Ötéves születésnapját ünnepelte a Nagyszebeni Magyar Kulturális Iroda

Menü

Eseménynaptár

Belépés-Regisztráció

Keresés

Hírlevél

A kategória további hírei

Mai névnap: Ivó, Milán

Feliratkozás hírlevélre

E-mail:

Leiratkozás

Érték és minőség a szórványban

Robert Capa kiállítással, Ha este nyolcat üt az óra című pódium-előadással és Magyar operettek gyöngyszemeivel ünnepelte megalakulásának ötéves évfordulóját a Nagyszebeni Magyar Kulturális Iroda az elmúlt hétvégén. A kétnapos rendezvénysorozat programjai között minden korosztály talált magának kedvére valót: sajtófotó-kiállítás várta az érdeklődőket a Tanácstoronyban péntek délután, azt követően Karády Katalin dalait és Márai Sándor szövegét „ízlelgethették” az érdeklődők a Gong színházban, szombaton pedig a Budapesti Operettszínház művészei előadásában magyar operettek és musicalek dalai csendültek fel.

Serfőző Levente a HÍD-Szebeni Magyarok Egyesületének elnöke, a Nagyszebeni Magyar Kulturális Iroda vezetője köszöntötte elsőként a Robert Capa, azaz Friedmann Endre Ernő kiállítás résztvevőit a péntek délutáni kiállításmegnyitón. Elmondta: öt év után nyugodtan állíthatjuk, hogy a viszontagságok ellenére az iroda megállta a helyét a nagyszebeni, erdélyi, sőt a Kárpát-medencei kulturális intézmények között.

– Működése elismert, dicsért és példaértékű. Céljai elérésében az értéket, és a minőséget előtérbe helyezve, rangos kulturális és közművelődési események megszervezője a kulturális iroda – összegezte az elmúlt öt évet dióhéjban Serfőző Levente, majd ismertette az intézmény programkínálatát.

Nagyszebenbe a Magyar Köztársaság sepsiszentgyörgyi Kulturális Koordinációs Központjának köszönhetően érkezett a péntek délután megnyitott tárlat anyaga, a BadorGood.com című fotószakmai portál támogatásával.

– Robert Capának a legnehezebb pillanatokat kellett meglátnia és megörökítenie. Magyar zsidó ember lévén menekülésre kényszerült a hitlerizmus elől szülőhazájából. Háborúkon keresztül jutott el a világhírnévig, mondhatnánk a háború volt a szenvedélye, mármint a háború fotózása – méltatta Capa életművét az irodavezető. Hozzátette: Capa megörökítette a huszadik század háborús borzalmait, mindezek mellett portrékat is készített, egyik-másik alanyával közeli barátságba is került. – Ahogy nézegeti az ember ezeket a képeket, az a benyomása, hogy ott áll a riporter mellett és részese a történéseknek – vélte.

– A Nemzeti Múzeum nemrég vásárolta meg képei negatívjának tetemes részét, így juthattak el hozzánk is, ide Nagyszebenbe, a vándorkiállítás képei. Nem is akármilyen, hanem magyar származású világhírű művész munkáit tárja a nagyszebeni nyilvánosság elé ez a tárlat, akit most már illik alaposabban megismernünk – hangsúlyozta Serfőző Levente.

Robert Capa életútja, életműve

Ciprian Ciocan a BadorGood fotóportál szerkesztője Robert Capa alias Friedmann Endre Ernő életútját ismertette. – A világhírű fotóművész Budapesten született magyar zsidó családban 1913-ban Friedmann Endre Ernő néven. Az akkori politikai helyzet nem kedvezett neki: menekülnie kellett az országból. Berlinbe utazott, ahol újságírást tanult, ahol fotózással is kezdett foglalkozni. Legelső jelentősebb fotója Leon Trockijt ábrázolja, az orosz forradalom vezetőjét, akihez elég közel is került. Nemsokára Németországból is mennie kellett – részletezte Ciocan.

