• Magyar
  • Román

A nagyszebeni vár metamorfózisa

2010-04-21 13:17
Guttmann Szabolcs, a város főépítésze

Hol is van ez a Nagyszeben, és mivel is érdemelte ki Európa Kulturális

Fővárosa címét 2007-ben?

Sokszor teszik fel ezt a kérdést az idelátogató érdeklődők.

Az első kérdésre a felelet helymeghatározó, illetve az a történelmi, középkori pillanat, amikor a Magyar Király rábízza Erdély, illetve Európa védelmét a

Déli-Kárpátok északi lábánál a szászokra. A mai szlogen kiemelt jelentőségű

mondata: „Nagyszeben 1191 óta fiatal”. Hogyan lehetséges ez a teljesítmény?

Valószínűleg az örökös ténykedés kijátssza az idő múlását is, főképpen akkor, ha

a tett tartalommal és áldással is párosul. Mit jelent ez konkrétan Nagyszeben

esetében?

Var utca Fazekasok bastyaja

A kora középkori település nem merevedett meg az erődített templommal

ellátott falu státusánál, hanem folytonos növekedéssel, a harmadik erődgyűrű

megépítésével városi rangot kapott még a XIV. századi „eurorégióban”.

A „mag” tovább fejlődött. A negyedik erőd bekerítette a hajdani falut is,

a mai alsóvárost, majd a XVI–XVII. században következtek az ágyúk elleni,

illetve az ágyúkkal való védekezés, ami újabb falak, nagytornyok, rondellák,

bástyák építését jelentette. Az eredmény rendhagyóan jónak bizonyult, mivel

soha nem tudta megszállni a várost az ellenség. Így biztonságban voltak az

ingatlanok meg az ingóságok, lehetett egyedi gótikus templomokban és lakótornyos

palotákban gondolkozni, illetve jól működő iskolákban, ispotályokban,

városi terekben és utcákban, reneszánszos kereskedői lábasházakban.

A középkorban meghatározott önrendelkezési jog a vallási reformok befogadásának

is táptalajt nyújtott. Szinte egységesen tért át evangélikus hitre az

erdélyi szászság. Brassó után Nagyszeben lett a haladó, humanista eszmék iskolájának

egyik gócpontja, a városi mag kellős közepén, a mindmáig jelesen működő

Bruckenthal Kollégium.

Hogyan alakult a vár az ellenreform idején?

A „tolerancia” jegyében új római katolikus templom és jezsuita iskola épült a Kisés

Nagypiac közé, latin miserenddel, mivel a hajdani gótikus katedrális megmaradt

német evangélikusnak. Ez a XVIII. század története, amikor a multikonfesszionális

városban megjelenik a külön magyar református templom, illetve a román

ortodox fatemplom a felsőváros gerincén, illetve az alsóvárosban a zsinagóga.

Természetesen ez a típusú nyitott gondolkodás egy újabb fejezettel gazdagította

a várost. Az erődítések elveszítették védelmi szerepüket, 1788-ban pedig bekövetkezett

a Nagytorony kulturális metamorfózisa. Az 1540-es rondella magába

fogadta az első színházi funkciót.

Nagytorony, lőporraktár (1540) – színház (1788) – koncertterem (2004)

A volt lőporraktárra helyezett új Thalia színpad átlényegítette a hely szellemét.

Erdély Fővárosa ekkor Nagyszeben. Samuel von Bruckenthal erdélyi kormányzó

két központi lakóházat épít át egy monumentális barokk palotának, megalapítva

ezáltal a város első gyűjteményes múzeumát. Hogyan fejlődik mindez

tovább a XIX. században? A magánkezdeményezésekből hamarosan városi érdekeltség

lesz. A színház mellett Természettudományi Múzeum épül, a Zene

Társaság székházzal gyarapszik, az erdélyi románoknak elkészül az ASTRA

kultúrpalotája, a magyar civil szervezeteknek nagypiaci székháza van.

