• Magyar
  • Román

Elbúcsúzott a Színházfesztivál

2007-06-04 03:19

A tizennegyedik színházfesztivál utolsó napján hatalmas tömeg verődik össze a Nagypiactéren. A lakók tudják, hogy ma megint történni fog valami tömegeknek szóló, hiszen a délután folyamán hangosbemondó hirdette a rendezvényt.

A tizennegyedik színházfesztivál utolsó napján hatalmas tömeg verődik össze a Nagypiactéren. A lakók már tudják, hogy megint történni fog valami nagyszabású, hiszen a délután folyamán hangosbemondó hirdette a rendezvényt. A fesztivál utolsó napjának programjai tervnek megfelelően zajlottak. Csak ez a hangoskodó hangosbemondó beszél mellé, illetve fel akarja csigázni az emberek érdeklődését olyan nevek emlegetésével, mint Maia Morgenstern- de mi már láttuk őt, vagy Iris - Na és, ha Iris, őket is hallotuk.

 

szinhazfesztival_b

 

A színházi élményekkel busásan feltarisznyált fesztiválózó utazása előtt még utoljára beülhetett a debütáló Andrei Serban rendezésű Don Juan In Solo – Patrick Marber darabra. Természetesen még az utolsó napból sem maradt ki annak az izgalma, amit a hét alatt a fesztiválozó megszokhatott. Pontosabban annak az izgalma, hogy bejut-e avagy sem az előadásra. Ha bejut lesz-e ülőhelye, ha lesz ülőhelye, lát-e abból a szögből.....ilyesmik motoszkálhattak még az utolsó órában is a fejében annak aki Serban darabot akart látni búcsúzóul. Pont olyan sokan voltak az utolsó előadáson is mint bármikor, de a legszembeötlőbb az lehetett talán, hogy az idegenek megfogyatkoztak. Nincsenek idegenek, megapadt létszámuk, no és? A darab a fontos, és darab pedig serbanosan jó. Andrei Serban ezúttal is meglepetést okozott közönségének. Hatalmas tapssal ünneplik őt, a darabját s színészeit.

A közönség talán tovább tapsol mint kellene, az utolsó taps végülis, vagy az utolsó előtti ki tudhatja.....Inkább megelőlegezik így még egy adag taps......

A színház után legtöbben a tér fele veszik útjukat. Ma még az átjárónál sem kell várakozni, hiszen útlezárás. Pedig most jutott volna idő várakozni,hiszen vége, semmi siettség, kivéve ha megy a vonatod, vagy a Tarod, illetve az én tarom.

Pedig nincs vége, mert tömeg van, és gyűlnek, gyűlnek minden irányból az emberek , megtöltik a Balcescut, megtöltik a teraszokat.

Erre talán nem számított senki, merthogy utolsó nap, és hogy hétvége, utazniuk kell az embereknek, de többen vannak, mint valaha. A Piactér felől valami hallszik. Először csak zene, aztán felismerhetően egy női hang válik ki a zajból, a női hang szöveget mond. Közelebb érve a szövegről kiderül, hogy az tulajdonképpen vers, a verset pedig Maia Morgenstern olvassa. Mircea Dinescu versek, sőt még egy Iris költemény is elhangzik.

A tömeg ujjong a nagy román dívának, megtapsolják, helyét pedig átveszi az Iris, amire aztán a tömeg teljesen beindul, együtt énekel és sikong, hajladozik. Pedig nincs is szellő. A szél sem fúj, csak Iris a magáét. Az előadók úgy látszik egymást váltogatják, egy nő énekel, majd újra Iris.

Aztán egy tánccsoport, majd az Ortodox Teológia kórusa Vangelis Myhotdea szólamaihoz hasonlatos darabot énekel. A hangulat fennkölt.

A színpadon Később megjelenik a Constantin Chiriac fesztivál-igazgató és a polgármester is. Együtt búcsúztatják a fesztivált záró beszédüket mintegy tizenöt- perces tűzijáték előzi meg.

Mindez után a Titanick nevű német társulat a zárógálát saját előadásával toldja meg, a darab szintén a Titanik címet viseli. Itt már csak szellemes dolgokról lehet szó.

 

 

I.j.

 

Hírlevél feliratkozás

 
 
 
Oldal teteje