Eseménynaptár
| « 2012. február » | ||||||
| H | K | Sz | Cs | P | Sz | V |
|---|---|---|---|---|---|---|
| 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | ||
| 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 |
| 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 |
| 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 |
| 27 | 28 | 29 | ||||
Belépés-Regisztráció
Keresés
A nagyszebeni vár metamorfózisa
Hol is van ez a Nagyszeben, és mivel is érdemelte ki Európa Kulturális
Fővárosa címét 2007-ben?
Sokszor teszik fel ezt a kérdést az idelátogató érdeklődők.
Az első kérdésre a felelet helymeghatározó, illetve az a történelmi, középkori pillanat, amikor a Magyar Király rábízza Erdély, illetve Európa védelmét a
Déli-Kárpátok északi lábánál a szászokra. A mai szlogen kiemelt jelentőségű
mondata: „Nagyszeben 1191 óta fiatal”. Hogyan lehetséges ez a teljesítmény?
Valószínűleg az örökös ténykedés kijátssza az idő múlását is, főképpen akkor, ha
a tett tartalommal és áldással is párosul. Mit jelent ez konkrétan Nagyszeben
esetében?
A kora középkori település nem merevedett meg az erődített templommal
ellátott falu státusánál, hanem folytonos növekedéssel, a harmadik erődgyűrű
megépítésével városi rangot kapott még a XIV. századi „eurorégióban”.
A „mag” tovább fejlődött. A negyedik erőd bekerítette a hajdani falut is,
a mai alsóvárost, majd a XVI–XVII. században következtek az ágyúk elleni,
illetve az ágyúkkal való védekezés, ami újabb falak, nagytornyok, rondellák,
bástyák építését jelentette. Az eredmény rendhagyóan jónak bizonyult, mivel
soha nem tudta megszállni a várost az ellenség. Így biztonságban voltak az
ingatlanok meg az ingóságok, lehetett egyedi gótikus templomokban és lakótornyos
palotákban gondolkozni, illetve jól működő iskolákban, ispotályokban,
városi terekben és utcákban, reneszánszos kereskedői lábasházakban.
A középkorban meghatározott önrendelkezési jog a vallási reformok befogadásának
is táptalajt nyújtott. Szinte egységesen tért át evangélikus hitre az
erdélyi szászság. Brassó után Nagyszeben lett a haladó, humanista eszmék iskolájának
egyik gócpontja, a városi mag kellős közepén, a mindmáig jelesen működő
Bruckenthal Kollégium.
Hogyan alakult a vár az ellenreform idején?
A „tolerancia” jegyében új római katolikus templom és jezsuita iskola épült a Kisés
Nagypiac közé, latin miserenddel, mivel a hajdani gótikus katedrális megmaradt
német evangélikusnak. Ez a XVIII. század története, amikor a multikonfesszionális
városban megjelenik a külön magyar református templom, illetve a román
ortodox fatemplom a felsőváros gerincén, illetve az alsóvárosban a zsinagóga.
Természetesen ez a típusú nyitott gondolkodás egy újabb fejezettel gazdagította
a várost. Az erődítések elveszítették védelmi szerepüket, 1788-ban pedig bekövetkezett
a Nagytorony kulturális metamorfózisa. Az 1540-es rondella magába
fogadta az első színházi funkciót.
Nagytorony, lőporraktár (1540) – színház (1788) – koncertterem (2004)
A volt lőporraktárra helyezett új Thalia színpad átlényegítette a hely szellemét.
Erdély Fővárosa ekkor Nagyszeben. Samuel von Bruckenthal erdélyi kormányzó
két központi lakóházat épít át egy monumentális barokk palotának, megalapítva
ezáltal a város első gyűjteményes múzeumát. Hogyan fejlődik mindez
tovább a XIX. században? A magánkezdeményezésekből hamarosan városi érdekeltség
lesz. A színház mellett Természettudományi Múzeum épül, a Zene
Társaság székházzal gyarapszik, az erdélyi románoknak elkészül az ASTRA
kultúrpalotája, a magyar civil szervezeteknek nagypiaci székháza van.