A várszövet főutcáinak kaputornyai lebontódnak, hogy utat biztosítsanak

a „mag” további fejlődésének. Ez az a csodás pillanat, amikor kiderül, hogy a

több százéves burok „érett gyümölcsöt” termett.

Újabb száz évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy ezt a csodát a maga valóságában

értékeljük. Ez idő alatt a nyolcvan hektáros „magzat” túlélte a modernista

városrendezők forradalmát, a világháborúk forgatagát, napjainkra pedig

kissé porosan és ráncosan újabb metamorfózisnak lett tanúja.

A városvédőknek, a sajátos egyedi értékeinek, és nem utolsó sorban a

szerencsés gondviselésnek köszönhetően 2007-re újra magára terelte a figyelmet

a történelmi központ. A vár jelenkori metamorfózisa rácsodálkozik az

épített örökségre és a Hely Szellemére. Az idei szlogenek a „multikulturalitás,

multietnikum, multikonfesszionalitás”, illetve „Nagyszeben a kultúra és a

kultúrák városa”.

A hajdani várfalak övezete ebben az évben magába foglalja Európa

Kulturális Fővárosának legjelentősebb eseményeit. Az első várgyűrű, a mai

Huet tér, a középkori szellemi gyökereknek a legjelentősebb helyszíne. Az

erődített templom hatezer sípos, romantikus orgonájának koncertjei az emlékezés

és az ökumenikus hitélet katalizátora.

A második várgyűrű, a mai Kispiac, a városi élet reneszánsza és a Nagypiac

előtere. A hajdani Tanácstorony, az erőd egyik kaputornyából nőtte ki

magát a város civil életének jelképévé. Hetedik emeletéről jó rálátás nyílik a

világörökség elismerésére váró történelmi városmagra. A Huet, a Kis- és

Nagypiac az a hármas központi téregység, ami nem csak rendhagyó urbanisztikai

különlegesség, de a 2007-es kulturális események egyedi szabadtéri „színpada”,

kiállító, ismertető, szórakoztató, meditáló, polivalens funkciókat befogadó

együttese.

A 2004-ben felavatott koncertterem a Nagytoronyban

A harmadik erődgyűrű Nagytornyának Thalia terme – a Nagyszebeni Állami

Filharmónia székháza – 2006-ben lenyerte az Europa Nostra-díj különoklevelét a

kulturális örökség konzerválásának és újraértékesítésének példaértékű megoldásával.

Itt, a városfalak – extra muros – árnyékában tud leparkolni a gépjármű, és

innen indul a várárkokon, tornyokon keresztül a gyalogosforgalom a középkori

városszövet zegzugos utcáin a központi terek, erődök védett kincsei felé…

Most pedig pontosítsunk, mi is fogadja 2007-ben a látogatókat a városfalakon

innen és túl.

Itt kitérnék a városrehabilitációs, restaurálási és revitalizációs tervekre,

azoknak különböző stádiumaira, illetve megvalósítási fázisaira.

A motiváció, a politikai akarat és az elérhető anyagi-szellemi háttér talán a

legfontosabb tényezője mindenféle tervnek és kivitelezésnek.

2007-ben elkészült a város „új bejárata”

Hogyan alakult ez a nagyszebeni történelmi központ esetében?

2000 szeptemberében, az újonnan megválasztott szász polgármester rábólintott a

helyi adminisztráció nevében a meglévő rehabilitációs tervek megvalósítására,

illetve egy új revitalizációs stratégia kialakítására. Ezzel párhuzamosan megnyitja

kapuját a német érdekeltségű GTZ- (Gesellschaft Technische Zusammenarbeit)

iroda, Nagyszeben erődített városnegyedének ingyenes tanácsadói, illetve

beruházási segítséget biztosítva, eredetileg 3, majd 5, illetve 7 évre meghosszabbítva

ezt a tevékenységét. Főképp a szociális gondokat próbálták felmérni és

javítani, de nem utolsó sorban a nagyobb urbanisztikai tervek logisztikai részét is

felgyorsították, vagy részben magukra vállalták.