Párizs volt életének következő állomása, ahol karrierépítésbe kezdett, először kevés sikerrel, de aztán találkozott szerelmével, Gerda Taroval, aki felkarolta és segítette: közösen találták ki a Robert Capa álnevet is, amellyel ismertté és sikeressé vált. Persze nagyon hamar fény derült a cselre, de mégsem akart megválni felvett nevétől.

Munkája során a huszadik század öt háborúját dokumentálta, elsőként a spanyol polgári háborút, amelynek maradandó alkotása A milicista halálacímű képe meghozta számára a világsikert. A kép szinte azonnal vitákat váltott ki szakmai körökben. Ellenlábasai azt próbálták bizonyítani, hogy a fotó – Capa állításával ellentétben – nem dokumentum, hanem megrendezett, beállított kép. Mialatt a fotóművész Párizsban élt, menyasszonya is vele együtt dolgozott, a harcmezőkre is elkísérte, ahol egy tank lövedéke okozta sérülésébe belehalt.

Capát New Yorkban érte a második világháború, amelyet egy egészségügyi folyóirat felkérésére kellett dokumentálnia. Fényképeket készített Angliában, Tunéziában és Észak-Afrikában is. A normandiai partraszállásnál az elsők között érkezett a helyszínre, ahol száznál több fényképet készített, de sajnos csak nyolc maradt meg belőle az utókornak: a publikálás előtti nagy sietségben a londoni magazin munkatársa tönkretette a negatívok többségét.

Emellett dokumentálta a második világháború utolsó mozzanatait, Párizs felszabadítását, de készített fényképeket Budapesten is. A világháborút követően az izraeli háborúban folytatta munkáját, ezután pedig a Szovjetunióban élők hétköznapjait örökítette meg. Munka közben, az indokínai háborúban érte a halál, amikor egy taposóaknára lépett.

Népszerű Karády-dalok, operett-slágerek

A Ha este nyolcat üt az óracímű zenés összeállításban Barabás Réka színművésznő előadásában csendültek fel a népszerű Karády-dalok, amelyek emészthetőbbé tették a súlyos Márai szövegeket. Karády Katalin legendás színésznő, énekesnő dalainak gyöngédsége, nőiessége, muzikalitása teszi különlegessé az előadást, miközben Márai A négy évszakcímű „prózai epigramm” gyűjteményéből kiragadott, tökéletes stílusművészettel, igényességgel, bölcsességgel megírt szövegek kötik össze a dalokat. Az előadás alkotói Apostolache Eusebiu, Barabás Réka, Barabás Tamás, Sinai Ildikó, Vajda Gyöngyvér, Barabás Izabella és Barabás Attila voltak.

A szombat este az önfeledt szórakozás jegyében telt a Budapesti Operettszínház művészeivel. A Magyar operettek gyöngyszemei című gála nemcsak a magyar operett-slágerekre összpontosított, a Csárdáskirálynő, a Marica grófnő, a Víg özvegy, a Mágnás Miska, a Bánk bán közkedvelt dalai mellett Dancs Annamari, Tarján Pál és Kerényi Miklós Máté előadásában a magyar musicalek dalai is elhangzottak. Az akrobatikus táncokkal fűszerezett közel kétórás műsor üdítően hatott a közönségre. A produkció nem volt érzelemmentes, néhány csók is elcsattant a nagyszebeni Thalia színpadán, de a közönséget sem hagyta hidegen a művészek lelkesedése, folyamatosan velük dúdolták az ismert dallamokat. A gyönyörű ruhaköltemények, a néhol hajmeresztő mutatványok, a helyzethez illő olykor humoros, olykor szomorú alakítások mind-mind hozzájárultak az előadás sikeréhez: a közönség végül állva tapsolva hálálta meg a művészek nyújtotta élményt.

Dézsi Ildikó

Nyomtatható verzió

Küldje tovább ismerősének

« 2012. május »

Visit Erdélyi magyarok a világban