A várszövet főutcáinak kaputornyai lebontódnak, hogy utat biztosítsanak
a „mag” további fejlődésének. Ez az a csodás pillanat, amikor kiderül, hogy a
több százéves burok „érett gyümölcsöt” termett.
Újabb száz évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy ezt a csodát a maga valóságában
értékeljük. Ez idő alatt a nyolcvan hektáros „magzat” túlélte a modernista
városrendezők forradalmát, a világháborúk forgatagát, napjainkra pedig
kissé porosan és ráncosan újabb metamorfózisnak lett tanúja.
A városvédőknek, a sajátos egyedi értékeinek, és nem utolsó sorban a
szerencsés gondviselésnek köszönhetően 2007-re újra magára terelte a figyelmet
a történelmi központ. A vár jelenkori metamorfózisa rácsodálkozik az
épített örökségre és a Hely Szellemére. Az idei szlogenek a „multikulturalitás,
multietnikum, multikonfesszionalitás”, illetve „Nagyszeben a kultúra és a
kultúrák városa”.
A hajdani várfalak övezete ebben az évben magába foglalja Európa
Kulturális Fővárosának legjelentősebb eseményeit. Az első várgyűrű, a mai
Huet tér, a középkori szellemi gyökereknek a legjelentősebb helyszíne. Az
erődített templom hatezer sípos, romantikus orgonájának koncertjei az emlékezés
és az ökumenikus hitélet katalizátora.
A második várgyűrű, a mai Kispiac, a városi élet reneszánsza és a Nagypiac
előtere. A hajdani Tanácstorony, az erőd egyik kaputornyából nőtte ki
magát a város civil életének jelképévé. Hetedik emeletéről jó rálátás nyílik a
világörökség elismerésére váró történelmi városmagra. A Huet, a Kis- és
Nagypiac az a hármas központi téregység, ami nem csak rendhagyó urbanisztikai
különlegesség, de a 2007-es kulturális események egyedi szabadtéri „színpada”,
kiállító, ismertető, szórakoztató, meditáló, polivalens funkciókat befogadó
együttese.
A 2004-ben felavatott koncertterem a Nagytoronyban
A harmadik erődgyűrű Nagytornyának Thalia terme – a Nagyszebeni Állami
Filharmónia székháza – 2006-ben lenyerte az Europa Nostra-díj különoklevelét a
kulturális örökség konzerválásának és újraértékesítésének példaértékű megoldásával.
Itt, a városfalak – extra muros – árnyékában tud leparkolni a gépjármű, és
innen indul a várárkokon, tornyokon keresztül a gyalogosforgalom a középkori
városszövet zegzugos utcáin a központi terek, erődök védett kincsei felé…
Most pedig pontosítsunk, mi is fogadja 2007-ben a látogatókat a városfalakon
innen és túl.
Itt kitérnék a városrehabilitációs, restaurálási és revitalizációs tervekre,
azoknak különböző stádiumaira, illetve megvalósítási fázisaira.
A motiváció, a politikai akarat és az elérhető anyagi-szellemi háttér talán a
legfontosabb tényezője mindenféle tervnek és kivitelezésnek.
2007-ben elkészült a város „új bejárata”
Hogyan alakult ez a nagyszebeni történelmi központ esetében?
2000 szeptemberében, az újonnan megválasztott szász polgármester rábólintott a
helyi adminisztráció nevében a meglévő rehabilitációs tervek megvalósítására,
illetve egy új revitalizációs stratégia kialakítására. Ezzel párhuzamosan megnyitja
kapuját a német érdekeltségű GTZ- (Gesellschaft Technische Zusammenarbeit)
iroda, Nagyszeben erődített városnegyedének ingyenes tanácsadói, illetve
beruházási segítséget biztosítva, eredetileg 3, majd 5, illetve 7 évre meghosszabbítva
ezt a tevékenységét. Főképp a szociális gondokat próbálták felmérni és
javítani, de nem utolsó sorban a nagyobb urbanisztikai tervek logisztikai részét is
felgyorsították, vagy részben magukra vállalták.
