Erdély > Hírek

Kronlógia Szabadságharc 1848

1848. február 24. - Franciaország: forradalom Párizsban.

1848. március 1. - A párizsi forradalom híre megérkezik Pozsonyba.

1848. március 3. - Kossuth felirati javaslatában Magyarország és az örökös tartományok részére is modern alkotmányt követel.

1848. március 4. - Az országos ülés egyhangúlag elfogadja Kossuth felirati javaslatát.

1848. március 11. - Irínyi József megfogalmazza a tizenkét pontot.

1848. március 13. - A bécsi forradalom. Az Ellenzéki Kör elfogadja a tizenkét pontot. Petőfi megírja a Nemzeti dalt.

1848. március 15. - Forradalom Pest-Budán. Az országgyűlés küldöttsége Pozsonyból Bécsbe indul.

1848. március 17. - Az uralkodó István főherceg nádort teljhatalommal ruházza fel. Batthyány Lajos gróf miniszterelnöki kinevezése.

1848. március 18. - Az országgyűlés elfogadja a jobbágyfelszabadítást. Berlinben és Milánóban forradalom tör ki.

1848. március 23. - Károly Albert piemonti-szárd király hadat üzen Ausztriának. V. Ferdinánd horvát bánná nevezi ki Josip Jelačić altábornagyot.

1848. március 28–31. - Újabb tömegtüntetések Pesten.

1848. április 11. - A Batthyány-kormány eskütétele. V. Ferdinánd berekeszti az utolsó rendi országgyűlést, és szentesíti törvényeit (áprilisi törvények).

1848. április 14. - Szerb nemzeti gyűlés Karlócán. Pozsonyból Pestre helyezi székhelyét a kormány.

1848. április 25. - Életbe lép az osztrák császárság ideiglenes alkotmánya.

1848. április 26. - A kormány határozatot hoz az önkéntes őrsereg kiállításáról.

1948. május 7. - Batthyány Lajos kieszközli a Magyarországon állomásozó sorkatonaságot a magyar hadügyminiszternek alárendelő királyi kéziratot.

1848. május 10–11. - Szlovák nemzeti gyűlés Liptószentmiklóson, ahol a szlovák nemzeti mozgalom vezetői követelik a magyarországi nemzetek egyenjogúságát; az országgyűlésen való nemzeti képviseletet.

1848. május 13–15. - Szerb nemzeti gyűlés Karlócán.

1848. május 15. - A kormány határozata 10 ezer önkéntes toborzásáról.

1848. május 16. - Batthyány és Baldacci kibocsájtják az önkéntesek (mobilis nemzetőrség) toborzási felhívását.

1848. május 15–17. - A balázsfalvi román nemzeti gyűlés.

1848. május 28–29. - Innsbruckban a horvátországi helyzetről tárgyal István nádor, Eötvös József miniszter és Ferenc Károly főherceg. /A király megtiltja a horvát Szábor (országgyűlés) megnyitását, Innsbruckba rendeli közvetlen tárgyalásra Batthyány miniszterelnököt és Jelačić horvát bánt./

1848. május 30. - Az erdélyi országgyűlés kimondja Magyarország és Erdély unióját.

1848. június 5. - Zágrábban megnyílik a horvát tartományi gyűlés (Szábor).

1848. június 10. - V. Ferdinánd szentesíti az erdélyi uniót és felfüggeszti Jelačićot báni hivatalából.

1848. június 12. - A karlócai ütközet az első fegyveres összeütközés a Délvidéken.

1848. június 12–17. - Forradalom Prágában.

1848. június 14. - Országgyűlési képviselő-választás.

1848. június 17. - Kossuth Lajos pénzügyminiszter szerződést köt a Pesti Magyar Kereskedelmi Bankkal önálló magyar bankjegy kibocsátására. A pénzek a „Kossuth-bankó” elnevezést kapták.

1848. július 4. - A magyar kormány a belső rend helyreállításához köti az itáliai hadjárathoz adandó katonai segítséget. A népképviseleti országgyűlés megnyitása.

1848. július 11. - Kossuth előterjesztésére az országgyűlés 200 ezer újoncot és 42 millió forintot ajánl fel az ország védelmére.

1848. július 14. - A magyar hadsereg eredménytelenül ostromolja a szerb felkelők erősségét, Szenttamást.

