• Magyar
  • Román

Móra Ferenc, az író, aki üvegcserépen keresztül nézte Istent

2014-10-22 00:51

 A Kincskereső Kisködmön kedvelt írójának, Móra Ferenc születésének 125-ik évfordulójáról és halálának 80-ik évfordulójáról emlékeztek meg Nagyszebenben az októberi hónap első hétvégén. A Református Egyházközség Közösségi termében megszervezett rendezvény, melyen mintegy 30 gyerek és 25 felnőtt vett részt, két csoportban zajlott: óvodások-elemisták illetve gimnazisták-középiskolások csoportja. Meghívottak voltak a rendezvényre Vízakna, Oltszakadát, Erzsébetváros, Mihályfalva, Bolya, SzentÁgota, Bürkös, Balázstelke magyar ifjúsága. A Zsűriző bizottság tagjai: Benedek Edith-magyar szakos tanárnő (a bizottság elnöke), Keresztes Éva-tanárnő, Szombatfalvi-Török Réka- tanárnő, Csíki-Mákszem Enikő - vízaknai tanítónő, Varró Margit és Páll Andrea nagyszebeni tanítónők voltak.

Mora Ferenc Nagyszeben_4_b

A Móra Ferenc irodalmi tábor kezdetén Varró Sándor, helybéli lelkipásztor  örömmel köszöntötte az egybegyült gyerekeket, ifjakat, szülőket, magyar tagozatos tanítókat, tanárokat. Kihangsúlyozta: méltó megemlékeznünk Móra Ferencre, hiszen a  magyar gyermek- és  ifjúsági irodalom egyik legkiemelkedőbb alkotója  gyermeki lelkülettel írt a gyermekekről, a gyermekeknek. Őmaga vallotta : “Szívemben csak gyermekíró maradok én mindig, még mikor vezércikket írok is.” Ezzel a gyermeki lelkülettel közelített Istenhez is, akit mindég szomorúnak látott szülőfaluja templomának egyik festményén. Ezért legnagyobb kincsét, egy gyémántcserepet (valójában csak  pohárcserép volt!) a perselybe tette, hogy megörvendeztesse a szomorú Atyát. Később azt álmodta, hogy miután az angyalok a perselypénzt Isten elé vitték, Isten ennek  az üvegcserépnek örült a legjobban, mert ennek ragyogása teleragyogta az éjszakát. Mitha csak Jézus szavait hallanánk idecsengeni : “ha olyanok nem lesztek mint a kis gyermekek, semmiképen nem mentek be a mennyeknek országába.”Máté 18.3b  Később, érett felnőttként is kedvteléssel gyűjtögette a színes üvegdarabokat. Az volt az érzése, hogy rajtuk keresztül a  mennyországot szemlélheti és az abban lakozó, őszinte gyermeki szíveknek örülő Istent.  Eképpen örült  Móra  Ferenc is a gyermekek közelségének, hivatásának érezve, hogy világosságot és örömöt vigyen  a gyermeki lelkekbe.

Mora Ferenc Nagyszeben_3_b

Benedek Edith, magyar szakos tanárnő, Móra Ferencről tartott előadásában elmondta, hogy az elmúlt hat-­nyolc évtizedben aligha nőtt fel valaki magyarként, hogy ne ismerkedett volna meg a hatrongyosi kakasokkal, a kéményseprő zsiráfokkal, a csókái csókával, a bolondos csicseriekkel, az író megannyi meséivel. Azonban a páratlan mesélőtehetség és  gyermeki humor mellett  mindegyre kisugárzik műveiből  a gyerekekkel együttérző lelkület.  Azért írta a fiatal olvasok gyönyörködtetésére a verseket, meséket, történeteket, hogy adjon egy kis vidámságot, és minden gyermek szomorúságát elvegye, azét is, “aki csak a bábuja kitört fogát siratja, azét is, akit szalmavackon, fűtetlen szobában a hideg ríkat meg.” 

