Eseménynaptár
| « 2012. május » | ||||||
| H | K | Sz | Cs | P | Sz | V |
|---|---|---|---|---|---|---|
| 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | |
| 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 |
| 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 |
| 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 |
| 28 | 29 | 30 | 31 | |||
Belépés-Regisztráció
Keresés
Nagyszebennek 1000 éves írott története van
Nagyszebennek 1000 éves írott története van, 1191-ból valók az első írásos dokumentumok, amelyben a várost említik.
Évszámokban mutatjuk be a legfontosabb nagyszebeni eseményeket, amelyek hazai vagy nemzetközi vonatkozásban a maguk idejében egyediek voltak.
Megjegyzés: Románia alatt a jelenlegi országot értjük.
Történelmi adatok:
1292 Románia első korházát említik.
1380 Románia első iskolájáról tesznek említést.
1494 Megnyílik Románia első gyógyszertára.
1524 A Haller család 345 éven keresztül használta folyamatosan a nagypiaci Haller házat.
1534 Az első papírmalom Romániában.
1544 Nagyszebenben nyomtatták az első román nyelvű könyvet.
1551 Konrad Haas kísérletezik elsőnek a lépcsős rakéta kivitelezésével.
1671 Nagyszeben környékén metángázt találnak.
1782 Franz Joseph Müller vegyész felfedezi a földáramot.
1795 Dél-nyugat Európa legrégebbi villámhárítóját építik meg Nagyszebenben.
1797 Samuel von Hahnemann létrehozza a világ első homeopátiás laboratóriumát.
1817 Megnyílik ! Románia első múzeuma, a Brukenthal Múzeum.
1852 Megjelenik a Román Hírnök, a legrégebbi dél-európai újság, amely azóta is folyamatosan megjelenik.
1859 Megépítik a Hazugok Hídját, Románia első vashídját.
1875 Felépül az első gépgyár Erdélyben.
1895 Megnyitja kapuit a Természetrajzi Múzeum, ahol a legrégebbi romániai herbárium található.
1928 Létrehozzák az első romániai állatkertet.
1904 Nagyszeben lesz a második európai város, ahol használatba kerül a villamos.
1989 Temesvár mellé elsőként Nagyszeben állt a kommunizmus elleni harcban.
Írott dokumentumok:
XII-ik század
1150 Az első teuton lovagok valamint a Rin-Mosela vidékéről érkező német telepesek létrehozzák Erdélyben Villa Hermanit.
1191 A Vatikánban őrzött dokumentumban először tesznek említést a Zibinum településről.
XIII-ik század
1223 Az első írásos dokumentum, amelyben a mai Nagyszebent Hermannsdorfként emlegetik.
1224 II. András Király kiadja az Aranybullát, amelyben kiváltságokat biztosít a szászoknak.
1241 Nagyszebent lerombolják a tatárok.
1292 Feljegyzések Románia első korházáról.
XIV-ik század
1300 Egy írásos dokumentum említést tesz a Szent Erzsébet templom létezéséről.
Feljegyzések Nagyszeben első könyvtáráról.
1350 Nagyszebenben hozták létre az első erdélyi pénztárt.
1366 Befejeződik a harmadik várfal megépítése. Nagyszeben megkapja a városi rangot és ezentúl a Hermannstadt nevet viseli.
1367 Bejegyzik az első nagyszebeni céhet, a tímárok céhét.
1376 A céhek száma 19-re növekedik, amelyek 25 féle mesterséget folytatnak.
1380 Feljegyzések a város első iskolájáról.
XV-ik század
1417 Az osztrák Petrus Lantregen felállít egy szobrot, amely ma a Kereszt Kápolnában található.
1432 Az első török ostrom.
1457 Megépül a negyedik várgyűrű, amely az Alsóváros védelmét szolgálta.
1458 A városban 896 család lakik.
1462 Az első német nyelvű kézirat Erdélyben.
1474 Első feljegyzés a domonkosrendi kolostorról.
1481 Megszerkesztik az Altemberger Kódexet.
1486 A Szász Egyetem áthelyezi székhelyét Nagyszebenbe.
1493 Nagyszebenben született Nicolaus Olahus.
1494 Említést tesznek Románia első gyógyszertáráról.
XVI-ik század
1510 Nagyszebenben 1311 ház található. Meggyilkolják Mihnea cel Raut az evangélikus templom előtt, ugyanoda temették el.
1534 Megnyitja kapuit az első papírmalom.
1542 A nagyszebeni Georg Reicherstorffer elkészíti Moldva első térképét.
1544 Filip Moldoveanul kinyomtatja Nagyszebenben az első román nyelvű könyvet, Catheismul luteran címmel.
1549 A városháza az egykori polgármester, Altemberger házába költözik, ahol még 400 évig működik. Ebben az épületben ma a Történelmi Múzeum található.