1848. július 22. - A képviselőház megszavazza, hogy az ország katonai támogatást nyújt a király és az olasz nemzett közötti méltányos béke megteremtéséhez.

1848. augusztus 5. - A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank kibocsátja az első magyar bankjegyeket.

1848. augusztus 12. - A képviselőház elfogadja az elemi oktatásról szóló törvényt, azaz az ingyenes és kötelező iskolai oktatás 12, illetve lányok számára 10 éves korig.

1848. augusztus 26–29. - A képviselőház és a felsőház elfogadja az újoncállítási törvényjavaslatot.

1848. augusztus 27. - A magyar kormány határozatot hoz Horvátország teljes autonómiájának elismeréséről. Az osztrák kormány emlékiratban kéri az uralkodót, hogy szüntesse meg az önálló pénz- és belügyminisztériumot.

1848. augusztus 29. - Teleki László Magyarország követeként Párizsba indul.

1848. szeptember 4. - V. Ferdinánd visszahelyezi horvát báni méltóságába Jelačićot.

1848. szeptember 11. - Lemond a Batthyány-kormány az udvarral való megegyezés kudarca miatt. Az országgyűlés Kossuthra és Szemerére bízza a kormányzást. Jelačić csapatai másnap átlépik a Drávát és a magyar főváros, Pest-Buda ellen indulnak.

1848. szeptember 12. - Batthyány ügyvezető miniszterelnökségének kezdete.

1848. szeptember 14. - Batthyány elrendeli a honvédtoborzást.

1848. szeptember 15. - István nádor elvállalja a dunántúli tábor fővezérletét.

1848. szeptember 16–28. - A második román nemzeti gyűlés Balázsfalván (nem ismeri el az uniót). 16-án megalakul az Országos Honvédelmi Bizottmány. (Tagjai: Kossuth Lajos, Madarász László, Nyáry Pál, Pálffy János, Patay József és Sembery Imre.)

1848. szeptember 21. - István nádor sikertelen tárgyalási kísérlete Jelačićcsal.

1848. szeptember 22. - Az uralkodó elutasítja Batthyány kormányalakítási feltételeit. Kossuth hazatérésre szólítja fel a birodalom más tartományaiban állomásozó magyar sorkatonákat.

1848. szeptember 23. - István nádor lemond és Bécsbe távozik.

1848. szeptember 24. - Kossuth elindul alföldi toborzóútjára.

1848. szeptember 25. - Az uralkodó a magyarországi fegyveres erők főparancsnokává nevezi ki Lamberg Ferenc altábornagyot.

1848. szeptember 28. - Lamberg altábornagy a pesti hajóhídon a nép áldozatául esik.

1848. szeptember 29. - A pákozdi győzelem. A körülbelül 17.000 főt számláló magyar sereg a Pákozd és Sukoró közötti csatában legyőzi a horvát sereget.

1848. október 2. - Batthyány Lajos miniszterelnök lemondása.

1848. október 4. - Uralkodói kézirat Jelačić főparancsnoki és királyi helytartói kinevezéséről. Az uralkodói nyílt parancs feloszlatja az országgyűlést, és az országot haditörvények hatálya alá veti.

1848. október 6. - A bécsi forradalom.

1848. október 7. - Az ozorai diadal. Az első olyan győzelem, amelyet magyar részről népfelkelők és nemzetőrök vívnak ki. A Perczel Mór vezette magyar sereg fogságba ejti a Carl Roth és Nicolaus Philippovich császári és királyi vezérőrnagyok által vezetett császári hadtestet, ezzel a szabadságharc történetében egyszerre a legtöbb hadifoglyot ejtve. Perczel Mórnak a magyar képviselőház nyilatkozatban mond köszönetet a győzelemért, az Országos Honvédelmi Bizottmány tábornokká lépteti elő, Csapó Vilmost pedig ezredessé.

1848. október 8. - A képviselőház Kossuth javaslatára az Országos Honvédelmi Bizottmányra ruházza a végrehajtó hatalom gyakorlását, és Kossuthot kinevezi a Bizottmány elnökévé.

1848. október 13. - Törökbecsénél Damjanich János őrnagy csapatai legyőzik a szerb felkelőket.