2001-től Romániában elsőként, a nagyszebeni polgármesteri hivatal keretén

belül külön műemléki és történelmi központot felügyelő iroda bonyolítja a

rehabilitációs stratégiák egyeztetését, illetve a tervek és a kivitelezések megrendelését.

Ebben az évben sikerült jogerőssé minősíteni a történelmi központra irányuló

általános rendszabályokat, illetve feltérképezni a lehetséges műemléki

köztulajdonokat.

2002–2004 között jött létre az a gazdasági háttér, amivel már konkrét

beavatkozásokra is sor kerülhetett helyi döntések alapján. Ez a két év a sürgős

beavatkozások lebonyolítása volt, a statikai megerősítéseké, gondolok itt a kispiaci

támfalakra, illetve az első várgyűrű megerősítésének első lépéseire.

2004 fordulatot jelentett a revitalizációs motivációk kérdésében is.

Februárban beadta a város a 2007-es Európai Kulturális Főváros státusának

elnyerésére szóló pályázatát.

Áprilisban átadták a Kispiac 16. számú „Luxemburg-házat”, ahol és

amivel bemutatkozott a város és Európa előtt a luxemburgi kultúra és a nagyvonalú

segítőkészség egy közös Európa múltjának tükrében.

Májusban elnyerte a város – együtt Luxemburg tartományával – a 2007-

es kulturális programok megszervezését, és ez a két város, térség újra egymásra

találását jelentette, melyek közös etnikai gyökerekkel és sokszínű történelemmel

és jelennel rendelkeznek, és nyugat–keleti, illetve észak–déli kapcsolatot hoznak

létre. A Luxemburg–Nagyszeben (Sibiu-Hermannstadt) 2007-es Európai Kulturális

Főváros közös eseményeinek így lett az alcíme a multikulturalitás,

multietnikum és a vallási-felekezeti sokszínűség.

2004 júniusában befejezték a hajdani Nagytorony restaurálását, ami 1788-

tól színházként működött, majd 1948-ban munkásklubbá alakult egy komoly

tűzvész következményeként, és mely az 1988 óta romokban heverő, merész

tervek lassan körvonalazódó helyszíne lett. A 2004-es hangversenyterem „újraszentelését”

a júniusi helyhatósági választásoknak köszönhette, mivel Szeben

megye tanácsának baloldali elnöke ebben látta a kampány sikerességét… Így

lett ez az épület a megújuló Nagyszeben egyik kulturális határköve, a vár

metamorfózisának egyik kortárs szimbóluma.

2004-ben szinte 90%-os többséggel válaszották újra Nagyszeben szász

polgármesterét, aki „teljhatalmat” szerzett ebben a mandátumban, ezt 95%-ban

a román szavazópolgárok, illetve a városi tanácsban a Német Demokrata

Fórum tanácsosinak 65%-os többsége biztosította. 2004-óta a megyei tanácsban

is német az elnök, és 50%-os a Német Demokrata Fórum tanácsosi

részaránya. A megye nagyobb városaiban is, például Medgyesen és Nagydisznódon,

szintén német a polgármester.

Ez a politikai tényező kulcsfontosságú volt a történelmi városmag további

gyors feljavításában. A pénzek célirányos kiutalása, a fontossági sorrend

felállítása, a 2006-os decemberi határidő betartása mind hozzásegített egy belátható

eredmény eléréséhez.

