Ars HUNGARICA 2008

November 14-16

A folytonosság gondolatával élve hívja meg Önt és Kedves Családját a Nagyszebeni Magyar Kulturális Iroda a 2008 november 14-16 között megszervezett Ars HUNGARICA fesztiválra, hogy együtt ünnepeljük és értékeljük a magyar kultúrát. A hagyományokhoz híven, a szervezőség idén is különleges, kiemelkedő és a magyar kultúrát meghatározó programokkal fogja szórakoztatni a kedves résztvevőket. A népművészettől és népzenétől a korszerű komolyzenéig, kiállításmegnyitóktól a kóruselőadásokik, valamint, nem utolsó sorban, az operettig minden megtalálható a fesztivál kínálatában.

Szeretettel várjuk minden műsorra, melyekre a belépés ingyenes.

November 14. – péntek

REFORMÁTUS TEMPLOM GALÉRIA

17:00 Ars HUNGARICA 2008 megnyitó

Szakadát képekben – kiállítás megnyitó

Szakadát Monográfiája – könyvbemutató

„A nép és nemzet vezetőinek bizonyos tekintetben még többet kellene törődni e mostoha sorsban tengődő testvérekkel, mint azokkal, akik egy tömegben élnek s nincsenek úgy kitéve az elgyengülésnek és elenyészésnek. Az egy tömegben élők, akiknek saját templomuk, iskolájuk és egyéb kultúrintézményeik vannak, nem is tudják, hogy mily gazdagok és erősek, nem ismerik és nem értik meg a szór­ványban élők szomorú helyzetét, más felfogását az életről, a nemzetről, a vallásról és a vagyonról. Viszont sokszor előfordul, hogy a szórvány­ban élők szegénységük és elhagyatottságuk ellenére is lelkileg és gazda­ságilag egységesebbekké és szervezettebbekké válnak, mert szomjúhozzák az anyanyelvű iskolát, Isten igéjét s érzik, hogy csak összetartással és önfeláldozással tudnak védekezni az őket körülvevő idegen nép eltiprásai fenyegető előtörésével szemben. Békés szándék, de a magyar népem iránti szeretet is kész­tetett e tanulmány megírására. Remélem, hogy ezzel is elősegíthetem annak a már régóta esedékes tudományos, nép- és lélekmentő munkának komoly megindulását, melyet egyszerűen szórványmunkának nevezünk.” – Vámszer Géza

1939-ben látott napvilágot egy különlegesen értékes monográfia: Vámszer Géza - Szakadát Monográfiája. A könyvet ritkaság eredetiben megtalálni, hisz sok éven keresztül nem jelent meg újabb kiadás.

Coman Franciska kérésére és együttműködésével Józsa Benjámin magyar tanár és fia Józsa Edgár gondozásában az értékes monográfia román nyelvű változata is elkészül. 2006 tavaszán Coman Franciska és Serfőző Levente ellátogatnak Oltszakadátra és a „kakasütés” hagyományt örökítik fényképezőgép lencséjére.

2007-ben, a Nagyszebeni Magyar Kulturális Iroda kiadásában jelenik meg a Szakadát Monográfia magyar-román változata, aránylag kevés példányban.

A második kiadást dokumentumfotókkal gazdagítva, másodszor is gondozva adja ki és mutatja be a Kulturális Iroda. Az eseményt a 2006-ban készített fotók kiállítás megnyitása előz meg és az oltszakadáti magyar közösség kulturális műsora gazdagítja.

GONG színház - előadó terem

19:00 Néptánc előadás

Meghívottak: „Kikerics” Néptánccsoport, Segesvár

A segesvári Kikerics Néptáncegyüttes 1993 őszén jött létre, a helyi Gaudeamus Alapítvány kezdeményezésére.

Az együttes vezetői Borbély-Kiss László tanár, valamint felesége, Borbély-Kiss Edith, mindketten néptáncoktatók. Jelenleg a két legnagyobb korosztályt Varró Huba, a Maros Művészegyüttes hivatásos táncoktató-koreográsfusa oktatja.

A néptáncegyüttes egyik nagy megvalósítása a táncházmozgalom újbóli beindítása Segesváron, több mint 15 éves szünet után, 2001 őszén, és ennek több mint másfél éven keresztül való működtetése. A táncház működtetésében igen nagy szerepet játszott a marosvásárhelyi Maros Művészegyüttes zenészeinek lelkes hozzáállása, Moldován-Horváth István vezetésével.