1848. október 16. - Windischgrätz fővezéri kinevezése.

1848. október 16–18. - Az agyagfalvai székely nemzeti gyűlés.

1848. október 18. - Puchner főhadparancsnok kihirdeti az ostromállapotot Erdélyben.

1848. október 30. - A schwechati csata. A dunántúlon folyó hadműveletek utolsó csatája. A Bécs melletti Schwechat falu közelében a Móga János vezette magyar sereg vereséget szenved a Windischgrätz vezette császári haderőtől.

1848. október 31. - A császári hadvezetés célja az volt, hogy megakadályozza a bécsi felkelők és a magyar csapatok egyesülését. Windischgrätz e célt el is érte, visszaverte a magyar támadást, majd offenzívát indított a forradalmi Bécs ellen az egyesült osztrák–horvát sereggel. A bécsi felkelők leteszik a fegyvert, Windischgrätz beveszi Bécset.

1848. október–november - Nagyszabású parasztmozgalom bontakozik ki Békés megye területén. A jogtalan földfoglalások felülvizsgálatát, a királyi haszonvételek eltörlését, a majorsági jobbágyok felszabadítását és a zsellérek földhöz juttatását követelik.

1848. november 1. - Kossuth a feldunai hadsereg fővezérévé nevezi ki Görgey Artúrt. Magyarországon életbe lép a közteherviselés.

1848. november 4. - Megalakul a szerb vajdaság központi polgári kormányzó szerve, a főodbor.

1848. november 14. - Az Országos Honvédelmi Bizottmány államosítja a Pesti Vasöntő és Gépgyár Társaság fegyvergyárát. Gábor Áron Kézdivásárhelyen ágyúöntő telepet hoz létre.

1848. november 17. - Puchner altábornagy csapatai elfoglalják Kolozsvárt.

1848. november 18. - Megalakul a magyarországi lengyel légió. Jelentősebb tagjai Bem József, Henryk Dembiński és Wysocki József. A lengyel légióban mindhárom fegyvernem megtalálható. Wysocki légiója 3 gyalogos zászlóaljból, 2 két-két százados ulánusezredből (azaz egy fél ulánusezredből) és két félütegből áll. A Bem szervezte légió két gyalogos zászlóaljból és 3 ulánusszázadból állt. Mindkettő soraiban jelentős számú önkéntes és kivándorló is küzd.

1848. november 22. - Az osztrák birodalmi gyűlés ismét megkezdi működését Kremsierben (Morvaország).

1848. november 29. - Kossuth az erdélyi magyar erők főparancsnokává nevezi ki Józef Bem vezérőrnagyot. August Heydte császári százados döntetlen ütközetet vív Hídvégnél a székely csapatokkal.

1848. december 2. - V. Ferdinánd lemondása, I. Ferenc József magát osztrák császárnak és magyar királynak nevezve bejelenti trónra lépését.

1848. december 4. - Egy császári hadosztály a Szlovák Nemzeti Tanács szabadcsapataival Morvaországból Jablonkánál ismét betör az országba.

1848. december 6. - Bem kiáltványban biztosítja az erdélyi nemzetiségeket nyelvhasználati joguk tiszteletben tartásáról.

1848. december 7. - A magyar országgyűlés nem ismeri el I. Ferenc Józsefet magyar királynak, továbbra is V. Ferdinándot tekinti törvényes uralkodónak.

1848. december 16. - A Windischgrätz vezette császári-királyi fősereg támadása.

1848. december 25. - Bem felszabadítja Kolozsvárt.

1848. december 30. - Perczel Mór vezérőrnagy hadteste Mórnál súlyos vereséget szenved Jelačić hadtestétől.

1848. december 31. - Az országgyűlés és az Országos Honvédelmi Bizottmány elhatározza székhelyének áttételét Debrecenbe. Egyúttal öttagú küldöttséget menesztenek Windischgrätz herceghez. A küldöttség (tagjai között Batthyány és Deák) feladata, hogy a „békés kiegyenlítés a nemzet becsületes, törvényes szabadsága és jólétének alapjain és biztosításával megkísértessék”.

Nyomtatható verzió Nyomtatható verzió    Küldje tovább ismerősének Küldje tovább ismerősének

A kategória további hírei

oferta.ro

Visit Erdélyi magyarok a világban