| « 2012. május » | ||||||
| H | K | Sz | Cs | P | Sz | V |
|---|---|---|---|---|---|---|
| 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | |
| 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 |
| 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 |
| 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 |
| 28 | 29 | 30 | 31 | |||
1843 majus 4-en ,csutortokon a marosvasarhelyi « Apollo « teremben jotekonysagi koncertet hirdetett a varos luteranus kozossege. A koncerten amator muveszek leptek fel ketreszes musorral. A koncertezok kozott volt Bolyai Janos kapitany ur neve is , aki hegedun jatszotta el Paganini “Capriccio”-jat. Nehez darab , csak igazi muveszek valallhatjak azt eloadni. A vasarhelyi lakossag szamara azonban nem ujdonsag a kisse maganyos kapitany ur fellepese , mar tobbszor is hallottak ot muzsikalni , varosszerte ismertek a zene iranti rajongasat.
Abban az idoben Bolyai Janos mar 41 eves volt, betegnyugdijas, notlen , edesapja ,a hires Bolyai Farkas meghivasara Marosvasarhelyre koltozott ,elhagyva Domaldot , ahol nehai edesanyja szulofalujaban gazdalkodott. Bolyai Farkas 1778 februar 2-an szuletett a Szeben megyei Bolyan , apja Bolyai Gaspar, anyja Pavai Vajna Krisztina. A Bolyai csalad birta sokaig a Bolyai kastelyt is, eloszor tulajdonosi, kesobb mar csak ugyintezoi szinten. Az epulet mai allaga javithatatlan rom. Mellette a regi magyar iskolat a falu magyar kozossege kijavitotta , es ugynevezett Magyar-hazkent mukodteti . E ket epulet lehetett tanuja apa es fia bolyai tartozkodasanak.
Ha Bolyai Farkast az enyedi Reformatus Kollegiumban tanittattak, kesobb meg a nemetorszagi Gottingenben, az aranylag jomodu szulei, az 1802-ben Kolozsvarott szuletett Janost a mar hiresse valt matematikus apa , a marosvasarhelyi Reformatus Kollegiumban es a becsi Hadmernoki Akademian tanittatta. A kiveteles intelligenciaju Bolyai Farkas, aki eveken at levelezest folytatott Karl Friedrich Gauss gottingeni matematikus-csillagasszal , orommel tapasztalta fia, Janos szinten kiveteles intelligenciajat, ami megmutatkozott mar vasarhelyi diakevei idejen is. Ebben az idoben ismerkedik meg apja , Bolyai Farkas egyik kutatasi temajaval , Euklidesz axiomatikus rendszere egyertelmusegenek tanulmanyozasaval . Bolyai Farkasnak mar letezett nehany kutatasi eredmenye ezen a teren , sot az 5. axiomaval / a paralellak axiomaja / ekvivalens kijelentest is allit, am , az axiomatikus rendszer ellentmondasait nem tudja felszamolni, talan azert nem, mert nem tudott elszakadni kora konformista gondolatvilagatol. Zsenialis fiaval folytatott hosszu beszelgetesei soran felebresztette a fogekony Janosban is az erdelkodest a tema irant.
A marosvasarhelyi Kollegiumot 1817-ben kivalo tanulasi eredmennyel elvegzo Janos apja tanacsara a becsi Hadmernoki Akademiara iratkozik, amelyet 1822-ben szinten kivalo bizonyitvannyal befejez. Innen a temesvari Erodites Parancsonoksagra kerul alhadnagykent. Ezidore teheto a legnagyobb es korszakalkoto felfedezese . Innen ir apjanak 1823 –ban , hogy “a semmibol egy uj, mas vilagot teremtettem “ utalva arra, hogy megoldotta Euklidesz 5. axiomajat a paralellakrol. Egy uj vilagot teremt, ahol az 5. axioma nem ervenyes , ellenben az altala definealt ternek egy specialis esete az 5 axioma. A hiresse valt tergorbuleti keplet ctgu/2 = e ( exp y/k ) Bolyai Janos erdeme es felfedezese.
