• Magyar
  • Román

Beszélgetés Kató Csilla antropológussal…

2007-03-07 15:54

Kató Csillát minden szebeni ismeri, aki még nem annak elárulom, hogy az Európa szerte híres Astra Film Fest, Vizuális antropológia és Dokumentum film fesztivál egyik főszervezője. Férjével, Dumitru Budralával közösen szervezik a fesztivált, keresik a támogatókat, válogatják a filmeket, tervezik a plakátokat.

 

 

 

Kató Csillát minden szebeni ismeri, aki még nem annak elárulom, hogy az Európa szerte híres Astra Film Fest, Vizuális antropológia és Dokumentum film fesztivál egyik főszervezője. Férjével, Dumitru Budralával közösen szervezik a fesztivált, keresik a támogatókat, válogatják a filmeket, tervezik a plakátokat.

Miért éppen Szeben?
Csíkszeredában születtem, Székelyudvarhelyen végeztem a tanítóképzőt, Kolozsváron BBTE magyar-angol szakán tanultam, Budapesten végeztem az ELTE-n kulturális antropológia szakon, majd ösztöndíjasként 2 évet tanultam a London School of Economics, valamint az Ausztráliai Astralian National University-n. Szebenbe férjhez jöttem.

 

Antropológusként mi a véleményed a szebeni magyar közösségről?

Antropológiai kutatást sosem végeztem e téren, csak impresszióim vannak, ez alapján van egy képem, számomra nem vonzó kutatási terület ez.
Magyarként igen kényelmetlenül élek Szebenben, sok mindent, amit föltétlen magyarul kellene elérni, a rendszeres Budapesti látogatásokra halasztok.
 

Hogyan tudod megosztani az idődet a munka és a család között?

Egyelőre jól.
 

Tudjuk, hogy egyik főszervezője vagy az ASTRA FILM FEST-nek. A Duna Tv fontos médiapartnere volt a fesztiválnak, ők maguk ajánlották fel a partnerkapcsolatot vagy neked köszönhető a jelenlétük?

 
Nyilván nekem is, de a Fesztivál hírnevének is, a munkánknak általában.
A Dumitruval közösen készített Sündisznó átka című filmünk a tavaly télen sugározta a Duna tv a legnagyobb közönségsikernek örvendett, több mint másfélmillió ember nézte a filmet Magyarországon, Romániában és Nyugat Európában egyszerre. Ez a filmünk többek között egy olyan fesztiválon is a nagydíjat nyerte el, ahol a Duna tv mostani elnökének a filmje is versenyben volt...
A Duna tv egyik legfontosabb kulturális adó, amely dokumentumfilmeknek az egyik legfontosabb fóruma. Hát természetesen adódott a partnerség keresése. És meg kell mondanom, hogy ez a partnerség kiválóan működött minden téren.
 

Idén sok magyar produkció szerepelt a fesztiválon. Minek köszönhető ekkora magyar jelenlét?

Jól ismerem a magyarországi filméletet, a dokumentumfilmes világot, és mivel sok jó produkció van, és sok a jó produkció Romániáról, főleg a magyarlakta Erdélyről, szívesen válogatjuk be azokat.
Ezen kívül nem szeretek hőzöngeni, magyarkodni. Viszont önjelölt és önkéntes misszionáriusa vagyok a magyar kultúrának, ott, ahol ezt érdemben megtehetem, mindig megteszem.
 

Idén díjat kapott a Balkán Bajnok című magyar film. Hogyan érintette a fesztivál rendezőit ennek sajtóvisszhangja?

Réka jó barátnőm, és úgy tudom neki is és a filmnek is jót tett a sajtó visszhang. Bár a filmet már bemutatták Kolozsváron, igazán itt tud megméretkezni a rendező.
 
A film egy, Romániában születtet kisebbséginek a külföldön készített filmje Romániáról, önmagunk kereséséről, a saját családjukon, vagy a saját etnikumukon belül. Itt történik meg, a tabuknak a kimondása, a filmvásznon válik sok minden először nyilvánossá. Több ilyen film is volt és lesz is, amikor a fiatalok fogják a kamerát és a szüleikre szegzik. És nem home-moviet akarnak, hanem a saját életükön keresztül, a saját családtörténetükön keresztül a közelmúlt történelmi eseményeit próbálják meg vászonra vinni.
 

Mi lesz a sorsa ezeknek a filmeknek?

Jelenleg több mint 4.000 film van az archívumban, az összes eddigi nevezés. Ebből ugyan nem mindenik dokumentumfilm, és nem mindenik jó. De van egy nagy archívum, és ez elérhető bárki számára: Helyben lehet megnézni a filmeket, könyvtárszerűen működik a rendszer.
 

Az általatok készített Nagyszebent bemutató filmben nem jelenik meg a magyar kultúra. Van rá lehetőség, hogy a következőben a legnagyobb szebeni kissebség is szerepeljen?

Értem az igen célzatos kérdést, és szívesen tisztázom a félreértéseket.
1. Hogyan készül egy film
Egy rendelésre készült filmnél a film tartalmáért a megrendelő a felelős, a rendező, a szerző a művészi kivitelezésért.
A film a Művelődésügyi Minisztérium megbízásából készült igen nehézkes szerződéses feltételek mellett, ez NEM a mi filmünk Szebenről. A megrendelő részéről senkit nem érdekelt a kisebbségek kultúrája, határidők érdekelték, interjúk politikusokkal egyebek.
A filmnek az a kritikája, hogy a cigányok és magyarok kultúrája nem jelenik meg a filmben. Nem a magyaroktól illetve a cigányoktól indult, hanem azoktól román újságíróktól, akik ezt a filmet szemelték ki ürügyül, hogy a minisztérium különböző pártszínekben lévő funkcionáriusait támadják. Utána most minden magyar habzó szájjal magyarkodik azzal, hogy a filmek szerzőjét kritizálja, ahelyett, hogy megnézné ki volt a producere a filmnek, és hivatalos panaszt emeljen annak, aki megrendelte. És tőlük érdeklődjön, hogy készül-e más film, mi nem tudhatjuk, hogy kivel milyen filmet terveznek elkészíttetni a kulturális fővárosról vagy más egyébről.
2. Praktikus problémák
A magyar kultúráról nem volt filmezett anyagunk és nincs is olyan rendezvénye a legnagyobb kisebbségnek, magyaroknak, de a cigányoknak sem, ami rendszeresen évente megrendezésre kerülne, és reprezentatívnak mondható, mint amilyen a Biertan-i szász találkozó. Nem volt külön költségvetés, idő, hogy a film számára e két kultúráról filmezés céljából iderendeljünk egy filmezendő eseményt.
3. Ha van pénz, igény, felkérés nagyon árnyalt képet tudnék festeni a nagyszebeni magyar kultúráról akár írásban akár filmben, egy pár évig volt szerencsém végigkövetni azt, ami itt zajlik a Szebeni újságnál végzett munka kapcsán. Amit viszont a realitásban történni látok, azt nem szívesen tenném be egy ilyen kirakat filmbe.

 

 

 

 
 
 
Oldal teteje