Magyar intézmények > Egyház

Baktalórántháza – egy hely, ahol Isten beszél magyarul a nemzet szószékén

Most pedig átadjuk a Bibliát és Szeben vármegye zászlaját a vármegyét képviselő Varró Sándor nagyszebeni lelkipásztornak - csengett a baktalórándházi templomban Dr. Kovács Kálmán helybéli lelkész határozott hangja 2008 augusztus 17-én a II. Közép-Nyírségi Református találkozó alkalmával. Ezek a pillanatok felejthetetlenek, hiszen történelmet idéztek meg az anyaországi Baktalórándházán.

A Biblia évének jegyében szervezett rendezvény, a nyitott Biblia köré gyűjtött bennünket: egyező hitű és egyező nyelvű reformátusokat. Egységtörekvés volt ez, mely sokkal hamarabb megvalósítható a Szentírás mellett mint a politikusok asztalánál.

Balogh Zoltán lelkipásztor az Országgyűlés Emberjogi Bizottságának elnöke a Jn. 13,34-35 alapján igei alapot nyújtott együttlétünknek.

A felolvasott ige úgy ismeretes a hívő ember előtt mint a szeretet-parancs. De ez nem önmagában való ellentmondás? Lehet-e a szeretetet parancsolni? Az Ige azonban inkább elvárásról beszél, mint parancsról. Isten elvárja tőlünk hogy a saját utunkat, amit nekünk elkészített, megjárjuk. Ilyen a szeretet útja is. Egyszerű képpel élve, egykor majd megkérdez: te Péter, miért nem voltál Péter, te János miért nem voltál János?

Figyelmeztetést kapunk: annak nem lehet igazán áldozatos szeretetet vállalni, akinek a szeretete önszeretet, érdek, hamisság. Az ilyen szeretet legfeljebb érzelmi fellángolás. Esetleg érdek-szeretet.

A szeretet isteni ajándék. Jézusi példa szerint kell gyakorolni.

Egy tudós azzal rukkolt ki, hogy megkapta azt a hormont amely aktivizálódik akkor, amikor az ember szeret. Tüzetesebb kísérletek után azonban kiderült, hogy ugyanaz a hormon aktivizálódik akkor is, amikor az ember gyűlöl.

A szeretet lényege az, hogy másik a lényeg. Ez szabállyá vált. Már a teremtés kezdetén az Úr megállapította, hogy nem jó az embernek egyedül. Sajnos, azóta felfedeztük, hogy  nem jó együtt sem. Azért nem, mert nehéz elfogadni a másikat, mint terhet.

Saját magunk szeretetét nem egyszer helyettesítjük tárgyakkal, ajándékokkkal.Csak önmagunkat ne kelljen adjuk. Jézus Krisztus világított rá, hogy az ember legnagyobb ajándéka saját maga. Ezért meg kell tanulnunk úgy tekinteni a másikra mint Jézus ajándékára : Szeresd felebarátodat mint magadat. Egy hittudós ezt így fogalmazta át: szeresd felebarátodat, mert éppen olyan mint te.

Egymás között élünk, egymás mellett vagyunk. Ez ami népünk. Egymásért kell szót emelni. Egymásért kell kiállani. A keresztyén szeretet alaptétele: gyűlölni a bűnt, de szeretni a bűnöst. Ehhez hozzátartozik az is, hogy minden ami árt, azt le kell leplezni és gyűlölni.A szeretet nevében ne tűrjük el azt ami árt magunknak, családunknak, nemzetünknek.

Vállalni kell a felelősséget a másik iránt, vállalni a történelmi örökséget. Mi akkor vagyunk erősek, ha a magunkét vállaljuk, a magunk értékeit. Legyen igazi érték életünkben Isten szeretete, a felebarát szeretete, népünk, hazánk szeretete.

Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke,

„ A Biblia hatása életünkre” című előadásában hitbeli és nemzeti meggyőződését fogalmazta meg: szeretni kell  a népünket, hogy bennünk Jézus Krisztusra ismerjenek az emberek. Maga Jézus is sírva fakad népe sorsán. Ezért nem túlzás ha azt mondjuk, hogy Ő a hazafias Isten, aki elkeseredik népe sorsa felett. Igaz, hogy a Bibliában egyetlen könyv sem szól közvetlenül a magyarokról. De az is igaz, hogy a választott nép örökségének a megőrzése minta a ma élő népek számára is. Egy univerzalizmus fejeződik ki a nemzeti értékek megtartását illetően.

Az Ószövetségi minta, a sorshoz való három fajta viszonyulást tár elénk:

1. Zsidó hagyományok teljes feladása(bálványimádás). Ezt az Ószövetség elítéli.

2.Nemzeti elvakultság. Nemzet erejében való elbizakodottság.

3.Nemzet sorsának felvállalása. Jeremiás vállalja nemzetét. Eszter az életét is kockára teszi nemzete érdekében.Bízik az Isten ígéreteiben, Isten Igéjének megtartó erejében.