Ez a keplet jelenik meg « APPENDIX « cimu , 36 oldalas munkajaban , amely apja , Bolyai Farkas “Tentamen ” cimu irasanak adaleka. A korszakalkoto dolgozat 1831-ban jelenik meg , habar elmeleti kidolgozasa joval azelotti . Emiatt indul meg a maig tarto vita a tudomanyos vilagban , hogy kinek tulajdonithato a felfedezes ? Bolyai Janosnak, Lobacsevszkijnek vagy talan Gauss-nak, aki Bolyai Farkasnak irt leveleben utal Bolyai Janos plagizalo szandekara, a sajat felfedezesenek allitva a Janos matematikai modelljet?
Szerencsere a latinul irt Appendix megmaradt az utokorra , a marosvasarhelyi Teleki-Teka 14.000 oldalnal tobb Bolyai –levelezese , a Magyar Tudomanyos Akademia Leveltaranak gazdag Bolyai hagyateka betekintest ad a tudomanyos vilagnak Bolyai Janos zsenialis otletenek megertesehez es a prioritasi vita eldontesehez.
Sajnos Karl Friedrich Gauss halala utan a Gottingen- i Egyetem elkeri Bolyai Farkastol leveleinek egy reszet , foleg azokat ahol , Gauss-al vitazik a paralellak elmeleterol . A nemeteroszagi levelek soha nem ternek vissza Erdelybe , ugy ahogyan a Budapestre kuldott levelek egy reszet elnyeli az Akademia burokratikus szelleme.
A Bolyai Janos levelei altalaban a N.B. / nota bene / felirattal kezdodtek , rengeteg volt a rovidites ,az altala kitalalt szimbolum , igy irasai nehezen ertheteok a kulso olvaso szamara. Az utokor egyik nagy Bolyai-ertelmezojenek ,a marosvasarhelyi Kiss Elemernek koszonhetoen, a Bolyai Janos munkaiban uj kincseket lehet fellelni, matematikai kreativitatasank magas szintjet ismerhetjuk meg.
A nagyszebeni leveltar is oriz nehany ertekes iratot Bolyai Janos eleterol. Peldaul 1833-ban bekovetkezett nyugdijazasi irata , a szebeni katonai garnizon irattarabol, vagy a bolyai birtokugyek helyzete , meg a hiresse valt Reisepass melyet a szebeni katonai garnizon bocsatott ki , hogy egesz Erdely teruleten Bolyai Janos nyugodtan kozlekedhessen.
Mielott Bolyait nyugdijaztak o egy folyamodvanyt nyujtott be regi joakarojanak, Janos fohercegnek, amelyben keri
"...meltoztassek ot a felhozottak celjabol 3 evre a tulajdonkeppeni szolgalatbol eltavolitani es
NAGYSZEBENBE
a honi levegobe vezenyelni es neki egyuttal 3 havi szabadsagot engedelyezni, melyet Marosvasarhelyen az apjanal eltolthessen..." Ezek Bolyai szavai az 1832.majus 3-an Lembergben irt folyamodvany- tervezetebol.
Persze a kereset elutasitottak.
/Kiss Elemer/
Ugyanakkor a nagyszebeni Tierry –kiado eleg sok konyvet atad a ket Bolyaiank. A tema eziranyu kibovitese meg varat magara. A kiado es nyomda a jelenlegi Frankfurt-Bukarest Bank szebeni szekheleyen mukodott, de fiokjai voltak Enyeden, Marosvasarhelyen es Kolozsvaron is. Foleg tudomanyos konyvek kiadasaval foglalkozott. Bolyai az 1850-es evekben rendelt meg toluk konyveket.
Wilhelem Heinrich Thierry von Mennonville a kiado tulajdonosanak a teljes neve., valahol a svajci hatar kornyeken szuletett . A francia hadsereg tisztje volt , kituntetest kapott, megsebesult , nyugallomanyba vonult.
1816-ban kerul Nagyszebenbe, meghazasodik., es tarsadalmi pozicioja alapjan megszerzi Martin Hochmeister hires nyomdajat. Nyomdasz es konyvkereskedo is.