1551 Konrad Haas megtervezi a háromlépcsős rakétát.
1557 Feljegyzések az első nagyszebeni könyvesboltról.
1586 Összeomlik a Tanács Torony.
1599 Szászszelindeki csata—Mihai Vitéz beveszi Erdélyt.
XVII-ik század
1622 Felépül a Soldisch Bástya.
1636 A várban megalakul az első kereskedemi társaság.
1671 Valentin Frank von Frankenstein feljegyzi, hogy metángázt találtak Báznán.
1683 A törökök utolsó ostroma.
1692 Nagyszeben Erdély fővárosa lesz egy évszázadon át.
1699 Giovanni Morando Visconti elkészíti a város első térképét.
XVIII-ik század
1717 Működni kezd az első sörgyár.
1721 Megkezdődik az utcák kikövezése.
1734 Felállítják a Nagypiacon Nepomuki Szent János szobrát.
1748 Megjelenik a Siebenbürger Zeitung (Erdélyi Újság), német napilap.
1752 Az első színházi előadás, rögtönzött helyszínen.
1769 A Möhringer báró házában (ma Kék Ház néven ismert) kialakítják az első színháztermet.
Brukenthal Samuelt császári biztossá nevezik ki.
1778 Martin Hochmeister megnyitja az első könyvtárat és megszerkeszti az első színházi folyóiratot, Theater Wochenblatt névvel.
Elkezdik építeni a Brukenthal palotát, amelyet 1785-ben fejeznek be.
Samuel Micu először használ latin betűket a nyomtatásban.
1780 Negyven kézműves céhről tesznek említést.
1782 Franz Joseph Müller felfedezi Fleicher utca 36 szám alatti műhelyében a telurt, egy új kémiai elemet.
1783 Kiadják az első román nyelvű tankönyvet.
1786 Felépül a Brukenthal Líceum jelenlegi épülete.
1787 Megnyitja kapuit az első selyemszövő gyár.
Martin Hochmeister létrehozza a Grósztoronyban a nagyszebeni barokk színházat.
1789 Ioan Piuariu Molnar az első román folyóirat létrehozásán munkálkodik, amely a Foaia românească pentru econom nevet kapta.
1791 Peter Barth nyomdájában lát napvilágot a Supplex Libellus Valachorum.
1795 Nagydisznódon felszerelik az első villámhárítót.
1797 Samuel von Hahnemann létrehozza az első homeopátiás laboratóriumot.
XIX-ik század
1803 Meghal Samuel von Brukenthal.
1817 Február 25.-én megnyitja kapuit a Brukenthal Múzeum.
1818 Létrejön az első Zenei Társaság.
1820 Az utcákon van éjszakai világítás.
1822 Michael Bielz létrehozza az első erdélyi litográfiát (kőnyomda).
1833 Az utcák nevet kapnak és megjelennek a házszámok az épületeken.
1844 Beindul a Jogi Akadémia.
Megjelenik a Siebenbürgischer Volksfreund.
1846 Johann Strauss és Liszt Ferenc koncertet ad Nagyszebenben.
1849 Létrehozzák a Természettudományok Erdélyi Társaságát.
1850 Andrei Şaguna kezdeményezésére megalakul az első román nyomda.
1853 Megjelenik a Román Hírmondó (Telegraful Român), a legrégebbi újság, amely még ma is létezik.
1856 Kialakítják az Astra parkot.
1859 Megnyitja kapuit a város új korháza.
Felavatják a Hazugok Hídját, Románia első vashídját.