2000-től kezdve szinte minden évben sikerült egy utánpótláscsoportot beindítani és azokat folyamatosan működtetni, így tehát folyamatosan bővült az együttes. Jelen pillanatban a Kikerics Néptáncegyüttes csaknem 200 tagot számlál, hat csoportba szerveződve, az óvodásoktól a középiskolásokig. Ez a, már-már mozgalom szintjére emelkedő megvalósítás, a segesvári magyarság számát tekintve, igen nagy eredmény. 2005 tavaszán megtörtént a táncegyüttes jogi személyként való bejegyzése is, Kikerics Kulturális Egyesület néven.

Hosszasan lehetne sorolni azokat a fesztiválokat, néptánc-találkozókat, amelyeken a Kikerics Néptáncegyüttes évről-évre részt vesz, Székelyföld- és Erdély-szerte. Táncai felölelik Erdély és a Kárpát-medence valamennyi néprajzi tájegységét. Jelenleg tánckészletüket széki, kalotaszegi, mezőségi, szatmári, sóvidéki, nyárádmenti, felcsíki, küküllőmenti, erdővidéki, valamint dunántúli táncok képezik. Az együttes feltett szándéka nemcsak színpadra vinni a néptáncörökség-gyöngyszemeket, hanem a tanult értékeknek a személyes, mindennapi életben való megőrzése is.

21:00 Táncház

Oktatók: Vucic Zsigmond és Mátefi Csaba

(Magyarpalatkai, Sóvídéki és Felcsíki táncok oktatása)

Zenészek: Molnár Szabolcs és a Heveder Banda

„A heveder, akár a kerítéseknél, akár a házépítésnél, akár a lovaknál használt eszközről legyen szó, mindig egyfajta tartószerepet tölt be, így képzeltük el, hogy a zene területén mi is ezt szoktuk nyújtani, biztosítani. Legalábbis ez a szándékunk” – indokolták a névadást Fazakas Levente és Molnár Szabolcs prímások.

2004 óta zenél együtt ez a csapat, először a Háromszék Táncegyüttes Zenekara néven működtek, majd, mivel ez a „rájuk ragasztott” megnevezés túl hosszúnak tűnt, egyszerűen Háromszék Zenekarra kurtították.

A zenészek gyakran járnak gyűjteni, de ezt nem azért teszik, hogy tudományos dolgozatokat készítsenek, hanem hogy a repertoárjukat bővítsék. Táncházzenélés esetén csak így lehet helytállni, de még ezen a téren sincs soha két egyforma zenész. Ha hűek is akarnak maradni a hagyományokhoz, a muzsikusok valamilyen módon mégis beleviszik zenéjükbe egyéniségüket, temperamentumukat. Kreativitásra leginkább a táncszínházi előadások zenéjének szerzésekor van szükség, ezeken a feldolgozásokon keresztül ismerhetjük meg a zenészek, sőt a zenekar egyéni hangját.

Zenészek: Molnár Szabolcs – prímás

Fazakas Levente – prímás

Fazakas Albert -brácsás, cimbalmos

Ifj. Bajna György - nagy­bőgős

Szilágyi László - brácsás, harmonikás, szintetizátoros

November 15. – szombat

Bodor Mária ház

16:00 Bodor Mária emléktábla elhelyezés

Nagyszebeni születésű (1933. nov. 24.) képzőművész, díszlet- és jelmeztervező. Tanulmányait a kolozsvári I. Andreescu Képzőművészeti Főiskolán végezte. 1960-89 közt a Nagyszebeni Állami Színház díszlet- és jelmeztervezője. 1989-ben nyugdíjba vonul, de továbbra is ilyen minőségben dolgozik a helyi Radu Stanca színháznál. Önálló tárlatai voltak Nagyszebenben, Bukarestben és Németországban. Csoportos kiállításokon vett részt Kolozsváron, Bukarestben, Nagyváradon és Franciaországban. Tagja volt a Budapesti Magyar Képző- és Iparművészeti Szövetkezetnek, valamint a Romániai Képzőművészek Országos Szövetségének. 2004-ben hunyt el Nagyszebenben.