A kiado szekhelye Nagyszeben, de fiokot nyit Brassoban es Bukarestben is kesobb.
Elso kiado es uzlet amely specializalodott az eladasban .
Konyveit Nagyenyeden es Marosvasarhelyen is eladja , sot Kolozsvaron is. 1827-ben eladja a brassoi fiokot.1834 – ben eladja a bukaresti fiokot es csak Szebenre koncentralja befekteteteseit azontul . 1834 dec.19-en 46 evesen halt meg . A Thierry nevu Kiado es Kereskedelem /Buchhandlung/ meg 8 evig mukodik felesege iranyitasaval. Robert Krabbs, aki mar 1836-tol dolgozott a cegnel, megveszi azt 1842-ben es Erdely hires litografusa lesz. Thierry meg kiadta a Transilvania nevu ujsagot 1833-1838 kozott ,de azt a Filtsch nyomdajaban keszitette el. Nnagyon sok tudomanyos konyvet nyomtatott, foleg Erdely foldrajzarol. A nehai Thierry ceg szekhelye Szebenben volt a Nagypiac teren a mai Frankfurt-Bukarest Bank szekhaza helyen. Az emeleten most az RMDSZ szekhaz van.
A zsenialis otletek sorsat kovetve, Bolyai Janos “paralella –elmelete “ nem nyert megertest koranak matematikus- koreben . Peldaul Brassai Samuel egyetemi tanar, erdelyi polihisztor eleg sokszor gunyolodott a Bolyai-elmelettel egyetemi eloadasai soran. Abban az idoben meg a Kant-fel ter es idoelmelet uralkodott, abbol nagyon nehez volt kitorni. Szerencsere a “Babes-Bolyai ” egyetem atkeresztelese a nagy matemikus nevere egy sajnalatos hibat javit ki, elismerve korszakalkoto elmeletet. Erdekes , hogy kulfoldi matematikusok, mint az olasz Boncompagni, a francia Huelle , vagy az osztrak Paul Staeckel , az elso eletrajzirojuk , nagyban hozzajarultak a Bolyai –orokseg nemzetkozi nepszerusitesehez. 1860 januar 27-en meghal Bolyai Janos , halaltusajanak tanuja huseges szolgaloasszonya, aki Bolyai Gasparnak , a nagybatyjanak irt leveleben azt irja “a kapitany ur mar nincs tobbe ”. Utolso utjara 3 szemely kiseri el, ellentetben apja, Farkas temetesevel 1856-ban ,amikor a marosvasarhelyi Reformatus Kollegium tanari kara es diaksag melto bucsut vett hires professzoratol.
A ket Bolyait, apat es fiat 1902-ben kihantoltak es ujbol egyutt temettek el a marosvasarhelyi temetoben. Sirhelyuk a tudomanyos vilag zarandokhelye lett. A Bolyai –hagyatek tovabb elt, fejlodott , atertelmeztek, felfedeztek szepseget, eredetiseget, alkalmazasi teruleteit. Bolyai Janost tekinti a tudomanyos vilag a nem-euklideszi matematika megalapozojanak, Lobacsevbszkij, Riemann es Poncelet matematikusok mellett. . Peldaul a Bolyai-Lobacsevszkij model nagyon jol generalhato a 6- dimenzios terben. A Bolyai hagyatek korunk jeles kutatoi koze sorolhatjuk
Kiss Ellemer – ny.egy.tanar Marosvasarhely
Wessely Tibor - ny.egy.tanar Marosvasarhely
Olah Gal Robert- egy.tanar, Csikszereda
Toro Tibor- egy.tanar, Temesvar
Karteszi Ferenc – Budapest , es meg sokan masok .
Keresztes Kalman, tanar Nagyszeben
Ajanlom Babits Mihaly “Bolyai ” cime verset, vagy talan Szekely Janos 15 szonettje kozul a “Mesterszonettet ”ami Bolyaira vonatkozik. Kerem a Magyar heleyesiras szerint atirni.
A kepen a tratrix – gorbe lathato. Tengelykoruli megforgatasa nem –euklideszi feluletet szarmaztat.
KK.