1861 Megalakul az Astra Kulturális Egyesület.
1871 Az Osztrák-Magyar Bank jóvoltából megnyílik a város első óvodája.
1872 Megépítik a vasútvonalat Nagyszeben és Kiskapus között.
1875 Elkezdi működését az első erdélyi vasüzem, a Rieger.
1877 Megjelenik az Albina Carpaţilor folyóirat első száma.
1884 Ioan Slavici irányításával napvilágot lát a Tribuna napilap.
1885 Használatba kerül a város első távirati vonala.
1893 Nagyszebenben hal meg Gheorghe Bariţiu.
1894 Ebben az évben született Hermann Oberth.
Paltiniş (Hoche Rinne) üdülőhely lesz.
1895 Napvilágot lát az Astra gondozásában az első Román Enciklopédia (Európa harmadik enciklopédiéja).
Megnyitja kapuit a Természettudományi Múzeum.
1896 Cód (Sadu) községben felavatják Romániában az első vízierőművet.
1897 Nagyszeben volt Románia első városa, ahova bevezették a villamos energiát.
1898 Nagyszeben lakosai megnézhették az első mozielőadást.
XX-ik század
1904 Nagyszeben a harmadik olyan város az Osztrák Magyar Monarchiában, ahol villamos energiát használnak és Európa második olyan városa, ahol villamos közlekedik.
1905 Felavatják az Astra új székhelyét és az Egyesület Múzeumát.
1906 Felszentelik az Ortodox Katedrálist.
1910 Felépítik az első közvécéket.
1911 A város lakossága meghaladja a 30.000-et.
1914 Az evangélikus katedrális Európa legnagyobb orgonájával rendelkezik, amelynek 6000 sípja van.
1917 Megnyílik az első mozi.
1919 Erdély Romániához való csatolásával a város megváltoztatja a nevét, Sibiu—Nagyszeben lesz a későbbiekben!
1925 Megjelennek a városban az első rádiókészülékek.
1926 Felavatják a Hősök Emlékművét a Győzelem sugárúton.
1927 Megalakul a Szakmai és Kereskedelmi Kamara.
1928 Megnyitja kapuit az első romániai állatkert, a Dumbrava erdőben.
Az Egyesülés terén megnyílik az első benzinkút.
1929 A villamos vonal kibővül.
1934 A városban 36 német nyelvű és 24 román nyelvű sajtótermék jelenik meg.
1940 A Bécsi Döntés eredményeként a Kolozsvári Egyetem áthelyezi a székhelyét Nagyszebenbe.
1948 A kommunizmus lerombolja Nepomuki Szent János szobrát.
1989 Nagyszeben az első város Temesvár után, amely nyíltan fellépett a kommunizmus ellen.
Nagyszeben azok közé az európai városok közé tartozik, amelyek megőrizték egykori arcukat, olyan történelmi város, amelynek szépsége az építészeti örökség megmaradásának köszönhető.
A nyolcvan hektáros középkori város érintetlenül túlélte az évszázadokat, beleértve a két világháborút, a kommunizmust és így magában hordozhatja letűnt korok hangulatát. Nagyszeben vidéke felmérhetetlen kulturális értékeket hordoz, a szász építészet kincstárának tekinthetőek a környező falvak. Nagy fontossággal bír a természeti környezet is, a Fogarasi Havasok, Păltiniş, az Olt völgye, amelyek vitathatatlanul hozzájárulnak a vidék varázsához, nem véletlen, hogy igen vonzó ez a vidék a turisták számára is.
Honlapunk segítségével szeretnénk segíteni az érdeklődőknek, hogy felfedezzék Nagyszeben valamint Szaszvidék szépségét és értékeit.
Nagyszeben történelmi központja Romániában. A legnagyobb, olyan középkori város volt egykor, amelyet három tér fogott egybe és négy várfal védett.
Avram Iancu utca ( Reispergasse, Rizskása utca)
Az utca összeköti a Tanács Tornyot az Orsolyarendi Templommal, a 14. században alakították ki és a város elöljárói laktak.
A 9-es szám alatt található egy reneszánsz boltíves udvar, az épület pedig magába zárja az egykori védőtornyot, amelynek barokk homlokzata egy balkont tart. Ebben a házban töltötte gyermekévei jórészét, a 19. század végén Kós Károly.
A 7-es szám alatt egy másik műemléképület található.