Móra Ferenc szegényparaszti családba született: leghíresebb regénye, a Kincskereső kisködmön főhőséhez hasonlóan az ő édesapja, Móra Márton is szűcs volt, míg édesanyja, Juhász Anna, kenyérsütő asszonyként dolgozott. Nem ez az egyedüli regény melynek főhőseit vagy történetét  személyes élményeiből merítette, egyúttal pedig bemutatva azt a nyomorúságos világot, ahonnan érkezett. Cikkei, majd sikeres regényei hiteles képet szolgáltattak a korabeli Alföldről, és a bájos-komor külső mögött sok esetben éles kritika fogalmazódott meg a budapesti Horthy-kormányzattal szemben.

Amikor 1934 februárjában gyógyíthatatlan betegsége a halálba ragadta őt Móricz Zsigmond ezt írta róla : “…Humorának titka az volt, hogy a legfájóbb, a legkényelmetlenebb érzéseket vidám szavakba csomagolva tálalta ki … Angyali dolgokat tudott mondani hivatalából s politikai, társadalmi és emberi bántalmainak mélységéből. Gyöngyöket szólott, és csiszolt drágaköveket hullatott…

Az előadás  után az óvodások és elemisták lázas izgalommal várták  a meseszínház  megtekintését. Szereplőként vagy nézőként  örömmel élték bele magukat  Móra Ferenc meséinek színes világába. Az  óvodások a Csókai csóka bemutatásában mutatták meg tehetségüket, az elemisták pedig  a Körtemuzsika elbeszélés előadására készültek páratlan szorgalommal. Az érdeklődéssel megtekintett darabok  általános tapsvihart arattak  úgy a gyerekek mint a felnőttek részéről. A meseszínház csoportos vetélkedője mellett a gyerekek az egyéni vetélkedőn is jeleskedtek. Egymás után hanzgzottak el gyerekajkakról a gyermekek írójának versei :   Fecskehívogató, Zengő ABC vagy  A cinege cipője.  Keresztes Péter Zsolt (Csalimese szavalója) és Serfőző Tamás (A didergő király szavalója)  bizonyultak a  legtehetségesebb verselő óvodásoknak, Virág Anita pedig a mesemondó versenyben, a Fityók című mese rendkívül színes és szöveghű elmondásával nyerte el a pálmát.

 A gimnazisták-középiskolások csoportja egy érdekes vetélkedőn vett részt, melyet Benedek Edith tanárnő állított össze a Szeptemberi emlék elbeszélés alapján. A több csoportba tömörülő diákok minden igyekezetükkel azon voltak, hogy a legjobb eredményeket érjék el. Ekképpen a Kisrucák, Törpék, Cicák vagy Lovagok csoportjának meg kellett magyarázni a stipendium szót, párbeszédet kellett megfogalmazni Eyszrich tanár úr és a mesélő között vagy meg kellett találni milyen szomorúságát rejtette el az elbeszélésbe a szerző.

A szervezők jelenléti oklevéllel és édesség-ajándékkal jutalmazták a résztvevőket, a legfelkészültebbek pedig dicsérő oklevelet kaptak. Minden résztvevő könyvjutalomban részesült, Móra Ferenc egyik könyvét kapván ajándékba: az óvodások-előkészítő csoportosok a Didergő király leporellót, az elemisták Kincskereső Kisködmönt, a gimnazisták és középiskolások pedig a Rab ember fiait. 

  A tábor második napján a diákok a vasárnapi istentiszteleten vettek részt, majd a Kincskereső Nagyszeben keresztyén-kulturális műsoron léptek fel. A Református Egyházközség Dísztermében szervezett közösségi program keretében, a legtehetségesebb verselők-mesélők lehetőséget kaptak a nagyszebeni magyar közösség számára elszavalni Móra Ferenc verseit illetve megkapóan elmesélni az ifjaknak és örök ifjaknak írt elbeszéléseit.

A gyerekek és szülők részéről visszaérkezett pozitív visszhangok arról tanúskodtak, hogy  az irodalmi tábor elérte legfontosabb célját: megismertetni a gyerekekkel a magyar irodalom egyik legsokoldalúbb alkotójának műveit, akinek kedves történetei, eleven képei ma is megragadják az olvasó fiatalság fantáziáját.

Köszönet illesse a Communitas Alapítvány és az RMDSZ szervezeteit, melyek támogatták a rendezvény megszervezését.

Varró Sándor, nagyszebeni református lelkész, a Szervező Bizottság elnöke

 
 
 
Oldal teteje