2001-től Romániában elsőként, a nagyszebeni polgármesteri hivatal keretén
belül külön műemléki és történelmi központot felügyelő iroda bonyolítja a
rehabilitációs stratégiák egyeztetését, illetve a tervek és a kivitelezések megrendelését.
Ebben az évben sikerült jogerőssé minősíteni a történelmi központra irányuló
általános rendszabályokat, illetve feltérképezni a lehetséges műemléki
köztulajdonokat.
2002–2004 között jött létre az a gazdasági háttér, amivel már konkrét
beavatkozásokra is sor kerülhetett helyi döntések alapján. Ez a két év a sürgős
beavatkozások lebonyolítása volt, a statikai megerősítéseké, gondolok itt a kispiaci
támfalakra, illetve az első várgyűrű megerősítésének első lépéseire.
2004 fordulatot jelentett a revitalizációs motivációk kérdésében is.
Februárban beadta a város a 2007-es Európai Kulturális Főváros státusának
elnyerésére szóló pályázatát.
Áprilisban átadták a Kispiac 16. számú „Luxemburg-házat”, ahol és
amivel bemutatkozott a város és Európa előtt a luxemburgi kultúra és a nagyvonalú
segítőkészség egy közös Európa múltjának tükrében.
Májusban elnyerte a város – együtt Luxemburg tartományával – a 2007-
es kulturális programok megszervezését, és ez a két város, térség újra egymásra
találását jelentette, melyek közös etnikai gyökerekkel és sokszínű történelemmel
és jelennel rendelkeznek, és nyugat–keleti, illetve észak–déli kapcsolatot hoznak
létre. A Luxemburg–Nagyszeben (Sibiu-Hermannstadt) 2007-es Európai Kulturális
Főváros közös eseményeinek így lett az alcíme a multikulturalitás,
multietnikum és a vallási-felekezeti sokszínűség.
2004 júniusában befejezték a hajdani Nagytorony restaurálását, ami 1788-
tól színházként működött, majd 1948-ban munkásklubbá alakult egy komoly
tűzvész következményeként, és mely az 1988 óta romokban heverő, merész
tervek lassan körvonalazódó helyszíne lett. A 2004-es hangversenyterem „újraszentelését”
a júniusi helyhatósági választásoknak köszönhette, mivel Szeben
megye tanácsának baloldali elnöke ebben látta a kampány sikerességét… Így
lett ez az épület a megújuló Nagyszeben egyik kulturális határköve, a vár
metamorfózisának egyik kortárs szimbóluma.
2004-ben szinte 90%-os többséggel válaszották újra Nagyszeben szász
polgármesterét, aki „teljhatalmat” szerzett ebben a mandátumban, ezt 95%-ban
a román szavazópolgárok, illetve a városi tanácsban a Német Demokrata
Fórum tanácsosinak 65%-os többsége biztosította. 2004-óta a megyei tanácsban
is német az elnök, és 50%-os a Német Demokrata Fórum tanácsosi
részaránya. A megye nagyobb városaiban is, például Medgyesen és Nagydisznódon,
szintén német a polgármester.
Ez a politikai tényező kulcsfontosságú volt a történelmi városmag további
gyors feljavításában. A pénzek célirányos kiutalása, a fontossági sorrend
felállítása, a 2006-os decemberi határidő betartása mind hozzásegített egy belátható
eredmény eléréséhez.