Az utca szembelévő oldalán, a 8-as szám alatt található a Brukenthal család egykori rezidenciája, egy boltíves udvarral. A 21-es szám alatt Gheorghe Dima zeneszerző háza található. Az utca középtáján bal oldalon találjuk a! z Iskola Átjárót, egy kis alagutat, amely összeköti az utcát az Alsóvárossal. Az átjáróval szemben látható Nagyszeben legrégebbi lakóháza, a Bobel ház, amelyet a 15. században építettek.
Nicolae Bălcescu utca (Heltauergasse, Nagydisznódi utca)
Ez az utca a legfontosabb kereskedelmi része a városnak, amelyet sétálóutcának használnak. Masszív épületek sorakoznak egymás mellett, legtöbbjük a 19. században épült. Az Egyesülés Tér sarkán található egy Art Deco stílusban épült 20. századi ház is. A 25-ös szám alatt található épület domborművei antik isteneket mintáznak, amelyek a 19. századi mesterek munkáját dicsérik. Az utca legfontosabb épülete a Michael Brukenthal Palotája, amelyet 1786 után építettek. Az ajtón ma is megtalálható az eredeti asztalosmunka, a bejárattal szemben pedig Michael von Brukenthal címere látható. A jelenlegi Kereskedelmi Bank épülete 1914-ből való, vele szemben található a Római Császár Hotel.
Mitropoliei utca (Mészáros utca)
Az utca a régi városházától indul, ahol ma a Történelmi Múzeum található, és megtekinthetjük a város néhány igen fontos, turisztikai jelentőségű, a város építészeti örökségéhez tartozó épületeket. A református templom 1786-ban épült, szűk homlokzata mellett láthatjuk a négyszögletes tornyot, amelyen ma is működik az óra. A 11-es szám alatti ház egy alagutat foglal magába, amely összeköti a Mitropoliei utcát a Xenopol utcával, ez Nagyszeben leghosszabb átjárója, amely egy nagyon szűk utca beépítéséből keletkezett. A következő épület, a 13 szám alatt, amely a Kis Palota vagy Karüatidás Ház nevet viseli, a 18. században épült, nevét onnan kapta, hogy a teraszt két karüatida tartja.
Ezzel a házzal szemben található a Posta 1904-es épülete. Az Ortodox Katedrálist 1906-ban építették, amely a Konstantinápolyban található Santa Sofia templom mintájára készült. A katedrálissal szemben találjuk az Andrei Saguna Ortodox teológiai Intézetet épületét, amely neobrâncovenesc stílusú, ez a stílus igen ritka itt Nagyszebenben. A katedrálissal szemben található a 19. században épült Ortodox Érsekség székhelye. Az utca túlsó végében található az Astra park valamint a neogótikus Szent Johannis templom 1883-ból.
A történelmi központ két szinten helyezkedik el, a Felsővárosból lépcsők vezetnek az Alsóvárosba. A Felsőváros legfontosabb utcái a Vár utca, a Gen Magheru utca, a Tribunei.
Az Alsóváros körkörösen fejlődött az első várgyűrű vonalát követve, itt találhatók a város legrégebbi utcái.
A Nagypiac tekinthető Nagyszeben történelmi központjának, a piacteret először 1411-ben említik, mint gabonapiacot.
A 16. századtól kezdődően a piac a vár középpontja lett, itt volt helye a közgyűléseknek és a nyilvános kivégzéseknek.
Évszázadokon át a Grosser Ring vagy Grosser Platz nevet viselte, a két világháború között Ferdinánd Király Piac név alatt volt ismert, a kommunista időben a Köztársaság Tere megnevezést kapta, majd 1990-ben visszakapta eredeti nevét.
A piac hossza 142 méter, míg szélessége 93 méter, nagyságát tekintve a legjelentősebb tér Erdélyben. A piac déli oldala az UNESCO védelme alatt áll, ezt az itt fellelhető egyedi építészeti örökség igazolja. Itt láthatóak a város szemei, ahogyan a helybéli padlásnyílásokat nevezik. A legjelentősebb épület a 10-es szám alatt található, ez a reneszánsz Haller Ház, amely az eredeti épület 15-16. századi jegyeit őrzi, ide sorolható a címeres és árkádos, díszítőelemekkel ellátott bejárat. A ház 345 évig a Haller család tulajdona volt.