Így lett 2005–2006 Nagyszeben a történelmi városmag metamorfózisának

robbanásszerű időkerete. A hármas piactérszövet régészeti ásatásoknak,

teljes infrastrukturális felújításnak, új kövezésnek, városbútoroknak, kivilágításnak

és restaurált homlokzatoknak lett a színtere. Az egységes gépjárműforgalom

visszaszorításának stratégiája – az erődített városnegyedből – új

sétálóövezeteket jelölt ki a központban. Így a piacterek szervesen kapcsolódnak

északi irányban az alsóvároshoz, ahova a három felújított lépcsősétányból kettő

csak gyalogos tereket kapcsol össze. Így a Huet tér megközelíthető az első

kaputorony irányából a Torony utca lépcsősétányával, a Kispiac pedig a

második erődrendszer kaputornya alatt kapcsolódik a 13 méter szintkülönbséget

áthidaló lépcsőkkel az Aranyosok teréhez.

Nem kevésbé látványosak az utcai rámpás kapcsolódások sem, mint

például a Vízaknai utca, ami az első alul-felül járó útkereszteződést eredményezte

a Kispiacon 1859-ben, amikor megépült a „Hazugok” öntöttvas hídja a

rámpa fölött. Ezen az úton jöhetnek fel a Kispiaci parkolóba a személygépkocsik,

a közlekedést gátló sorompók pedig jelzik a hajdani kaputorony helyét.

A másik felújított rámpás megközelítése a tereknek az alsóváros felől az

Odobescu utca, amely a XX. század első felének köszönheti mai szélességét,

amikor is kibontottak egy épületsornyi szigetet a hajdani új fiúiskola, tornaterem

és iskolaudvar kialakítására. Itt volt a középkori városszövet legnagyobb

vesztesége, a XX. század végére pedig a történelmi központ legkérdőjelesebb

városképe. A szocializmus éveiben a főépületből Művészeti Iskola lett, a tornateremből

bábszínház és mozi, az udvart pedig előre gyártott betonkerítés vette

körül. Újabb döntés csak 2002–2004 között történt, amikor is lehetőség nyílt

egy előre gyártott típusú tornaterem elhelyezésére az iskolaudvar területén, egy

a négyszázból, amit a tanügyminisztérium költségén országszerte építettek

„bádogból”. Végül is ez lett a kivétel, igaz háromszoros költségvetéssel és egy

sajátos tervvel, amit a város pótolt ki. Az új tornaterem téglából, manzárdolható

cserépháztetővel – a volt betonkerítés vonalán – emlékeztet a hajdani házak

karakterére, homlokzata négy egységre osztva alkalmazkodik a környezetéhez, a

középkori alapozások nyomvonalát pedig vörös klinkertégla jelzi a mai andezit

kockakővel burkolt úttesten.

Hasonlóan meg lettek jelölve a régészeti kutatások által feltárt lebontott

várfalak és kápolnák alaprajzai a Huet téren, azzal a különbséggel hogy itt

klinkertégla helyett szabálytalan andezit kőlapok simulnak bele az egységes

burkolat hangulatába.

A Nagypiac kőburkolata. Előtérben a római katolikus templom és parókia,

valamint a volt jezsuita iskola, amit 2009-re sikerült restaurálni

A Nagypiacon a hajdani városbútorok helyeit jelzi a klinkertégla, mint

például a XVI. századi első vezetékes kútnak, Roland köztéri szobrának és a

barokk Nepomuki Szent János szobrának a „lenyomatát”.

Kilátás a Tanácstoronyból:a háttérben az evangélikus templom (Huet tér), az

előtérben pedig a Kispiac 12. szám alatti kétszintes manzádú ház

Érdekes berendezés a visszaépített XIX. századi vezetékes kút is együtt a

központi kortárs szökőkúttal. Egyik a másikat motiválja, jóformán „szimbiózisban”

működnek egymással. Az új kútnak nincs kijelölt kávája, a kilenc vízsugár

hol megjelenik, hol meg eltűnik a négyzethálós barokkosan monumentális

burkolatból. A középen visszamélyített térkövezés rejtett vízelvezető csatornái

összekötik a két kutat, így a vízforgatást biztosító medence a régi kútból érhető

el az elektromos dobozokkal és a számítógépes vezérléssel.