THALIA koncertterem

19:00 After Crying zenekar előadása

Az idén huszonkettedik évében lévő After Crying zenekar és alkotóműhely munkássága egyedülálló a hazai palettán, s a nemzetközi mezőnyben is ritkaságszámba megy. Klasszikusan képzett alkotóinak művészi célkitűzése, hogy olyan alkotásokat hozzanak létre, amelyek a mai zenei köznyelv elemeit használják, tehát sokak számára érthetőek, és képesek komoly témákról mély tartalmat magas művészi igénnyel megfogalmazni. Egyfajta „korszerű komolyzene” ez, amely egyszerre kíván saját kora közönségének és az örökkévalóságnak szólni. A hangszerpark koncertváltozatban a klasszikus hangszerektől (cselló, trombita, zongora) a rockzene standard hangszerein keresztül a modern elektronikai eszközök használatáig terjed. Stúdiólemezeiken az akusztikus kamarafelállástól, szólódaraboktól a 21. századi szimfonikus hangszerelésen keresztül az elektronikus megszólalásokig a klasszikus és modern kompozíciós és hangszerelési eljárások rengeteg fajtáját tartalmazza a paletta. Mindezeket szerves dramaturgiai egységbe foglalja a zenekar, amelyben a dalformától a hosszú instrumentális kompozíciókig minden forma a neki legmegfelelőbb tartalommal párosul.

A zenekar munkája elismeréséül eMeRTON díjban részesült.

After Crying: Bátky Valentin Zoltán, Egervári Gábor, Görgényi Tamás, Lengyel Zoltán, Madai Zsolt, Pejtsik Péter, Torma Ferenc, Winkler Balázs. Rendező: Böszörményi Gergely.

November 16. – vasárnap

Református templom

10:00 Hozsánna és Olajág kórusok előadása

1994 novemberében alakult meg a nagyszebeni református „Hozsánna” kórus. Lassan már 14 éves működésük alatt több mint 100 alkalommal léptek fel a zene és az ének szolgálatában. A kórus az egyház keretében jött létre és mindmáig a református parókia szolgál a próbák színhelyéül. Az évek során sokan bekapcsolódtak a kórus tevékenységébe, reformátusok mellet unitárius és katolikus tagokat is számlálnak soraikban. Dalaik többnyire vallásos jellegűek, de különleges alkalmakkor, mint például különlegesebb ünnepeinken, forradalmi és világi dalok is felcsendülnek. A kórus vezetője megalakulásakor Erzse Vilma zenetanárnő volt, aki több mint 10 éven keresztül lelket, erőt, kitartást és művészeti értékekkel töltötte be hivatását és aki mai napig hű tagja a kórusnak. Pár éve a vezénylési és irányítási feladatokat fiatalabb kolléganőjének Vecsei Ibolyának adta át, aki az ifjúsági Olajág énekkart is vezeti, a két kórus a nagyszebeni református egyház kulturális és közösségi életének fontos pilléreit jelentik.

Katolikus Templom

11:15 Kulturális műsor a katolikus kórus előadásában

A római katolikus kórus énekével elsősorban a mindenkori egyházi liturgiát szolgálja. Alapitásának ideje nem ismert, müködése viszont templom történeti bejegyzések és a megőrzött kottatár alapján századokra nyúlik vissza. Fénykorát a 19. sz végén 20. sz elején érte, amikor egyházközségünknek számottevő német valamint magyar ajkú hivei voltak. A kottatár, mely nemrégiben szerzők, valamint időrend alapján rendszerezésre került, arról tanúskodik, hogy a fent emlitett időszakban templomunkban komoly zenei élet folyt. Különböző zenekari, valamint kórus művek szólaltak meg a liturgia keretében.

Komoly zenei képzéssel rendelkező szakemberek karnagyok, orgonisták vezették és tették ünnepélyesé, széppé a liturgiát. Jelen pillanatban három nyelven folynak az egyházi cselekmények német, magyar és román, de elég gyakori a latin nyelv használata is. Ennek megfelelően kórusunk a fent emlitett nyelveken énekel, tagjai mindhárom nemzetet képviselik. Bár létszámban kevesen vagyunk (20-25 állandó tag), próbáljuk a mindenkori liturgiát énekünkel széppé tenni. Az Ars Hungarica szervezői kérésére rövid műsorunkat az egyházi év három legnagyobb ünnepköre, karácsony, húsvét és pünkösd énekeiből állitottuk össze. A megtestesülés öröme, a megváltás diadala, valamint a Szentlélek dicső eljövetele vezérelte szándékunkat.