A tér deli oldalán található a Fileck Ház (1802), egyike a város legszebb házainak, a 8-as szám alatt található Georg Hecht, egykori polgármester háza is a 15. századból, ahol 1821-ben a Szász Egyetem működött, amelyet a szászok parlamentjeként tartottak számon. Az északi oldalon látható a Római Katolikus Templom és a Plébánia épülete, amelyet 1939-ben építettek, ehhez kapcsolódik a város első polgármesteri hivatalának az épülete, amely a Tanácstoronnyal olvad egybe. A Tanácstorony alatt két alagút található, amely a Nagypiacot összeköti a Kispiaccal.
A keleti oldalon ékeskedik a Weidner Reusser Ház, amely megőrizte az 1652-ből való eredeti gótikus bejáratot.
A szembelevő oldalon, a tér észak-nyugati oldalán helyezkedik el a Bank art nouveau stílusú épülete, amelyet 1905-ben építettek, vele szemben az 1785-ből való és barokk ékszereként számon tartott Brukenthal Palota látható.
A tér nyugati felén, a palota mellett található a Kék Ház, amelyet a 18. században, barokk stílusban építettek, itt tartották az első színházi előadásokat, amely egész Erdélyben egyedi volt.
Az épület homlokzatán látható a város régi címere.
A Bălcescu (Nagydisznódi ) utcával kapcsolódó sarkon egy neoklasszicista épület helyezkedik el, amelynek a homlokfalát négy ión oszlopfő tartja. A Nagydisznódi út a város vérkeringésében igen fontos szerepet játszik. A vasútállomás felé vezet a Gen. Magheru (Sarkantyú utca), ahol a Gheorghe Lazăr Gimnázium működik, az egykori orsolyarendi zárda épületében.
A gimnázium mellett az orsolyarendi templom látható, amelyet ma a görögkatolikus egyház használ a tulajdonos katolikus egyház jóvoltából. A Brukenthal utca a Történelmi Múzeumhoz vezeti el a látogatót.
A Tanácstorony, amelyet legelőször 1370-ben említenek, Nagyszeben szimbólumává vált. A tornyot a tanácsosok ! házára építették rá, innen kapta a nevét is. A kezdetben négy emeletes torony a második várfal része volt . Egy földrengés következtében 1586-ban összeomlott, maga alá temetve a híres Johann David festőt, aki éppen a boltívek dekorációjával volt elfoglalva.
A tornyot 1588-ban visszaépítik, ilyennek maradt meg a mai napig a földszint és az első emelet. A torony tetőzetét az évszázadok során különböző formában alakították, volt piramisszerű és négytornyos, amíg a mai formáját megkapta, amely 1826-ból való.
A Kispiacra két átjáró vezet a torony alatt, a másodikat 1930-ban nyitották meg. A torony különböző célok szolgálatában áll, használták gabonaraktárnak, zárkának, megfigyelő állásnak, majd a 18. században természetrajzi múzeumként működött.
A 20. században egy középkori fegyver kiállításnak adott otthont a torony. Napjainkban a toronyba látogatók a várost csodálhatják a legfelső emeleten elébük tárulkozó panorámának köszönhetően és megismerkedhetnek a toronyóra mechanizmusával, amely még ma is működik.
A Kispiac középkori épületeivel, amelyek megőrizték eredeti formájukat, egyike a legérdekesebb és a turisták számára talán a legvonzóbb városrészeknek. A középkorban gyakran emlegették ezt a piacot Circulus parvus-nak, hiszen itt laktak a nagyszebeni kézművesek. A Nagypiaccal és a Huet térrel szűk alagutak kötik össze, amelyeknek sajátos varázsuk van, emellett kövezett utcácskák is elérhetővé teszik a Kispiacot övező két teret valamint az Alsóváros utcáit. A Vízakna utcában található a Felsővárost az Alsóvárossal összekötő kapu, az utca a Hazugok Hídjától indul oly módon, hogy két felé osztja a Kispiacot.
Az Alsóváros felé vezet az Aranyművesek Terét a Kispiaccal összekötő torony alatt található alagút, amely 1567-ben épült, ezt a helyet sokan a város legszebb részeként emlegetik. A Kispiac déli oldalán helyezkedik el a római katolikus templom és a Tanácstorony. A keleti oldalon gótikus műemléképületek sorakoznak, érdekességük, hogy kivétel nélkül lábasházak.