A Nagypiac legrégibb emlékei a XV. századi rejtett gabonagödrök.

Ezekből ötöt sikerült megmenteni és bemutatni az utókornak. Egy-egy fekete

gránitlap ülő-meditáló alkalmatosságot biztosít a gödrök fölött, megjelölve öt

nyelven az eredeti funkciót (angolul, németül, franciául, románul és magyarul).

Úgy is mondhatnánk, hogy ezek a középkori kincstárai a magántulajdonoknak.

Köztereken helyezték el őket, hogy tűzvész esetén is megmeneküljön az egy évi

gabona szükséglete a családoknak. Körülbelül 4–5 méter mély, 3–4 méter

átmérőjű körte alakú 60 cm-es átmérőjű bejárattal a föld felszínén, függőleges

mérőléccel a közepén, és eredetileg földdel rejtett fatetővel. Állítólag városházi

közalkalmazott mérte fel annak idején háromszögezési eljárással kinek-kinek a

tulajdonát.

A tér átellenes oldalán Gheorghe Lazăr, a jezsuitáknál nevelkedett,

román iskolaalapító bronzszobra 2006-ban váltotta fel az 1986-os kőbe faragott

ülő változatát, ami így a tér közepéről a jezsuita iskola irányába mozdult ki.

Több mint négyméteres betontalapzatát egy negyven centis ülő alkalmatosság

helyettesíti. A hajdani monumentális talapzat ideiglenes 1989-es megemlékezési

„oltárát”, amit a gyertyaégetésen kívül nemzeti lobogó és művirágkoszorú

ékesített, két bronztáblás jelzés váltotta fel a kőburkolat síkjában, az egyik az

1989-es decemberi események színterét jelöli, a másik az első áldozat helyét a

Nagypiacon.

Folytassuk a központi mag megközelítésének lehetőségeit, például délnyugat

északnyugat, és délkelet irányból. Valamennyi a felsőváros utcaszövetéhez

tartozik a harmadik várfalgyűrű biztonságában, gyakorlatilag a hajdani

Nagypiac vásárterének a legfontosabb be- és kijáratai. A délnyugati, hajdani

Nagydisznódi utca vezetett a legpompásabb kaputoronyhoz. Ezen a vársarkon

épült meg a Nagydisznódi bástya a XVII., majd a nagykaszárnya a XVIII.

században. És ugyancsak ez a hely katalizálta a szocialista idők új központját.

1986-ban Ceauşescu lebontatja a két emeletes barokk kaszárnyát, és helyette

egy új, tizenöt emeletes adminisztrációs központ terveit készítették el a

szakemberek. Az 1989-es változások aszfaltozott parkolóként mentették át a

sarokbástyát napjainkig. A 2007-es kulturális eseményeinek ez a helyszín

biztosította az ideiglenes, 2800 négyzetméteres polivalens sátor felállítását. így a

Nagypiac és a Nagydisznódi bástya közötti kapcsolat mint a régi és az új

kulturális mag közötti együttműködés láncszeme, a mai N. Bălcescu utca életerős

sétáló tengelye lett a történelmi központnak. Itt is sikerült 2006 decemberéig

átadni az új infrastruktúrát, kövezett utcaburkolatot, a kandeláberes új

kivilágítást, és megteremtették a vendéglők, cukrászdák, sörteraszok helyét.

Az északkeleti irányból az állomás tere csatlakozik a régi központhoz.

Ezen a szakaszon a hajdani Orsolyák templomának kisebb teresedése vonja

magára a figyelmet, ahol egy szerényebb rehabilitációs tervcsomag egyikével

találkozhatunk. A déli napsütötte területet „napterasz”-nak keresztelte el a

 

 

Hírlevél feliratkozás

 
 
 
Oldal teteje