HABITUS galéria – Katolikus templom alagsora

16:00 Corvinák – reneszánsz kiállítás megnyitó, reneszánsz tánc, koncert és gasztronómia

2008. február 23-án került megszervezésre a 16. Mátyás Napok kapcsán a „BIBLIOTHECA CORVINIANA” című kiállítás és konferencia, amely Mátyás király egykori könyvtárát kívánta bemutatni a kolozsvári közönségnek.

Az Országos Széchenyi Könyvtárral (Budapest) együttműködve 19 db. 90 X 60 cm nagyságú panón az egykori könyvtár kiemelkedő kódexeinek címlapjai, illusztrált oldalai vannak megjelenítve. Emellett 6 db. nemesmásolatot láthatnak a látogatók, amelyből ötöt az OSzK, egyet a Pytheas könyvkiadó bocsátott a kiállítok rendelkezésére.

A megnyitón elhangzó köszöntők és a kiállított tárgyakat méltató felszólalások mellett reneszánsz lantmuzsikát hallhatnak a jelenlevők.

A kolozsvári kiállítás után országos körútra indult az anyag.

Reneszánsz Tánc – T.Kovács Áron és Márta

Reneszánsz Koncert – Amaryllis Ad-hoc együttes (Sófalvi Emese-hegedű, Csép Anna-hegedű, Kolumbán Lilla-hegedű, Csata István-viola da gamba).

Reneszánsz Gasztronómia – Dămăcus Erzsébet

Művészeti vezető – László Bakk Anikó

Előadó – Guttmann Szabolc


THALIA koncertterem

20:00 Magyar Operett est – Kolozsvári Magyar Állami Opera

Egy olyan összeállítás, melynek célja, hogy derűs jókedvű estét nyújtson a hallgatóknak. Az operett szerzők közül, Kálmán Imre mellet ki kell emelni Lehár Ferencet (Puccini egyik kedvenc zeneszerzőjét), valamint Huszka Jenőt, Szirmai Albertet és Ábrahám Pált kinek művei nagy sikert arattak az óceánon túl is. E magyar szerzők műveiből állítottunk össze egy olyan műsort, mely nem teljesében, de jelentős arányban, élőben próbálja bemutatni e dallamvilág varázsát.

Műsorszámok:

I. rész

1.) Kálmán Imre: Marica belépő – Marica grófnő – Vigh Ibolya

2.) Kálmán Imre: Szép város Kolozsvár – Marica grófnő - Vigh Ibolya, Pleşa Róbert

3.) Lehár Ferenc: Gyerünk tubicám –Luxemburg grófja – György Katalin, Rigmányi István

4.) Kálmán Imre: Stradivári dal – Cigányprímás – Naphegyi Béla

5.) Ábrahám Pál: Pardon, Madám – Viktória - György Katalin, Naphegyi Béla

6.) Huszka Jenő: Gyere, csókolj meg –Lili bárónő - Vigh Ibolya, Rigmányi István

7.) Kálmán Imre: Mister X belépő – Cirkuszhercegnő - Pleşa Róbert

8.) Szirmai Albert: Cintányéros cudar világ- Mágnás Miska - Vigh Ibolya, Rigmányi István

II. rész

9.) Lehár Ferenc: Messze a nagy erdő - Cigányszerelem - Vigh Ibolya

  1. ) Kálmán Imre: Shimmy –A bajadér - György Katalin, Pleşa Róbert
  2. ) Kálmán Imre: Ó, Bajadérom –A bajadér - Rigmányi István
  3. ) Kálmán Imre: Ma önről álmodtam – A bajadér - György Katalin, Pleşa Róbert
  4. ) Kálmán Imre: Te rongyos élet –Csárdáskirálynő - Vigh Ibolya, Naphegyi Béla
  5. )Kálmán Imre: Hej, cigány – Marica grófnő – Naphegyi Béla, Rigmányi István, Pleşa Róbert

 

Nyomtatható verzió Nyomtatható verzió    Küldje tovább ismerősének Küldje tovább ismerősének
oferta.ro