsi Komédiás Kompánia, vagyis Demeter Ferenc és Vincze László volt a Kocsis Ildikó által elképzelt János vitéz bábjátékával. Az egyszerű, népi bölcsességek világát idéző előadásból nem hiányzik a jó adag humor, a vidám vásári hangulatot árasztó bábok, na meg a jó győzelme a gonosz felett.

Janos Vitez 05 Janos Vitez 04

A kolozsvári születésű Demény Balázs zongora-műsorára a Thalia Filharmónia kistermében került sor. A Domenico Scarlatti, Joseph Haydn, Liszt és Bartók műveiből összeállított műsor önmagában is nagyszerű élmény volt, annak ismeretében pedig különösen, hogy az alig huszonnégy éves zongorista nemrég nyerte meg a nagyszebeni Carl Filtsch Nemzetközi Zongoraversenyt. Demény Balázs Scarlatti három szonátáját, Bartók Béla 1926-ban írt szonátáját és a Szabadban ciklus három művét – Síppal dobbal, Éjszaka zenéje és Hajsza –, valamint a Distante szonátát játszotta. Az előadó elmondta: olyan műveket válogatott, amelyeket Bartók maga is előadott. – És bár ezek a Scarlatti szonáták nem zongorára íródtak, rendkívül érdekes karakterdaraboknak számítanak – jegyezte meg.

A magyar gyökerekből táplálkozó mozgásművészetről, a lemanguriáról avagy lélektáncról beszélt György Andrea Katalin, erdélyi tanító. Elmondta: a lélektánc a mozgáson keresztül közvetít, találja meg a kapcsolódási pontot. A lemanguria tanítása szerint a tértől és időtől független mozgáson keresztül ismerjük meg életfeladatainkat, indítunk be öngyógyító folyamatokat, tapasztalhatjuk meg a testünkkel, lelkünkkel és szellemünkkel való kommunikációt, hogy a megértés magasabb tudati szintjére érkezzünk. Fontos eleme a térre való hangolódás, ennek átrendezése saját elképzeléseink szerint, hogy megteremhessük a belső harmóniát.

És hogy a rockzene se maradjon ki a fesztivál zenei repertoárjából, a 2011-ben alapított marosvásárhelyi Vecker együttes koncertje zárta a fesztivál negyedik napját az Atrium Kávézóban. A fiatal csapat olyan népszerű előadók dalait adta elő, mint a magyarországi Ocho Macho, vagy a Quimby zenekar.

ArsHUN2013_MIldiko kiallitas_b

A fesztivál utolsó napjának programját Márton Ildikó fotótárlata nyitotta meg a Református Templom Galériájában. A székelyudvarhelyi születésű építész, hobbifotós a Hargita Megye Kulturális Központ által szervezett fotótáborok gyakori résztvevője. A tegnapi tárlat a Medgyes és környéke, valamint a Nagyszeben és környéke fotótáborokban készült fényképekből szemléz, a térség jellegzetes pillanatait, egyházi ünnepeihez kapcsolódó népszokásait, arcokat és a rajtuk tükröződő érzelmeket örökíti meg.

A kolozsvári Haáz trió a belvárosi katolikus templomban játszotta el a reneszánsz zene gyöngyszemeit. Haáz Márton fuvolán, Haáz Bence oboán és Kolcsár Péter zongorán előadott műsorán Fr. Händel-, J. B. Loillet-, G. Ph. Telemann-, G. Enescu-, J. Ibert- és Bartók-művek szerepeltek.

Az építész, író, grafikus Kós Károlyról is megemlékeztek a fesztivál keretében a munkáiból nyílt kiállításon tegnap délután. Az építész nagyszebeni vonatkozásait Józsa Benjámin részletezte, míg építészetéről Guttmann Szabolcs értekezett. Igazi klasszikus zenei csemegének számított Gál-Szabó Aliz fiatal hegedűművész és Yukari Mori zongoraművész közös koncertje tegnap délután. A budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen tanuló tehetségek Bach-, Bartók- és Grieg-művekkel örvendeztették közönségüket.

ArsHUN2013_Zaro est Bajka Brigitta_b

ArsHUN2013_Brody 03_b

A fesztivál záróestjét is a zenei sokszínűség jellemezte: Bajka Brigitta Balázs D. Attila zongorakíséretében adta elő többek között Adele, Máté Péter, Cserháti Zsuzsa, Lana del Rey népszerű slágereit. Ezt követte Bródy János önálló estje, amelyen nosztalgiázásra csábítottak a jól ismert dalok, végül pedig a magyarországi Duola dob-cimbalom duó nyűgözte le a közönséget egyedi etno-jazz és világzenei produkciójával.

 Dézsi Ildikó

Forrás: Szabadság.ro

 
 
 
Oldal teteje