A Gyógyszerészeti Múzeum egy 1568-ból való épületben kapott helyet, ugyanis itt működött Románia első gyógyszertára. Az északi oldalon a Művészetek Háza látható. A Művészetek Háza melletti lépcsősor elvezet az Alsóvárosba, amelyet a Polgári Lépcsőnek neveztek, a Hazugok Hídja a Huet Térre irányul, alatta pedig a Vízaknai út halad.
A Luxemburg Ház a Művészetek Házával szemben helyezkedik el.
A Kispiac északi oldalán 19. századi épületeket láthatunk, a 11-es szám alatt a Franz Binder Etnográfiai Múzeum található és mellette az Emil Sigerus Szász Etnográfiai Múzeum.
A nyolc boltíves Művészetek Háza Nagyszeben legszebb épületei közé tartozik, amely a 15. századból fennmaradt és egykor a Mészárosok Házaként volt ismert, mert akkortájt az épület földszinti részében számos bolt működött.
Az első emeletet később a 18. században gabonaraktárként használták. Rövid ideig, 1765-ben előadásokat tartottak az épületben. 1787-ben restaurálták és akkor került a homlokzatra a város címere. Az épület nyolc boltíve nyolc téglából épült lábon áll.
A Hazugok Hídja volt az első kovácsolt vashíd Romániában, amelyet 1859-ben Fridericus Hütte épített. A legenda szerint, ha valaki hazudik miközben a hídon áll, akkor az összeomlik alatta. A Hazugok Hídja egy igazi romatikus hely, a szerel! mesék kedvelt találkozóhelye, valószínű, hogy innen kapta a nevét is.
A Huet Tér az Evangélikus Katedrálist övezi, amely meghatározza a hely szellemét. Itt épült az első várfal és a mostani katedrális helyén egy kis románkori bazilika állt, amelyet temető vett körül, emellett három kápolna (Szent László, Szent Jakab, Szent István) és az iskola volt jelen, ezek szolgáltak menedékül veszély idején a város lakóinak.
A Huet Tér keleti oldalát az evangélikus parókia épülete dominálja, amelynek a bejárta mai napig az Andreas Lipicidi által 1502-ben készített gótikus kőkapu. A parókia pincéjét a 15. századi gótikus boltívek díszítik. A Lépcsőtorony, amelyet a 13. században építettek egyedül maradt meg az első várfal kapui közül.
A Lépcsőtornyot 1542-ben renoválták, a torony alatt található lépcsősor ma is, akárcsak hajdanában az Alsóvárosba vezet. A Huet Térről átjuthatunk a Kispiacra, ha a Csizmadiák alagútját használjuk vagy átsétálunk a Hazugok Hídján.
A ma is működő Brukenthal Líceum helyén korábban is iskola működött a 14. századtól kezdődően. Az iskola mai ! épületét 1786-ban építették. A bejárati kőkapun a következő felirat áll: Eruditioni virtutia exemplis sacra. A Brukenthal iskolában tanult Nicolaus Olahus, Michael Hissmann, aki később Göttingenben professzor lett, Samuel von Brukenthal, Dr. Albert Klein, Dr. Romulus Candea, Emil Sigerus, Julius Bieltz és sokan mások. Az iskola és a katedrális között 1899-ben állították fel Teutsch püspök szobrát, amelyet Adolf von Donndorf készített.
Nagyszebenben jelentős szerepet kapott a zöld övezetek kialakítása, lenyűgözően szép parkok és kertek jöttek létre az évszá! zadok során.
A park bal oldalán a Gyermekklinika épülete található, amelyet barokk díszítőelemek gazdagítanak. Az Astra Egyesület Palotáját 1905-ben avatták fel, ahol konferenciákat tartottak, létrejött az első román nyelvű könyvtár és egy színháztermet is kialakítottak. Az épületben ma az Astra Könyvtár működik, a város legjelentősebb könyvtára. Az egykori színháztermet ma olvasóteremmé alakítottak, de még ma is lenyűgoző a viktoriánus atmoszféra és a gazdag belső diszítés. A bejáratot két atlasz őrzi.
