Kronlógia Szabadságharc 1849

Menü

Eseménynaptár

Belépés-Regisztráció

Keresés

Hírlevél

Mai névnap: Ivó, Milán

Feliratkozás hírlevélre

E-mail:

Leiratkozás

« 2012. május »

1849. január 2. - Magyar haditanács Pesten.

1849. január 3. - Windischgrätz feltétlen megadást követel az országgyűlési küldöttségtől. Néhány nap múlva Batthyány Lajost Pesten elfogatja.

1849. január 4. - Bem felszabadítja Észak-Erdélyt. A kassai magyar vereség.

1849. január 4.– február 10. - Görgey téli hadjárata.

1849. január 5. - Windischgrätz beveszi Pest-Budát. Görgey váci nyilatkozata a fel-dunai hadtest nevében, amelyben bírálja az Országos Honvédelmi Bizottmányt, kifejezi ragaszkodását az áprilisi törvények alapján álló alkotmányos monarchiához és hajlandóságát az alkotmány és a hadsereg becsületét biztosító békekötésre.

1849. január 8. - Az országgyűlés első ülése Debrecenben. Pesten letartóztatják Batthyány Lajost.

1849. január 13. - A képviselőház elutasítja a feltétel nélküli fegyverletételt, a „biztosított békére” való hajlandósága mellett.

1849. január 29. - Henryk Dembiński altábornagy fővezéri kinevezése.

1849. február 1. - Orosz csapatok lépik át Erdély határát.

1849. február 4. - Bem vereséget szenved Puchner altábornagytól Vízaknánál (Alsó-Fehér m.).

1849. február 9. - Bem piski (Hunyad megye) győzelme.

1849. február 10. - Görgey vezérőrnagy és Klapka ezredes hadtestei (később VII. és I. hadtest) Kassánál felveszik a kapcsolatot. Befejeződik Görgey felvidéki hadjárata.

1849. február 26. - Bem kiszorítja Észak-Erdélyből a császári-királyi csapatokat.

1849. február 26–27. - A Kossuth és Görgey között kialakult személyes ellentét miatt Kossuth nem Görgeyt, hanem a lengyel Henryk Dembińskit nevezi ki fővezérré. Dembiński széttagolja a magyar főerőket, így a kápolnai csatában a magyar fősereg alig fele vehet részt, ami vereségükhöz vezet.

1849. március 3. - Dembiński leváltása a fővezérségről.

1849. március 4. - A kápolnai csata után Windischgrätz túlzott optimizmusról tanúskodó hadijelentést küldött a császári udvarba: ”A lázadó csordákat szétvertem, néhány napon belül Debrecenben leszek.” E hadijelentés után az udvari körök elérkezettnek látták az időt az alkotmányosság és az abszolutizmus között folyó közdelem végleges lezárására. Az uralkodó feloszlatja az Olmützben ülésező birodalmi gyűlést, s új alkotmányt ad „népeinek”. Ez megszünteti az eddigi territoriális különbségeket, s mellékesen részekre osztja Magyarországot. Abszolút vétojogot adott az uralkodónak, a miniszterek neki felelnek és nem a parlamentnek. Az egyes tartományok szűk, míg a helytartóságok széles körű önkormányzati jogokhoz jutnak. Az olmützi oktrojált alkotmány soha nem lép hatályba (a háborúra hivatkozva).

1849. március 5. - Damjanich János és Vécsey Károly vezetésével magyar győzelem Szolnoknál.

Than Mór: Szolnoki Csata

1849. március 11. - Bem beveszi Nagyszebent.

1849. március 12. - Az országgyűlés felsőháza megtartja első ülését Debrecenben.

1849. március 15. - Bem a Vöröstoronyi-szoroson kiűzi a császári-királyi és orosz csapatok egy részét Erdélyből.

1849. március 16–19. - Vetter sikertelen ellentámadási kísérlete: a honvédsereg főerői Cibakházánál (Szolnok m.) átkelnek a Tiszán.

1849. március 8. - Vetter Antal altábornagy fővezéri kinevezése.

1849. március 30. - Kossuth ideiglenes fővezérré nevezi ki Görgeyt.

1849. április 2. - Hatvani győzelem. Gáspár András ezredes VII. hadteste Hatvannál megveri Franz Schlick altábornagy császári-királyi hadtestét.

1849. április 4. - Tápióbicskei győzelem. Klapka György és Damjanich János vezérőrnagyok I. és III. hadtestei Tápióbicskénél vereséget mérnek Jelačić két dandárára.

1849. április 6. - Isaszegi győzelem. A Görgey vezette I. , II. és III. hadtestek megverik a főváros előtti védvonalba visszavonuló Windischgrätz ferőit. A I. Ferenc József Windischgrätzet Bécsbe rendeli.

Forrás: Bánlaky József: A magyar nemzet hadtörténelme

1849. április 10. - Váci győzelem. A Damjanich János vezérőrnagy III. hadteste megveri Christian Götz vezérőrnagy hadosztályát.

1849. április 12. - A császár leváltja Windischgrätzet és kinevezi fővezérré Welden táborszernagyot.

1849. április 14. - A magyar országgyűlés kimondja az ország függetlenségét és a Habsburg-Lotharingiai-uralkodóház trónfosztását.