Így lett 2005–2006 Nagyszeben a történelmi városmag metamorfózisának
robbanásszerű időkerete. A hármas piactérszövet régészeti ásatásoknak,
teljes infrastrukturális felújításnak, új kövezésnek, városbútoroknak, kivilágításnak
és restaurált homlokzatoknak lett a színtere. Az egységes gépjárműforgalom
visszaszorításának stratégiája – az erődített városnegyedből – új
sétálóövezeteket jelölt ki a központban. Így a piacterek szervesen kapcsolódnak
északi irányban az alsóvároshoz, ahova a három felújított lépcsősétányból kettő
csak gyalogos tereket kapcsol össze. Így a Huet tér megközelíthető az első
kaputorony irányából a Torony utca lépcsősétányával, a Kispiac pedig a
második erődrendszer kaputornya alatt kapcsolódik a 13 méter szintkülönbséget
áthidaló lépcsőkkel az Aranyosok teréhez.
Nem kevésbé látványosak az utcai rámpás kapcsolódások sem, mint
például a Vízaknai utca, ami az első alul-felül járó útkereszteződést eredményezte
a Kispiacon 1859-ben, amikor megépült a „Hazugok” öntöttvas hídja a
rámpa fölött. Ezen az úton jöhetnek fel a Kispiaci parkolóba a személygépkocsik,
a közlekedést gátló sorompók pedig jelzik a hajdani kaputorony helyét.
A másik felújított rámpás megközelítése a tereknek az alsóváros felől az
Odobescu utca, amely a XX. század első felének köszönheti mai szélességét,
amikor is kibontottak egy épületsornyi szigetet a hajdani új fiúiskola, tornaterem
és iskolaudvar kialakítására. Itt volt a középkori városszövet legnagyobb
vesztesége, a XX. század végére pedig a történelmi központ legkérdőjelesebb
városképe. A szocializmus éveiben a főépületből Művészeti Iskola lett, a tornateremből
bábszínház és mozi, az udvart pedig előre gyártott betonkerítés vette
körül. Újabb döntés csak 2002–2004 között történt, amikor is lehetőség nyílt
egy előre gyártott típusú tornaterem elhelyezésére az iskolaudvar területén, egy
a négyszázból, amit a tanügyminisztérium költségén országszerte építettek
„bádogból”. Végül is ez lett a kivétel, igaz háromszoros költségvetéssel és egy
sajátos tervvel, amit a város pótolt ki. Az új tornaterem téglából, manzárdolható
cserépháztetővel – a volt betonkerítés vonalán – emlékeztet a hajdani házak
karakterére, homlokzata négy egységre osztva alkalmazkodik a környezetéhez, a
középkori alapozások nyomvonalát pedig vörös klinkertégla jelzi a mai andezit
kockakővel burkolt úttesten.
Hasonlóan meg lettek jelölve a régészeti kutatások által feltárt lebontott
várfalak és kápolnák alaprajzai a Huet téren, azzal a különbséggel hogy itt
klinkertégla helyett szabálytalan andezit kőlapok simulnak bele az egységes
burkolat hangulatába.
A Nagypiac kőburkolata. Előtérben a római katolikus templom és parókia,
valamint a volt jezsuita iskola, amit 2009-re sikerült restaurálni
A Nagypiacon a hajdani városbútorok helyeit jelzi a klinkertégla, mint
például a XVI. századi első vezetékes kútnak, Roland köztéri szobrának és a
barokk Nepomuki Szent János szobrának a „lenyomatát”.
Kilátás a Tanácstoronyból:a háttérben az evangélikus templom (Huet tér), az
előtérben pedig a Kispiac 12. szám alatti kétszintes manzádú ház
Érdekes berendezés a visszaépített XIX. századi vezetékes kút is együtt a
központi kortárs szökőkúttal. Egyik a másikat motiválja, jóformán „szimbiózisban”
működnek egymással. Az új kútnak nincs kijelölt kávája, a kilenc vízsugár
hol megjelenik, hol meg eltűnik a négyzethálós barokkosan monumentális
burkolatból. A középen visszamélyített térkövezés rejtett vízelvezető csatornái
összekötik a két kutat, így a vízforgatást biztosító medence a régi kútból érhető
el az elektromos dobozokkal és a számítógépes vezérléssel.