Mit üzen ez nekünk, Kárpát-medencei magyarok számára? Hogyan irányít abban, hogy miként viszonyuljak a magyarságomhoz?

Először is Isten útmutatását kell alapul venni. Irányadó az, hogy az Úr  mit tart helyesnek, mit ítél el. Ez kell legyen a magyar tízparancsolat.

Isten pedig egyértelműen kimondja, hogy:

1. A nemzet és a hozzá való tartozás érték.

2. Óv a nemzeti elvakultságtól. Isten nem tart többre azért mert magyar vagyok. Példa erre Jeremiás szembeszegülése népével vagy Dietrich Bonhoeffer szembeszegülése a nácizmussal. Ez utóbbi irányzat ideológiájának alapja: a német, áriánus faj  felsőbbrendűsége. Ezért Bonhoeffer Isten igéjével összeegyeztethetetlennek tartotta a nácizmust.

Mindezekben a lényeg : Isten jelen akar lenni nemzetünkhöz való viszonyulásunkban. Ő üzen számunkra, úgy amiként Sámuel prófétán keresztül tette. Beszélgetni kell Istennel a nép helyzetéért imádságban, úgy mint Mózes, aki a nép javát, megmaradását szolgálta. Nem szabad sohasem elfeledünk, hogy nemzetünkért keresztyén felelősségünk van.

 

Dr. Kovács Kálmán helybéli lelkész elmondta : a 64 történelmi vármegye és 8 csatolt vármegye református lekipásztorait szólították meg, hogy a nemzet tört cserépedényének darabjai mellett nyilvánvaló legyen: a lélek ép és hív, hogy összegyűljünk. Deák Ferenc szavai ma is aktuálisak: amiről önként lemondunk sohasem lesz a mienk, amiről kényszerítve mond le a nemzet, úgymint az egységéről, az még lehet egy.

Tolnai István nagykárolyi lelkész, a szervezőbizottság szóvivője kihangsúlyozta: Örvendetes az, hogy 8 országból érkeztek képviselők az ünnepélyre, de sajnálatos, hogy tizenkét vármegyében már nem találtak református lelkészt. Ezeknek a Bibliáit az irattárba teszik.

Ezek utána a történelmi vármegyék képviselőinek átadták a Bibliákat, melyek tiszteletére a  Történelmi Vitézi Rend és a Magyar Nemzetőrség állt díszőrséget. A Bibliát a vármegye kisméretű zászlaja kísérte.

A felemelő pillanatok után a Kárpátaljai Református Egyházkerület püspöke, Dán Fabián Sándor bátorító üzenetet közvetített. Nem szabad hagyni, hogy elhatalmasodjék rajtunk az érzés: Nincs tovább, úgyis elveszünk. Minékünk, Isten kihívott lelki népének, nem szabad egy ilyen  lemondást sugárzó üzenet hordozóivá lenni. Nekünk a bátorság, erő lelkét kell továbbadni, nem a csüggedés lelkét. Ki akar fiataljaink közül egy olyan gyülekezethez tartozni, ahol csak pusztulásról, elveszésről beszélnek?

Kárpátalja a példája annak, hogy Isten hatalmasan munkálkodik még a „pusztában” is. A fordulat előtt 84 gyülekezet volt Kárpátalján, jelenleg 109 van, minden évben építünk egy templomot, minden évben gyarapszunk egy gyülekezettel.

A bátorságnak lelke csodákra képes. 24 bebörtönzött református lelkészt ismerünk Kárpátalján, akik közül egyeseknek szegeket vertek a körmük alá.

De hitüket el nem hagyták. A közmondás jól ismeretes: Nem az az erős aki adja, hanem aki állja. Semmilyen körülmények között nem szabad azokat a dolgokat elhallgatni amivel megajándékozott az Úr. Ő nem ad oda ellenségeinknek, nem tesz azok csúfjává, ha bízunk benne és hozzá hűségesek maradunk. A püspök emlékszik: 14 évesen, titokban,a kántor konyháján mondta fel a teljes Heidelbergi Kátét. Ugyanott olvasta el a II. Helvét Hitvallást.

Mindezek azt jelzik : él és élni akar Isten népe Kárpátalján.Vannak olyan családok, ahol a négy gyermek mellé még vettek hármat az árvaházból. Családot, otthont, nyelvet, református magyar nevelést adnak nekik. Ez hatalom, kegyelem, jövő. Jelzője annak, hogy Isten népe vagyunk.

A 64 vármegye tekintse úgy a mai napot, mint amelyet az Úr szerzett, és Ő egybehívott.

Szándékosanhagytam a végére Nagy Lajos, baktalórándházi polgármester szolgálatunk lényegét megfogalmazó szavait: A lelkészek a nemzet szószékén prédikálnak azzal, hogy a Szentírás üzenetét továbbadják, a nemzet nyelvén, határon innen és túl. Úgy legyen. Ámen.

SA400141_b

Nyomtatható verzió Nyomtatható verzió    Küldje tovább ismerősének Küldje tovább ismerősének

A kategória további hírei

oferta.ro

Visit Erdélyi magyarok a világban