1849. április 19. - Az országgyűlés elfogadja a Függetlenségi Nyilatkozatot. A nagysallói magyar győzelem. Klapka György I. és Damjanich János III. hadtestei szétverik Ludwig Wohlgemuth altábornagy frissen szervezett tartalék hadtestét.

1849. április 22. - A magyar főerők bevonulnak Komáromba.

1849. április 24. - A magyar csapatok bevonulnak Pestre.

1849. április 26. - A komáromi csatával véget ér a tavaszi hadjárat. Görgey főserege szétveri a Duna-jobbparti ostromzárat, majd döntetlen csatát vív a nyugat felé elvonuló császári és királyi főerőkkel.

1849. május 1. - Kossuth miniszterelnökké nevezi ki Szemere Bertalant. I. Ferenc József fegyveres segítséget kér I. Miklós cártól.

1849. május 4–21. - Buda ostroma.

1849. május 9. - I. Miklós cár bejelenti a Magyarország elleni orosz intervenciót.

1849. május 30. - I. Ferenc József főparancsnokká nevezi ki Julius Jakob von Haynau táborszernagyot.

1849. május 21. - Buda bevétele. I. Miklós cár és I. Ferenc József cár megállapodása Varsóban a magyarországi orosz intervencióról.

1849. június 5. - A magyar kormány Pestre helyezi át székhelyét.

1849. június 15–19. - Megkezdődik az orosz főerők bevonulása Magyarországra.

1849. június 26. - A magyar kormány elrendeli a főerők komáromi összpontosítását.

1849. június 27.–július 1. - Arad várőrsége kapitulál a magyar erők előtt.

1849. június 28. - Haynau elfoglalja Győrt.

1849. június 29. - A magyar kormány elrendeli a főerők szegedi összpontosítását.

1849. július 1. - Kossuth és Szemere leváltja Görgeyt, és fővezérré nevezi ki Mészáros Lázárt.

1849. július 2. - Görgey Komáromnál visszaveri Haynau seregét.

1849. július 8. - A kormány Szegedre helyezi át székhelyét.

1849. július 11. - Görgey sikertelen áttörési kísérlete Komáromnál.

1849. július 14. - Kossuth és Balcescu aláírják a magyar–román megbékélési tervezetet.

1849. július 15–17. - A váci csata. Görgey visszaveri Paszkevics főerőinek támadását.

1849. július 20–21. - Görgey tárgyalása az oroszokkal Rimaszombaton. Bem felszabadítja a Székelyföldet.

1849. július 21. - Az orosz csapatok beveszik Nagyszebent.

1849. július 28. - Az országgyűlés határozata a nemzetiségek jogairól és a zsidók emancipációjáról.

1849. július 30. - Kossuth a fősereg fővezérévé nevezi ki Dembińskit.

1849. július 31. - A segesvári ütközet. Bem altábornagy súlyos vereséget szenved.

1849. augusztus 1. - A kormány és az országgyűlés Aradra teszi át székhelyét.

1849. augusztus 2. - Haynau táborszernagy bevonul Szegedre. Nagysándor József vezérőrnagy I. hadteste Debrecennél vereséget szenved az orosz főerőktől.

1849. augusztus 3. - A Klapka vezette várőrség kitörése felszabadítja Komáromot az ostromzár alól.

1849. augusztus 5. - A szöregi csatában a Dembiński altábornagy vezette fősereg vereséget szenved Haynau hadától.

1849. augusztus 6. - A nagycsűri ütközetben Lüders és Hasford szétverik Bem altábornagy seregét.

1849. augusztus 7. - Kossuth a magyar hadsereg fővezérévé nevezi ki Bemet.

1849. augusztus 9. - A temesvári csata. A Bem által vezetett honvédsereg döntő vereséget szenved Haynau táborszernagy hadaitól. Az orosz fővezérlet visszautasítja a magyar tárgyalási ajánlatot.

1849. augusztus 11. - Kossuth és a kormány nagyobb részének lemondása. Görgeyre ruházzák a legfőbb katonai és polgári hatalmat.

1849. augusztus 13. - A világosi fegyverletétel. Görgey a honvédsereg főerőivel (mintegy 30 ezer ember, 144 löveg) feltétel nélkül leteszi a fegyvert Rüdiger orosz lovassági tábornok előtt.

1849. augusztus 17. - Kossuth Orsovánál átlépi a határt.

1849. augusztus 23–24. - Az utolsó magyar erők is elhagyják az országot.

1849. augusztus 26. - Haynau közli Görgeyvel, hogy a cár közbenjárására kegyelmet kapott.

1849. szeptember 1. - Haynau táborszernagy kiáltványban utasítja a forradalmi cselekményekben részt vetteket, hogy három hónapon belül jelentkezzenek a kerületi parancsnokságok, vagy a haditörvényszékek előtt.

1849. október 2–4. - Komárom kapitulációja.

1849. október 6. - Az aradi vértanúk és Batthyány Lajos kivégzése.

1849. október 10. - Pesten kivégzik Csány László közlekedési minisztert és Jeszenák János báró kormánybiztost.

1849. október 25. - Aradon kivégzik Kazinczy Lajos honvédezredest.

1849. november 1. - Magyarországon is kihirdetik az olmützi alkotmányt.

1849. november 18. - Császári nyílt parancs létrehozza a Szerb Vajdaságot és Temesi Bánságot.

1849. november 21. - Buda és Pest közt átadják a forgalomnak a Lánchidat.