A Nagypiac legrégibb emlékei a XV. századi rejtett gabonagödrök.
Ezekből ötöt sikerült megmenteni és bemutatni az utókornak. Egy-egy fekete
gránitlap ülő-meditáló alkalmatosságot biztosít a gödrök fölött, megjelölve öt
nyelven az eredeti funkciót (angolul, németül, franciául, románul és magyarul).
Úgy is mondhatnánk, hogy ezek a középkori kincstárai a magántulajdonoknak.
Köztereken helyezték el őket, hogy tűzvész esetén is megmeneküljön az egy évi
gabona szükséglete a családoknak. Körülbelül 4–5 méter mély, 3–4 méter
átmérőjű körte alakú 60 cm-es átmérőjű bejárattal a föld felszínén, függőleges
mérőléccel a közepén, és eredetileg földdel rejtett fatetővel. Állítólag városházi
közalkalmazott mérte fel annak idején háromszögezési eljárással kinek-kinek a
tulajdonát.
A tér átellenes oldalán Gheorghe Lazăr, a jezsuitáknál nevelkedett,
román iskolaalapító bronzszobra 2006-ban váltotta fel az 1986-os kőbe faragott
ülő változatát, ami így a tér közepéről a jezsuita iskola irányába mozdult ki.
Több mint négyméteres betontalapzatát egy negyven centis ülő alkalmatosság
helyettesíti. A hajdani monumentális talapzat ideiglenes 1989-es megemlékezési
„oltárát”, amit a gyertyaégetésen kívül nemzeti lobogó és művirágkoszorú
ékesített, két bronztáblás jelzés váltotta fel a kőburkolat síkjában, az egyik az
1989-es decemberi események színterét jelöli, a másik az első áldozat helyét a
Nagypiacon.
Folytassuk a központi mag megközelítésének lehetőségeit, például délnyugat
északnyugat, és délkelet irányból. Valamennyi a felsőváros utcaszövetéhez
tartozik a harmadik várfalgyűrű biztonságában, gyakorlatilag a hajdani
Nagypiac vásárterének a legfontosabb be- és kijáratai. A délnyugati, hajdani
Nagydisznódi utca vezetett a legpompásabb kaputoronyhoz. Ezen a vársarkon
épült meg a Nagydisznódi bástya a XVII., majd a nagykaszárnya a XVIII.
században. És ugyancsak ez a hely katalizálta a szocialista idők új központját.
1986-ban Ceauşescu lebontatja a két emeletes barokk kaszárnyát, és helyette
egy új, tizenöt emeletes adminisztrációs központ terveit készítették el a
szakemberek. Az 1989-es változások aszfaltozott parkolóként mentették át a
sarokbástyát napjainkig. A 2007-es kulturális eseményeinek ez a helyszín
biztosította az ideiglenes, 2800 négyzetméteres polivalens sátor felállítását. így a
Nagypiac és a Nagydisznódi bástya közötti kapcsolat mint a régi és az új
kulturális mag közötti együttműködés láncszeme, a mai N. Bălcescu utca életerős
sétáló tengelye lett a történelmi központnak. Itt is sikerült 2006 decemberéig
átadni az új infrastruktúrát, kövezett utcaburkolatot, a kandeláberes új
kivilágítást, és megteremtették a vendéglők, cukrászdák, sörteraszok helyét.
Az északkeleti irányból az állomás tere csatlakozik a régi központhoz.
Ezen a szakaszon a hajdani Orsolyák templomának kisebb teresedése vonja
magára a figyelmet, ahol egy szerényebb rehabilitációs tervcsomag egyikével
találkozhatunk. A déli napsütötte területet „napterasz”-nak keresztelte el a
